Horváth Richárd elárulta, hogy a kutatások egyes részeredményei a szigorú terjedelmi korlátok miatt nem kerülhettek be a kiadványba, de ezek nyomán újabb publikációk, sőt kiadványok is születtek már. Remélhetőleg ezek sora tovább fog folytatódni. Múzeum - Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár - Museum.hu. A konferencián az érdeklődők másodikként Tomka Gábort hallgathatták meg, akinek Kolláth Ágnessel közösen írt Győr és külvárosai a középkorban a régészeti kutatások tükrében címmel jelent meg tanulmánya a kötetben. Tomka Gábor térképekkel, fotókkal illusztrált előadásában szó esett Győr víz és domborzati viszonyairól, mely folyók határozták meg a város életét, mely oldalon alakulhatott ki a település, részletesen áttekintette azokat az ásatásokat, leleteket, maradványokat, amelyek a középkori Győrről árulkodnak. Nehezítik azonban a pontos meghatározásokat a későbbi ráépítések. Elmondta, milyen régészeti emlékek, nyomok tanúskodnak az egykor a városban található egyházi építményekről. A konferencia második részét Vajk Ádám, a Győri Egyházmegyei Levéltár igazgatója kezdte Győr az Anjouk királyságában címmel megtartott előadásával.
Kádár Zsófia a több tízezer adat rögzítésének módját, az információk típusát, a főbb megállapításokat (életkori, nemzetiségi, társadalmi megoszlás stb. ) vette számba. Ezt követően mester és tanítvány ültek le beszélgetni: Szovák Kornél – akit a gyémántmisés Csóka Gáspár atya egykor görögre és latinra oktatott – kérdezte volt tanárát az életútjáról. A gazdag programot az első nap az egyházmegye-történetírásról kerekasztal beszélgetés zárta, Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára; Gárdonyi Máté, Gőzsy Zoltán és Rétfalvi Balázs részvételével. A résztvevők saját kutatásaik, tapasztalataik alapján fogalmazták meg, hogy mit jelent számukra az egyházmegye-történetírás, ennek milyen alapvető összetevői vannak, és hol tart a témában az egyháztörténeti kutatás. Győri Egyházmegyei Levéltár | Könyvtár | Hungaricana. A tárgyban a résztvevők közül sokan elmélyültek, így a közönség soraiból többen is hozzászóltak és bekapcsolódtak a diskurzusba. Augusztus 7-én délelőtt a hittudományi főiskolán folytatódott további két szekcióval a program, amelynek a súlypontja átkerült a 17–20.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy kinek készült a kötet? A szerkesztő elmondta, egyaránt szánják a tudományos világnak és a szélesebb nagyközönségnek. Az utóbbi érdekében figyeltek arra, hogy a nyelvezet, a stílus és a szakkifejezések használata segítse a megértést, a jobb áttekinthetőség érdekében képeket, ábrákat és térképeket is közöltek. Több kimondottan a szerzők útmutatói alapján készült újonnan. A jegyzetek az egyes írások végén kaptak helyet, az összes tanulmány után találhatók a felhasznált források és irodalom bibliográfiája. A kéziratokat 2019-ben lezárták, a hivatkozásokat vagy a felhasznált irodalmat csak nagyon-nagyon indokolt esetben egészíthették ki a szerzők. A kötetben való eligazodást személynév- és helymutató segíti. Egyházmegyei levéltár györgy ligeti. A tanulmányokat két nagy fejezetbe sorolták. Az általános részben olyan értekezések szerepelnek, összesen öt írás, amelyek áttekintik Győr történetét a kezdetektől 1447-ig, a különös részben pedig hat tanulmány olvasható, amelyek egy-egy részterületet dolgoznak fel alaposan.
A jelenlévők megtudhatták, hogy a 18. századtól kezdve ki, mikor, milyen formában foglalkozott vele, és hogy miért nem került sor máig a kiadására. Gyori egyhazmegyei leveltar. A gazdag programból csupán szemezgetni lehet, teljesebb ismertetés a Fraknói Kutatócsoport honlapján található. A péntek délutáni második szekció egyik érdekes előadása Oláh Róberté volt, aki a Győri Egyházmegye Apostoli Szentszéknél történő érdekérvényesítésének egy izgalmas fejezetét mutatta be: Zichy Ferenc győri püspök római ágenseiről beszélt. E szerepkört az általa vizsgált időszakban a Polloni család három tagja töltötte be egymás után. Az ágensi levelek témái voltak például: konklávéval kapcsolatos belső információk, nagypolitikát érintő megállapítások és az éppen aktuális intézendők az Örök Városban. A harmadik szekció egy projektismertetővel egybekötött könyvbemutatóval indult, melynek során Kádár Zsófia és Fazekas István ismertették a csapatuk által végzett hatalmas kollekció eredményét: a pozsonyi, nagyszombati és győri jezsuita gimnáziumok diákságának anyakönyvi névtárát.
