A sors másik fintora, hogy Daguerre a magáról elnevezett dagerrotípiához nem sokat tett hozzá, azt gyakorlatilag Nicéphore Niépce dolgozta ki, azonban Niépce korai halála és a vele kötött szerződésen Daguerre nevét írták az első helyre, az elkészült képrögzítési eljárás is Daguerre nevét kapta. 1840 – William Fox Talbot kifejleszti a pozitív/ negatív eljárást, melyet fotogenetikus rajzoknak, később kalotípiának nevez illetve pert indít Daguerre ellen a fotográfia mint szabadalom tulajdonjogát illetően, 5 évvel korábbi eredményeire hivatkozva, de elveszti. Forrás: Wikipédia A címlapfotó: Camera obscura
Az első színes-filmet már 1907 -ben forgalomba hozta a Kodak, mely az autokróm eljárásra épült. A színeket valósághűen visszaadó filmre, a színes fotográfia valódi megszületésére 1935 -ig várni kellett, mikor a Kodak bevezette a piacra az előző évben kikísérletezett Kodachrome nevű filmjét. Természetesen nem a Kodak volt az egyetlen gyártó, de Európában kétségkívül igen elterjedt. A fényképészet története bizonyos mértékig összefonódik a Kodak fejlesztéseivel, kísérleteivel. 1876 – Ferdinand Hurter és Vero Charles Driffield elkezdte vizsgálni a fényképek érzékenységi jellemzőit, ebből teljesen új tudományág született, a szenzitometria, amely a fényérzékeny anyagok tulajdonságait kutatja. A fotográfia története | Magazinok | Laptapir. Forrás: Wikipédia A címlapfotó: Az egyik első sikeres "maradandó" fénykép 1827 -ből: Kilátás a dolgozószobából. A felvételt Joseph Nicéphore Niépce, a fotográfia egyik feltalálója készítette több mint 8 órás expozícióval
Eastman találmánya megindította a fényképezőgépek legszélesebb körű elterjedését, és lehetővé tette, hogy a fényképezés milliók számára elérhető legyen. A következő nagy lépést a "kisméretű" fényképezés jelentette. Már 1860-ban Bertsch bemutatott Párizsban egy akkori viszonylatban kisméretűnek számító gépet a 6x6-osat. FÉNYKÉPEZÉS TÖRTÉNETE - Sumida Magazin. A gép 6x6 cm-es vizes kollodiumlemezre dolgozott. Piazzi Smyth angol csillagász 1865-ben utazásain olyan gépet használt, amely 2, 5x2, 5 cm nagyságú képet készített. 1885-ben, amikor a nedves eljárást kiszorította a száraz eljárás, Liesegang forgalomba hozta a 3x3 cm-es Liliput kameráját, 1895-ben a Kodak dobott piacra egy filmre dolgozó 3, 8x5 cm-es képet készítő gépet, amely rövid idő alatt komoly népszerűségra tett szert. Mindamellett, hogy ezek a gépek megelőzték korukat, a fényképezés e korai korszakára nem a kisgépek voltak a jellemzők. Egy 1920-as statisztika szerint a kereskedelemben található 59-féle ún. kiskamera méret szempontjából a következőképen oszlott meg: 34-féle 6x6, 24-féle 4, 5x5 és csak egyetlen 2, 5x2, 5 cm-es géptípus volt forgalomban.
Az első Polaroid diapozitív 1957 -ben, míg az első színes Polaroid kép csupán 1963 -ban készülhetett el. 1959 -ben a Nikon Corporation forgalomba hozta a Nikon F nevű kameráját, amivel bevezette az F bajonettet, mint sztenderd kapcsolódási módot a fényképezőgép (a váz) és a különböző optikák között, így egy adott objektívet különböző Nikon gépeken is használni lehetett. Az ötlet olyan sikeresnek bizonyult, hogy rövid idő alatt az összes fényképezőgép- és objektívgyártó vállalat F bajonettel kapcsolta össze gépét és objektívjeit, nem mellesleg megteremtve ezzel a márkák ötvözésének újabb lehetőségét (pl. Leica gépen Nikon objektív, benne Agfacolor film). A Nikon F képkereső megoldása szintén hamar sztenderddé válik. Első színes kép Az első színes képet az angol fizikus James Clerk Maxwell készítette 1861 -ben, erről olvashatunk Jean Vivié: A filmtechnika története és fejlődése művében is. [3] A színes képek az 1910-es évekig ritkaságszámba mentek. Ezek többsége eredetileg fekete-fehér kép volt, melyet kézzel színeztek, utólag.
