Félreértés, hibás adatgyűjtés, rossz értelmezés – mondták a Népszabadságnak az egészségügyi adatok elemzésében jártas szakemberek, akiket az orvosok számáról szóló legfrissebb statisztika értelmezésére kértünk. A Világgazdaság ugyanis a KSH-ra hivatkozva azt állította, még soha ennyi orvos nem dolgozott Magyarországon, mint tavaly. A Világgazdaság szerdai számában megjelent közlés furcsasága, hogy egyrészt ellentmond az ágazatban dolgozók és a sorukra hosszan várakozó betegek tapasztalatainak, másrészt öt évvel azután, hogy Szócska Miklós egészségügyi államtitkár megígérte, az informatikai fejlesztésekből hamarosan kiderül, hányan dolgoznak az egészségügyben, még mindig senki nem tudja, mi a valóság az ágazatról keringő számokból. Távmunka és „home office”. Csak vidéken érzékelik A napilap által ismertetett KSH-adatok szerint tavaly 39 ezer orvos dolgozott Magyarországon, amire 1990 óta egyetlen évben sem volt példa. Ha az adatok megyei bontását is vizsgáljuk, akkor az is látszik, hogy a legutolsó periódusban csak vidéken növekedett az orvosok száma, a fővárosban egyáltalán nem.
Az aktív népesség aránya egy év alatt 1 százalékponttal 71, 6 százalékosra emelkedett a 15-64 éves korosztályban, miközben a korcsoport lélekszáma 52 ezerrel, 0, 8 százalékkal csökkent. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 128 ezerrel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 46 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 15 ezerrel csökkent. A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatottsági rátája 28, 2 százalékos volt. A legjobb munkavállalási korúnak mondott 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1, 1 százalékponttal, 84, 1 százalékra, az 55-64 éves foglalkoztatottaké 3 százalékponttal, 53, 3 százalékra nőtt. Dr. Bajúsz Endre: A szakmai stábból csak Dragan Vukmir és Tuska János kapusedző marad - Amíg Élek Én. A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 2, 1 százalékkal, a foglalkoztatási ráta 2 százalékponttal, 76 százalékra nőtt. A nők foglalkoztatási rátája 1 százalékponttal, 61, 8 százalékra nőtt. A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 75 százalékos foglakoztatási célértéket tűzött ki, a magyarországi foglalkoztatási ráta egy év alatt 1, 6 százalékponttal, 74 százalékra emelkedett, a férfiaknál 81, 9, a nőknél 66, 3 százalékos volt a ráta február-áprilisban.
Ráadásul az így kalkulált foglalkoztatás szinte minden évben közel állt a NAV-nál megjelent, munkaviszonyból jövedelmet szerzők számával. A GKI elemzéséhez hozzá tartozik, hogy a KSH munkaerőpiaci felméréséből származó adatok nem adminisztratív forrásokból származnak, hanem a háztartások megkérdezéséből. Így fordulhat elő, hogy mondjuk egy Londonban dolgozó magyart a KSH a foglalkoztatottak közé számít: ha az itthoni háztartásából a megkérdezett azt mondja a KSH-nak, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatott, akkor a statisztikai hivatal a foglalkoztatottak közé számolja. A GKI azt is kiemeli, hogy hogy a NAV adatai között 165 ezer (az összes kereső közel 4, 5 százaléka) olyan alkalmi-, idény-, diák- és közmunkás is jelen van, aki egy év alatt kevesebb, mint egy havi bruttó minimálbért keresett. Továbbá több mint 1, 3 millió (az összes kereső 30 százaléka) olyan volt, aki 1 év alatt a 12 havi bruttó minimál bért vagy kevesebbet kapott. Fidesz-MSZP számháború: hányan dolgoznak ma Magyarországon? - Infostart.hu. Bár a 2016-os kiugróan magas (1, 5 millió fős) adathoz képest javuló tendencia figyelhető meg, de az is jól látható, hogy stabilan 1 millió fő feletti a számuk.
