Maradt pár tépett holló! Itt meg ott a háztetőre száll s azt mondja: kár. Pár vércse is jár, nyilazott szívű, az udvar felett azt víjjogja: vér! s a korcsok torkán megtorpan az étel és pillanatra a lélegzetvétel. Vannak már Janus-arcú magyarok. (Az egyik arcuk: régi vércse csőr, toll-sipka rejti, mint tavaszt a hó). Új napraforgó arcukon se tőr, se vágy, hogy felnyilazza a magasba. Új asztagokból eteti a gazda. De néha arra szöknek titkosan, hol sebzett vércsét sejtet a nyomnyi vér és gyónnak, hogy másképp nem lehet, mert élni kell, a gyermek enni kér, hogy álmodói még a régi nyárnak, könnyeznek és feloldozásra várnak. Mécs László: Magyarok misekönyve. Versek Mécs László: Magyarok misekönyve. Új Ember, Bp., 1991. Keménytábla, bársonyborítás, műanyag védőborítóval, 87 oldal. Mécs László Versek. Kép szerinti, jó állapotban. Kortárs költészet, vallásos versek a premontrei szerzetes pap-költő tollából. Postai út esetén a szállításra felszámolt összeg pontosan megegyezik a feladási díjjal, ezt azonban sokszor csak a csomagolás után tudom meghatározni.
Hiszen így volna jó. De nem ez a való. Csal a fénytakaró. Alatta szenvedés, szenny, sár,... elfödni és elrejteni kevés. a hó és holdsugár. De Valakire vár a holdfényes határ. S ez az adventi, mély, havas és holdas éj, titkot tud: Jön!... Ne félj! Adventi kérdés Azt mondtam egy angyalnak, aki az év kapujánál fogadott: adj nekem egy lámpást, hogy biztos léptekkel mehessek szembe a bizonytalansággal. Mécs László - Adventkor - Istenes versek. Ő így válaszolt: -Indulj csak a sötétbe, és tedd a kezed Isten kezébe. ez jobb, mint egy lámpás, és biztosabb, mint egy ismert út. Az első vasárnap angyala. Advent első vasárnapja, az első angyal megérkezése. A keresztény egyházi év első napja. Négy héttel karácsony előtt egy kék köpenybe öltözött angyal száll le az égből. Leszáll az égből, hogy közelebb kerüljön az emberekhez. Keresi azokat az embereket, akik meghallják a hangját. Azok akik figyelnek rá, meghallják a hangját és szeretet száll szívükbe. Advent első vasárnapja! (Rónay György) Amikor a fák gyümölcsöt teremnek, tudhatjátok, hogy közel van a nyár.
Az ádventben a keresztény ember készül a karácsonyra, Krisztus születésének ünnepére, de egyben Krisztus világvégi eljövetelére is. A népi jámborság megnyilvánulásai az adventi koszorú mellett a karácsony előtti betlehemezés, és a keresztény család közös Szent Család-járása. Amíg a betlehemezés karácsony eseményeit mondja el, addig a Szent Család-járás inkább a felkészülés ájtatossága a családi otthonokban. Készülünk: … egy szent, kedves ünnepre, a kegyelmek, az ajándékok ünnepére, a szent Karácsonyra. Átéljük az Advent vágyait, irgalmait, reményeit, hogy a Karácsonynak, kegyeletes, gyertyafényes, fenyőillatos ünnepén a kis Jézust örvendezve fogadhassuk. Legyen tiszta a szívünk. Ím sírva esdekellek És áhítatom reszkető mécsét Meggyújtom oltárod mellett, Óh Reménység. (Tóth Árpád) "… míg egyetlen ember szívében a szeretet egyetlen kicsiny lángja ég, nincs veszve a világ. " Áldott készülődést, kegyelemmel teljes, békés Karácsonyt! Lélekben megtisztulva, felkészülten várjuk az Úr születésének ünnepét!