Pál utcaiakként és vörösingesekként a Vígszínház fiatal művészei, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói, valamint a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola színész- és táncos képzésének növendékei láthatók. A közleményben a Nemecseket játszó Vecsei Miklóst idézik, aki elmondta: "őszintén hiszek abban, hogy az előadás időtartamára a Vígszínház a grunddá válik, a kakasülőtől a takarásig". Bokaként – a Jó estét nyár, jó estét szerelem és A padlás zenés főszerepeit, valamint az Óz, a csodák csodája Bádogemberét is játszó – Wunderlich József lép színpadra, Áts Ferit, a vörösingesek vezérét Józan László, Rácz tanár urat Fesztbaum Béla alakítja. A színpadi változat létrehozásában részt vett Marton László és Radnóti Zsuzsa dramaturg, Török Sándor átdolgozásának néhány elemét felhasználva. Az előadás koreográfusa Horváth Csaba, a díszlettervező Khell Csörsz, a jelmeztervező Benedek Mari. A zeneszerző kreatív munkatársa Dés András volt. A Pál utcai fiúk 2016-os előadásainak jegyei nagyrészt már elfogytak, a szilveszteri előadásokra válthatók még jegyek.
Tavaly ősszel mutatta be a Vígszínház Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián zenés játékát Marton László rendezésében. Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényéből készült előadás eddigi menetelése igazi sikertörténet, kevesebb mint fél év alatt több mint 65 ezren látták, az albuma már aranylemez, a Mi vagyunk a Grund című dalból készült hivatalos videoklip megtekintése pedig közel 200 ezernél jár a YouTube-on. Az előadás főszereplői közül néhányan összeálltak, és zenekart alapítottak, A GRUND – vígszínházi fiúzenekar május 1-jén délután, a VígMajálison mutatkozik be. A zenekar tagjai: Wunderlich József, Zoltán Áron, Ember Márk, Medveczky Balázs és Fesztbaum Béla. Dalok élőben A Pál utcai fiúkból és sok egyéb meglepetés! A VígMajális számos rendhagyó, különleges programmal május 1-jén, 15 órától várja az érdeklődőket a Vígszínházban, a belépés ingyenes! Most pedig tíz izgalmas infó a PUF-ról, amit eddig te sem tudtál: 1. Az előadást hosszú előkészületek előzték meg. A regény színpadi adaptációjának jogát még Andrew Lloyd Webber sem kapta meg, a vígszínházi előadás az első hivatalos zenés adaptáció.
Balázsovits Lajos 1946-ban született Nagykanizsán. 1969-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Balázsovits Lajos színművészt választották a nemzet színészének kollégái a néhány hete elhunyt Haumann Péter helyére. Haumann Péter halálával tizenegyre csökkent a nemzet színészeinek a száma, ezért szerda délelőtt hagyományosan a Nemzeti Színházban gyűltek össze tanácskozni a nemzet színészei, és Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas színművészt, színházi rendezőt és színiigazgatót, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját választották – közölte a Nemzeti Színház. A nemzet színészei közül ott volt Almási Éva, Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Lehoczky Zsuzsa, Molnár Piroska, Szacsvay László és Tordy Géza. Csomós Mari, Jordán Tamás, Király Levente és Máthé Erzsi személyesen nem tudott jelen lenni, ezért ők telefonon kapcsolódtak be a választásba. A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik betöltötték 62. életévüket; negyven évet a színészi pályán vagy legalább húsz évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltöttek.
Ahogy beléptünk mindenütt arany díszítés és vörös falak, függöny fogadott. A műsor lenyűgözően szép és csodás volt. A végén a színészek 10 perces vastapsot kaptak. Nagyon élveztem a színházat, jól éreztem magam. " Kristóf "Először jártam a Vígszínházban. Nagy izgalommal vártam, vajon milyen lesz az előadás? A színház épülete kívülről és belülről is csodálatos volt. Az erkélyre szólt a jegyünk, szuper kilátással a színpadra. Fantasztikus előadást láthattunk, melyet hatalmas tapssal jutalmaztunk. " Ákos "Izgatottan vártuk az előadást. Sok zenét hallottunk, személy szerint a "Mi vagyunk a Grund" volt a kedvencem. Nagyon szépen énekelt mindenki! Kalandos, izgalmas volt a színdarab. Mindenkinek ajánlom! Sokkal jobban lehetett érteni, nem volt annyira tömény, mint a könyvben. " Luca "Amikor beléptünk a színházba nagyon szép látvány tárult a szemünk elé. Az előadás is szuper volt! A végén állva tapsoltuk meg a színészeket. " Ágó " Nagyon tetszett az előadás! Megnézném még 100-szor. Éljen a Grund! "
Ő rendezte a Játékszínben a Jacobowsky és az ezredest, a Furcsa párt, a Black Comedyt, a Szerelem Ó! -t és az Olympiát. 2018-ban visszavonult a színháztól. 1982-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1987-ben érdemes művésznek választották, 2015 óta pedig örökös tag a Halhatatlanok Társulatában. 2020-ban Nagykanizsa díszpolgárává választották.