A mai fényképezés története közel 200 éves múltra tekint vissza. Bár már korábban is történtek kísérletek, csak 1839-ben vált közismerté a kép rögzítésének módja, addig nem ismert pontossággal és valószerűséggel. A "camera obscura" (lyukkamera) tekinthető a fényképezőgép ősének, aminek a hordozható változatát már a XIII. században festészeti segédeszközként használták. A segítségével levetíttet képek uránrajzolása megkönnyítette a perspektivikusan helyes és természethű képek készítését. Teljesem megoldhatatlannak tűnt azonban kirajzolódó kép rögzítése. A kép a jelenség megszűnésével maga is eltűnt. Camera obscura (lyukkamera) felhasználási módja A prágai királyi várnak egy padlás falára vetített képe. A fény a tetőn lévő apró lyukon keresztül jut be. Ebben az irányban az első komolyabb eredményeket Joseph Nicéphore Niépce (1765-1833) érte el, s ezzel megteremtette a mai fényképezés alapjait 1822-ben, bár találmányának inkább csak elméleti jelentősége volt, a kép készítéséhez ugyanis napütésre és négyórás megvilágításra volt szüksége.
A fotográfiát a 19. században találták fel, bár akkor még dagerrotípia volt a neve. A feltalálást követő évtizedekben fejlődtek a képrögzítés eljárásai, rövidült a záridő, fejlődött a technika, melyet felhasználtak a fényképezőgépekben, de maga a gép is fejlődött, a váz, és az objektívek, tehát a fotóoktatás tematikája egyre bővült. 1888-ban kifejlesztettek egy gépet amatőrök, hobbifotósok számára, melynek használata a fényképészképzést is megkönnyítette. Az előhívólaborok megnyitása mellett az Eastman Kodak Company ezt a gépet dobta a piacra, mely a XIX-XX. század fordulóján és a XX. század elején egyeduralkodó volt. A Kodak újításai, üzleti modellje elérték, hogy bárki el tudja érni a fotográfiát. A Kodak a Dow Jones Ipari Átlagba került, ahonnan csak 2004-ben került ki. A képméretek először rendkívül változatosak voltak, de a Kodak sztenderdizálta: olyannyira elterjedtek voltak filmjei, fényképezőgépjei, hogy mindenki az ő méretükre gyártotta eszközeit, filmjeit, vagy legalább is ezeknek a nagy többségét.
1879. március 12-én, Gergely napján, hajnali 2 órakor betört a víz, amely felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott ugyan, és döntő csapást mért a város ősi életformájára. Szinte a teljes város elpusztult, mintegy 600 ház állta a vizet. Azonban a nagy tragédia tette lehetővé, hogy felépülhessen Magyarország egyik meghatározó városa. Már a víz visszavonultával elindultak a munkálatok és 1883-ig kiépült a ma is ismert városszerkezet a legjellemzőbb középületeivel. Az árvízi emlékmű ezáltal nem csak az áldozatok emlékműve, de az újjáépítés mesterei előtt is tiszteleg. Források Péter László: Árvízi emlékek Szegeden. Maty ér szeged 1 Maty ér szeged Dobszay László: A hangok világa I. (*91) - 1300 Ft - Maty ér szeged ii Az 1981-ben átadott Maty-éri versenypálya, hivatalos nevén a Nemzeti Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központ Szeged belvárosától néhány kilométerre dél-nyugatra található. A pálya közvetlen szomszédságában fekszik a szegedi repülőtér, északi oldalról az 55. Szeged maty ér térkép. számú (Szeged-Baja), délről az 5. számú (Szeged-Röszke) főút határolja.
Kisházi Sándor 2020, április 16. 13:32 Lángol a Bajai útnál a nádas, Szeged mellett (fotóriport) Lángol a nádas az 55-ös út mellett, Szegedről Baja felé tartva, a Maty-éri evezőspálya vonalában. Foltokban ég a tűz, a…
Vasárnap este véget ért a Maty-éren a nemzetek közötti és klub Európa bajnokság. A 4 napos versenyen egyesületünk versenyzői csak a klubok között versenyeztek a legerősebb felnőtt mezőnyben. 12 versenyszámot rendeztek (20 fős hajókban csak vegyes kategóriában, 10 fős hajókban férfi, női és vegyes kategóriában. Minden egység 200, 500 és 2000 méteren indulhatott), és mind a 12 számban rajthoz álltunk egy csapattal. Összesen 31 főt neveztünk, ők versenyezték végig a 12 futamot. Szeged maty ér kajak. Az első napot a 10 fős hajók nyitották a 200 méteres távon. A vegyesben volt a legtöbb, 16 induló, ez volt az egyik legnehezebb futam, de a döntőben a mi csapatunk volt a leggyorsabb, így az Eb első aranyérmét a mi nyakunkba akasztották. Ez az eredmény nagyon jót tett a csapatnak, mert utána sorban jöttek a sikerek, elhittük, hogy minden számban odaérhetünk a dobogóra. A 12 számból végül 9-ben tudtunk nyerni, amihez nagyon kellett a lélektani előny, mert 4-szer csak egy hajszálnyival, 2-3 tizedmásodperccel értünk be hamarabb a célba mint az ellenfeleink.