Kültéri elemes fényfüzérek Előszeretettel használunk különböző dekorációs világításokat a kertben. Legfőképpen karácsonykor és nyáron díszítjük fel a kertet, de szinte minden évszakhoz illő kültéri elemes égősort találhatunk. A kedvelt kültéri elemes fényfüzérek a flamingó formás, különböző hálós, függönyös elemes égősorok, melyeket akár kültéren is használhatunk. Az elemtartó IP44 védettséggel van ellátva, így az elemes fényfüzér áramellátása védve van az időjárás viszontagságaival szemben. Beltéri elemes fényfüzérek A beltéri elemes fényfüzérek kiválóan alkalmasak meghitt hangulat termtésére a lakáson belül. Hálózati áram nélkül pillanatok alatt romantikus hangulatot termthetünk a lakásban. Egy romantikus vacsora, szülinap, vagy más nemes alkalom alkalmából kiváló dekorációs világítások. Elemes égősor karácsonyi díszek, műfenyő, fényfüzér és kiegészítők ~> DEPO. A beltéri elemes fényfüzér Rendszerint AA elemmel működnek, de létezik AAA és RL44 elemmel működő beltéri fényfüzérek is. A borosüvegdugó fényfüzérek segítéségével hangulatos dekorációt készíthetsz amit akár a teraszon, vagy a bejárat mellett is használhatsz.
Akár kültérre, akár beltérre keresel, vagy inkább kicsit dekoros megoldás ban gondolkodsz, érdemes körülnézni kibővített ünnepi LED dekorációs kínálatunkban. Akár a fenyőfára keresel füzért vagy a kertbe, a szobába, az asztalra szeretnél ünnepi fényeket, webáruházunkban nagyon sok típus, hossz, forma és szín közül választhatsz. Kínálatunkban megtalálhatóak: • LED fényfüzérek, (kültérre és beltérre, különböző hosszúsággal, funkciókkal (időzítés, 8 programos fényjátékok), fénnyel (RGB, színes, hideg fehér, meleg fehér), hálózati adapterrel és elemmel. • Valamint asztali és egyéb dekorációs elemek közül is választhatsz. LED projektorok (hópehely és rénszarvas mintával) A tavalyi év nagy kedvencei voltak a LED projektorok. Elemes karácsonyi fényfüzér 15m. Nem velétenül, hiszen nagy fényerejüknek köszönhetően, akár egy 20 nm2-es területet is betudnak világítani a kiválasztott mintával. Tökéletes megoldás házunk falát vagy intézmények oldalát megvilágítani vele.
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat. Nem engedélyezem
A Szamotrakéi Szárnyas Győzelem nőalakja és a Mona Lisa mellett a Louvre három leghíresebb alkotásának egyike a milói Vénusz, amit egy külön számára berendezett igen nagy teremben helyeztek el. A milói Vénusz, a párizsi Louvre leghíresebb görög művészeti kincse több hónapos restaurálás után ismét méltó helyen áll a világ leglátogatottabb múzeumában. A csaknem kétszáz éve Franciaországba érkezett antik nőszobor néhány titkát is feltárta, miközben gondosan megtisztították a múlt porától. A remekművet, amely a Szamotrakéi Szárnyas Győzelem nőalakja és a Mona Lisa mellett a Louvre három leghíresebb alkotásának egyike, egy külön számára berendezett igen nagy teremben helyezték el, hogy az évente előtte elvonuló hatmillió látogató a lehető legkedvezőbb körülmények között csodálhassa meg szépségét. A klasszikus görög művészetnek (Kr. e. 450 - Kr. 30) szentelt egész részleget átszervezték a múzeumban, hogy megfelelően irányíthassák a remekmű felé áramló tömeget. Földműves fedezte fel A Kr. 120-ra datált szobrot az égei-tengeri Ciklád-szigetekhez tartozó Mélosz-szigeten 1820-ban fedezte fel egy földműves.
Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek! A Milói Vénuszról, a klasszikus szépségeszményt kifejező ókori görög szoborról sokan azt tartják: a "tökéletes nő" művészi megjelenítése. Miután a Milói Vénusz 1821-ben megérkezett a párizsi Louvre-ba, az ókori szobrászat egyik leghíresebb alkotása lett. Megingathatatlan népszerűsége azóta is foglalkoztatja a tudósokat és kritikusokat, minthogy fontos ízléstörténeti jelenségekre vet fényt, vagyis arra, hogyan változott az idők során a szépség és az érték fogalma a művészetben. Bár akadtak olyan művészettörténészek, akik kétségbe vonták a szobor jelentőségét, kedveltsége – a felfedezése óta eltelt csaknem kétszáz, évben – mit sem változott. Szépségideál Amikor a Milói Vénuszt "antik" műalkotásnak nevezzük, arra gondolunk, hogy az ókori görögök vagy rómaiak idejéből származik. Sokáig nehézségekbe ütközött e korok szobrászatának tanulmányozása, minthogy viszonylag kevés mű maradt fenn, s azok is többnyire másolatok.
Francois Girardon, a Gaspard-testvérek és a király többi szobrászai 36 szoborcsoporttal népesítették be a folyosót és a boltíveket. A dekorációs munka ezután abbamaradt, mert a Napkirály átköltözött Versailles-ba. A XIX. században viszont többek között Delacroix dekorálta a termet, híres festményén Apolló győzedelmeskedik Python óriáskígyó fölött, a Gobelins manufaktúra pedig 28 faliszőnyeggel örökíti meg a galériát benépesítő uralkodók, és az azt díszítő művészek figuráit. 1989. március 29-én avatták fel Párizsban a Louvre üvegpiramissal fedett új bejáratát és földalatti termeit. A kínai származású amerikai Ieoh Ming Pei tervezte. Igaz/Hamis állítások a piramisról 666 üvegrombuszból áll. Hamis: valójában 603 rombuszból és 70 háromszögből áll, ez csak a sátánista teóriák kedvelőinek a kitalációja, amelynek elterjedéséhez nagyban hozzájárult Dan Brown: A Da Vinci kód című regénye is. A Kheopsz-piramis arányain alapszik. Igaz: 21, 64 méter magas és 35, 24 méter az oldala, amely a világ leghíresebb piramisának egy kicsinyített másának felel meg.
A Louvre annak idején egy hatalmas, több mint 200 négyzetméteres teremben állította ki, ahol 1848-tól 1934-ig "fogadta" a látogatókat. Ma is ezen a helyen látható, de 1934-től mostanáig egy háromszor kisebb teremmel kellett beérnie. A pompázatos Apolló-galéria XIV. Lajos, a Napkirály dicsőségére épült. A 61, 34 méter hosszú, 9, 46 méter széles és 15 méter magas dísztermet olyan mesterek díszítették, mint Le Brun, Girardon, vagy később Delacroix, és 1861. óta itt őrizték a mozgalmas történetű francia koronagyémántokat - köztük a 140 karátos, tökéletesnek mondott Régens ékkövet is, amelyet 1717-ben Orléans-i Fülöp régens vásárolt. Az Apolló-galériát, amelyet a IV. Henrik és XIII. Lajos idején kialakult, ám az 1661-es tűzvészben elpusztult "kis galéria" helyébe építtetett a Napkirály, 105 mestermunka díszíti, s mintegy előfutára volt a versailles-i palota híres tükörtermének, amely XV. Lajos uralkodásának fénykorában épült meg. Charles Le Brun királyi festő mitológiai kompozíciója Apollót napistenként ábrázolja a térben (víz, szárazföld, világrészek) és az időben (órák, hónapok, az állatégöv jegyei) között tett utazása során.