Ölbey Irén: Adventi hajnal Zihál a szél s megfagy a sóhaj, a felhõ fenn hajó raj. Könyörtelen, vad téli éjjel, az út a messzeségbe vész el. De lángruhában száll az angyal s lila sugárral gyúl a hajnal. Adventi hajnal, zeng és árad a lélekbõl a tiszta bánat. S a vágy zokog és zsolozsmázik s harsog az Isten trónusáig. Sikolt a könnyes antifóna, hogy jöjjön a szépséges óra, harmatozza az Úr, az áldott, a békét és az igazságot. Táruljon ki a Menny, a fénydús s szülessék meg a drága Jézus. "Mutasd meg nekünk, Urunk, irgalmasságodat! " (Zsolt 84, 8). "Virrasszatok, mert amely órában nem is gondoljátok, eljön az Emberfia! " (Mk 13, 35). Fövényi Sándor: Csodát keresve Valami fény kéne a szemekbe kék, zöld, barna, fekete tűz egy kéz kéne a kezekbe, mely mindent összefűz. Valami csoda kéne mit annyian várunk Valami új hit felé mert omlik már régi házunk. Valami, valami fény kéne… Adventi Ima Látod, Istenem, milyen esendő vagyok? Ha nagyjából rendben mennek a dolgaim, sokszor elfelejtek beszélgetni Veled.
Az " Élő Erdő Díj – A Natura 2000 erdők legjobb erdőgazdálkodói" díjakkal ekkor öt győztest jutalmaztak. Közlekedjünk a természetben értő vendégként, és élvezzük az erdőben zajló izgalmas folyamatokat anélkül, hogy megzavarnánk őket! Kapcsolódó cikkek: Mindent a hóvirágról Mindent a téltemetőről
Egyre nagyobb az erdők szerepe a magyar agráriumban, az ország területének már mintegy 22 százalékát erdő borítja - ismertette Nagy István agrárminiszter kedden a Magyar Bankszövetség Jótett bank - zöld szív programja keretében tartott faültetéssel egybekötött rendezvényén. Hozzátette, a tervek szerint az erdősítési programokkal az ország erdővel és fával borított területét 2030-ra 27 százalékra növelik, amihez 250 000 hektár területet kell újra erdőművelés alá vonni. Nagy István kiemelte, az agrártárca több programot is hirdetett az elmúlt években, 2020-ban az Országfásítási program részeként elindították a településfásítási programot, amelynek célja a vidéki települések zöldítése, környezeti állapotának javítása. Az idén március elején megkezdődhetett a településfásítási program tavaszi ültetési időszaka, amelynek részeként helyi állami erdőgazdaságok erdész szakemberek közreműködésével 19 megyében, 364 településen 10 000 fát ültetnek el. Az elmúlt két és fél évben az országfásítási program meghirdetése óta a vidékfejlesztési program keretében az új erdők telepítésére benyújtott támogatási kérelmek meghaladták a 42 000 hektárt, amely minden korábbi időszaknál nagyobb érdeklődést jelez a magyar gazdák részéről, fejtette ki a miniszter.
A burkolattal fedett, és a kizsákmányolt mezőgazdasági és energiaültetvénnyel borított területek hatásait a természetközeli állapotú erdő ökoszisztéma-szolgáltatásai ellensúlyozzák, sokszor gátat szabva a szárazodási folyamatoknak, a szennyeződések mozgásának, a degradált felszíneken jól terjedő allergén és tájidegen növényfajok előrenyomulásának. Így az erdők gazdasági szerepükön túlmenően nélkülözhetetlenek az élhető környezet és a gazdasági fejlődés fenntartásában. A Kárpát-medencében az erdők klímajavító hatása felbecsülhetetlen értékű, hiszen ebben az erdőssztyepp-övezetben az erdősültség mértéke a természetes növénytakaróban tetemes volt. Az elmúlt évszázadok során az erdők állománya jelentősen visszaszorult; elsősorban a fakitermelés, illetve a városok és az ipar terjeszkedése miatt. Az erdők nem csak kiterjedésükben, de faji összetételükben is megváltoztak. Az ökológiai értelemen funkcionálisan jól működő erdők egy részének visszaállítása nemcsak környezeti, de gazdasági és társadalmi szempontból is kívánatos.
Az erdők az éghajlat stabilizáló erői. Szabályozzák az ökoszisztémákat, védik a biológiai sokféleséget, jelentős szerepet játszanak a szén -dioxid -körforgásban, támogatják a megélhetést, és olyan termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, amelyek elősegíthetik a fenntartható növekedést. Az erdei ökoszisztémák megszűnésének és romlásának megállítása, valamint azok helyreállításának elősegítése jelentősen hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez, s ezzel a párizsi megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez. Összességében, az ÜHG leltár alapján, az EU-ban az üvegházhatású gázok 8, 9%-át semlegesítik az erdők (2018). A hazai erdők pedig évente 4-5 millió tonna szén-dioxid egyenértéknek megfelelő üvegházhatású gázt kötnek meg, ami jelenleg az országos kibocsátás 7-8 százalékát ellensúlyozza. Közvetve pedig, a faanyag energetikai célú hasznosítása további mintegy 5 millió tonna fosszilis eredetű szén-dioxid kibocsátását váltja ki. Az erdő tehát véd minket a klímaváltozás hatásaitól, de mi védi meg az erdeinket az éghajlatváltozás hatásaitól, melyek aszályhoz, szélsőséges időjárási körülményekhez és a kártevők fokozott nyomásához vezetnek?
