Ez a kokárda, vagy legalább is egy ilyen kokárda található a Magyar Nemzeti Múzeumban. Egyébként saját, mintegy a kokárdát is hitelesítő nyilatkozata szerint, azt a példányt Petőfi Sándor ajándékozta Hamary Dánielnak 1849-ben Pest-Budán. Azért fontos ez a kokárda, mert ez látható (a nemzetőri karszalaggal együtt) a Barabás Miklós által készített litográfián, a Petőfi mint nemzetőr címűn. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) mostani állandó kiállításán a költő Mezőberényből bekerülő fekete atilláján látható kokárda - amelynek közepén az 1848-as évszám van - viszont nem képezte személyes tulajdonát. Magyar kokárda színei és azok sorrendje » Virágot egy mosolyért. Ugyancsak a PIM falai között őrzik Egressy Gábor kokárdáját, amelyen piros-fehér-zöld gyöngyökből hímzett koronás magyar címer van arany kontúrozással. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának kézirattárában megőrződött Széll Piroska ajándékából Arany János kokárdája és nemzeti színű karszalagja, amelyet Petőfitől kapott ajándékba. (Lásd Kalla Zsuzsa-Ratzky Rita: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái.
Voltaképp ennek rendezvényeire készült eredetileg a Nemzeti dal és a 12 pont. A 12 pont eredeti megfogalmazása Irínyi József nevéhez fűződik, de egy sor előzménye volt, mindenekelőtt Kossuth Lajosnak az éppen folyó országgyűlésen, 1848. március 3-án felolvasott felirati javaslata, Táncsics Népkönyvének reformkövetelései 1846-ból, az Ellenzéki Nyilatkozat szövege, Somogyi Antal szatmári 12 pontja, Széchenyi Stádiumának 12 pontja, stb. Március 14-e délutánján az Ellenzéki Kör kezdeményezésére a Pilvaxisták elfogadták a 12 pontot és egyesültek velük. Petőfi gyöngyből hímzett kokárdája "A francia forradalomban (1789) használták a nemzeti színű szalagból készített tricolort. Magyarországon, minthogy a márciusi ifjak mindent tőlük tanultak, a tricolort is tőlük vették át. A kokárdát a forradalmárfeleségek készítették. Petőfiét Szendrey Júlia hímezte piros, fehér és zöld színű gyöngyökből, a mintát Egressy Gábor fia, Egressy Ákos szerint a nővérétől, Egressy Eteltől vette" – mondta el a Ratzky Rita Petőfi-kutató.
13-34. dokumentum típusa: Könyvrészlet/Könyvfejezet független idéző közlemények száma: 1 nyelv: magyar Horváth Gergely Krisztián, : Plébániai földek "reformja" a Veszprémi Egyházmegyében 1945-ben, In: Szerk. : Csikós Gábor, Szerk. : Kiss Réka, Szerk. : Ö Kovács József Váltóállítás: diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben. Budapest: MTA BTK; NEB, 2017. 531-574. (Magyar vidék a 20. században; 1. ) dokumentum típusa: Könyvrészlet/Könyvfejezet független idéző közlemények száma: 2 nyelv: magyar Horváth Gergely Krisztián, : "Ländlicher Raum" in einer Agrargesellschaft?, ZEITSCHRIFT FÜR AGRARGESCHICHTE UND AGRARSOZIOLOGIE 65: (1) pp. 107-121. Horváth Gergely Krisztián: Bécs vonzásában. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: német 2016 Horváth Gergely Krisztián: Műhelyek, pályák, módszerek, TÖRTÉNELMI SZEMLE 58: (3) pp. 451-463. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: magyar URL 2015 Horváth Gergely Krisztián: Örökségünk és adósságaink, ETHNOGRAPHIA 126: (3) pp. 417-433. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk független idéző közlemények száma: 2 nyelv: magyar URL 2014 Horváth Gergely Krisztián: "Ein schönes Fürstenthum ohne Schwertstreich erobern", In: Szerk.
Program verzió: 2. 2358 ( 2017. X. 31. )
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ Ajka, 1974.