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Ezt a korcsoportos arányokkal összevetve feltételezhető, hogy az alkalmazottaknak bizonyos idejű munkatapasztalatra kell szert tenniük ahhoz, hogy a felettesük megbízzon bennük és jóváhagyja az otthoni munkavégzést, továbbá rendelkezzenek a szükséges ismeretekkel ahhoz, hogy önállóan, különösebb segítség nélkül is képesek legyenek távmunkában ellátni munkájukat. A fenti megállapítást igazolhatja az is, hogy a távmunkások között nem találunk munkaerő-kölcsönzőn keresztül foglalkoztatottakat, és a határozott időre szóló szerződéssel rendelkezők száma is elenyésző. Szintén a munkáltatói bizalom jeleként értelmezhető, hogy a távmunkában dolgozók 62%-ának nem figyelik a munkaidejét, csak az elért eredményeket, 19%-uk pedig maga vezeti a nyilvántartást a munkaidejéről. 74%-uknak biztosítottak hozzáférést a munkahelyi hálózathoz. Közülük legtöbben (92%) a levelezőrendszerhez fértek hozzá, ami – a telefon mellett – a munkatársakkal való kapcsolattartás leggyakoribb formája volt. A nagyobb településeken élők nagyobb arányban élhetnek a távmunka lehetőségével.
1, 2 millió?! Rengeteg szám kering azzal kapcsolatban, hogy hány magyar dolgozik a törvényben rögzített legalacsonyabb bérért, a Portfolio birtokába került elemzésből azonban most végre kiderül, hogy valójában hányan kapnak minimálbért vagy garantált bérminimumot (közkeletű nevén szakmunkás minimálbért). A Pénzügyminisztérium KSH adatokon végzett becslése szerint a vállalatok körében az alkalmazottak 42, 4%-át érintette 2018-ban a minimálbér vagy a garantált bérminimum emelése. Ez csaknem egyenletesen oszlott meg: 21, 4%-ot, vagyis 443 ezer dolgozót érintett a minimálbér emelése és 21%-ot, vagyis 436 ezer munkavállalót a bérminimum növelése. Vagyis tavaly összesen 879 ezer munkavállalónak a bérét kellett növelni a vállalati szférában azért, mert emelkedtek a legkisebb bérek. Munkaerő-piaci szakértők szerint az állami szektorban (közszolgáltatást ellátó dolgozó) további 230-250 ezer főt érinthet a legkisebb bérek emelése, erre azonban nem terjed ki a PM elemzése. Így lehet a teljes nemzetgazdaságban 1, 1 millió fő kapja a törvényben meghatározott legkisebb bért.
Érdekes adatot osztott meg lapunkkal a Mészáros család érdekeltségeit összefogó Mészáros-csoport, amikor arról kérdeztük, hogy mely cégeik vették igénybe a csökkentett munkaidős foglalkoztatás állami támogatását. Ahogy arról korábban írtunk, Mészárosék vállalatai közül kizárólag Wamsler SE-nél igényelték a kormányzati segítséget, méghozzá 454 fő részére. Annak érdekében, hogy ezt a számot el tudjuk helyezni a csoport méretéhez képest, a kommunikációs igazgatóság válaszában azt is kiemelte, hogy a vállalataik összesen mintegy 25 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Mindez azt jelenti, hogy jelenleg Magyarországon az állam után jó eséllyel Mészáros Lőrinc a legnagyobb munkáltató. Vállalati szinten egészen biztosan mindössze egy cég van, amely jelenleg több alkalmazottal rendelkezik, mint Mészárosék, ez pedig a 30 ezer főt foglalkoztató Magyar Posta. A létszám szerinti hazai céges ranglistán ráadásul a következő két helyezett is állami vállalat: a Volánbusznak és a MÁV-nak egyaránt valamivel több mint 18 ezer dolgozója van.
Alighanem két filmnél fog megállni ez a franchise-kezdemény. A történet csupa sablon, a jelenetek nagy része ismerős lehet másik filmből: erre a legjobb példa, amikor a Jégkirálynő egy maroknyi emberével megjelenik, jegesmedve háton (igen, ez erősen Narniás lett); de többször villant be a Gyűrűk Ura és A hobbit is. Az az igazság, hogy engem végül a három színésznő neve vett rá, hogy beüljek a filmre, hiszen reménykedtem benne, hogy nagyon rossz eredménye csak nem lesz az egésznek, ha ők egy filmben szerepelnek, ráadásul mindegyik jó munkát szokott végezni. Végül bennük nem is csalódtam, azt kaptam, amire számítottam, jól keltik életre a merőben különböző tulajdonságú és mentalitású embereket. Sajnos azonban Emily Blunt magyar hangjaként számomra Balsai Móni nagyon nem jött be, egy sokkal dögösebb, erősebb hangú szinkronhang jobban passzolt volna a Jégkirálynő szívtelen, sebzett figurájához. A Vadász és a Jégkirálynő nem lesz az év filmje. A témában született mesékhez semmi újat nem tud hozzáadni, hacsak az idővel való játékot, ami kicsit megbolondította és felpezsdítette a történetet.