60—70 t/ha szilárd szennyező anyagot fognak fel. Igen fontos szerepe van az erdőnek az oxigénháztartásban; a zöld növényzet, főleg az erdők nagy felületet képező lombozata, a fotoszintézissel tetemes mennyiségű oxigént juttat a környezetbe. 3. A vízháztartás javítása: az erdők ún. vízszintes csapadékmennyisége a köd és a harmat kicsapódása következtében nagyobb, mint a fátlan területeké; ezenkívül az erdők talajállapota kedvezőbb a fátlan talajokénál; a lazább szerkezetű talaj lehetővé teszi, hogy a csapadék könnyebben leszivárogjon, így kisebb mértékű a felszíni lefolyás ingadozása, ezzel csökken a vízveszteség, javul a vízháztartás. 4. A zajártalom csökkentése: a fák a —>zajt részben elnyelik, ill. szétszórják, a levéllemezek nagy felülete felveszi a hangrezgéseket, de közben részleges elnyeléssel tompítják is, részben a szél által mozgatott levelek egyenletes zajszintet hoznak létre, ezzel a természetes, nem káros hatású zajszinttel elfedik az egészségre káros zajokat. 5. A műtárgyak védelme: a különböző műtárgyak (utak, vasutak) körüli fásítás gyakran hasznosabb, mint a holt anyagból létrehozott védelmi berendezés (mert annak karbantartása, felújítása esetleg nehezen végezhető el, a környezet károsító hatásai olyan mértékben rongálják, mint a védendő műtárgyat), ezen túlmenően a természetes táj képét nem rontja.
Május 10-e, a Madarak és Fák Napja jó alkalom arra, hogy körültekintsünk közvetlen környezetünkön, és felismerjük: páratlan, de törékeny természeti kincsek között élünk, melyek védelme közös felelősségünk. A világ első madarak és fák napját Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg 1902-ben Kőszegen, a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján. Az ünnep hivatalossá Herman Ottó közreműködésével vált 1906-ban, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő a madarak és fák napjának megszervezését minden iskola számára. Egy 1994-es miniszteri rendelet pedig május 10-ét jelölte meg a jeles nap dátumának. Nem véletlen, hogy a madarak mellett a fák is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak ezen a jeles napon. A fák lassítják az éghajlatváltozást, és számos "szolgáltatással" védik a biológiai sokféleséget, egészségünket, jóllétünket. Az árnyékot adó és levegőt párásító fák jelentősen enyhítik a forró nyarakat. A Madarak és Fák Napja alkalmából a WWF Magyarország erdei sajtókirándulást szervezett tegnap a Nagy-Hárs-hegyre, melyen megismerhettük a Budapest környéki erdők természeti értékeit, illetve az azok védelmében kifejtett, összehangolt természetvédelmi munkát a WWF Magyarország, a Pilisi Parkerdő Zrt.
Egészen sajátos élmény, ha arra jársz, próbáld ki! A képet Szabó Szilveszter készítette. A mangrove speciális horgonygyökérzettel kapaszkodik a talajba, hogy a folyamatos ár-apály mozgás hatására ki ne mozduljanak a növények az iszapos talajból, viszont pont a sűrű talaj miatt a horgonygyökérzeten kívül léggyökerekre is szüksége van, hogy levegőhöz jusson. A léggyökerek ráadásul úgy vannak "kialakítva", hogy a só nátriumtartalmát kiszűrjék, így szinte sómentes víz kering a növényekben. A maradék só pedig a fent leírt módszerrel kicsapódik a régi leveleken. És ha azt gondolnánk, hogy csak a gyökérzete különleges, akkor nézzük meg, hogy szaporodnak! Nem magokkal, hanem elevenszüléssel! Félig kifejlett, 20-30 centis növénykéket (csíranövényeket) ejtenek le az iszapba, a kis növények amint talajt fognak, rögtön megkezdik a gyökéreresztést. Jön a dagály. Kép forrása: Milyen mangrove fajok léteznek a Földön? A mangrove egy ősi növény, valószínűleg még abból az időből származik, amikor a Pangea masszívum egyetlen kontinenst alkotott a trópusi övezetben.