Violetta 3 évad 71 rész Ez történt Hófehér előtt: kezdődik a téli háború | Holdpont Mai utazás black friday 2018 KRITIKA: A Vadász és a Jégkirálynő A Vadász -
őszi-éjjel-izzik-a-galagonya A Vadász és a Jégkirálynő (film, 2016) | Kritikák, videók, szereplők | Kristen Stewart nélkül már a gonosz királynő sem kell Forgalmazó: UIP-Duna Film Stáblista: 1148 budapest kerepesi út 52 A vadász és a jégkirálynő szereplők A vadász és a jégkirálynő 2 pelicula completa A vadász és a jégkirálynő 2 resz A Vadász és a Jégkirálynő Karakterfejlődés és nagyobb érzelmi csúcs az kimaradt, de a forgatókönyv is döcögött, és helyenként elég kiszámíthatóvá vált, csakúgy mint a történet. Ami engem kárpótolt, az a látvány. A díszletek, a ruhák, a CGI, minden. Ezek mellett a büdzsébe nem csodálom, hogy nem fért bele egy normális történet. :D Egynek elment. Chriss 2019. február 4., 19:08 Azt kell, hogy mondjam, ezt sokkal jobban élveztem, mint az "első részt". Viccesebb is volt meg mozgalmasabb. És Emily Blunt, mint jégkirálynő, fantasztikus! Imádtam! Ő volt a kedvenc karakterem. Amúgy is bírom a jégkirálynőket:) Emily az egyik legjobb, és szerintem még Charlize Theron sem tudta felülmúlni ebben az esetben.
Youtube The Huntsman: Winter's War / A vadász és a jégkirálynő (2016) - Kritikus Tömeg Hiába hozták vissza Charlize Theront a gonosz királynő szerepében, és helyeztek mellé két további női filmsztárt, Jessica Chastaint és Emily Bluntot, így is megsínylette Kristen Stewart hiányát A vadász és a Jégkirálynő. Míg az első rész 56, 2 millió dollárt termelt az első hétvégén Amerikában, addig a mostani film mindössze 20, 1 millióval rajtolt el. Emily Blunt és Charlize Theron A Vadász és a Jégkirálynő című filmben Forrás: UIP-Duna Film Már előzetesen is érezhette az Universal, hogy nem fog óriási pénzeket nyerni ezzel a folytatással: az első rész 170 milliós költségvetéséhez képest visszavágták a büdzsét, és 115 millióból hozták ki A vadász és a Jégkirálynő -t. Csak amíg a film elkészítésére fordított összeget 32 százalékkal csökkentették, addig az első hétvégi bevétel 64 százalékkal lett kevesebb most, mint négy éve. Az sem segített a fantasynak, hogy a kritikák jelentős többsége borzasztónak ítélte, jelenleg 17 százalékon áll a recenziókat összesítő Rotten Tomatoes-on.
krlany 2016. június 24., 00:37 Hát nem egy nagy szám. Amit értékelni tudok benne, hogy pl. nincs benne Hófehér… A szinkron hangok nekem nem passzolnak, a Jégkirálynő harci bevonulását, meg mintha láttuk volna már a Narniában. A "koboldok" meg Beowulfos koppintások, csak ott máshogy hívják őket, és tele van következetlenségekkel… A törpék jó kis karakterek, bár nem túl eredetiek, Charlize Theron még mindig gyönyörű. És még 10 napot sem kell várni, hogy úgy elfelejtsem az egész sztorit, mintha sose láttam volna. 2 hozzászólás duracell 2017. január 31., 23:44 Végre egy folytatás, ami jobban sikerült az első résznél! Igazából az egyetlen, amit nem értek, hogy miért kellett összekötni a kettőt? Háttértörténet szempontjából nagyon kevés plusz adott, ráadásul nem értettem, hogy ott a Vadász mégis hogy lehetett szerelmes Hófehérkébe, ha már elvette élete szerelmét? Ebben a részben meg kb. cölibátusban élt az asszonyka elvesztése miatt… Leginkább Freya szálát értékeltem, szerintem az ő története és motivációi voltak legjobban kidolgozva.