Rotschild Klárát a keleti blokk Coco Chaneljeként emlegették a korabeli újságírók. Elhozta Párizst Budapestre, és ismertté tette Budapestet a nagyvilágban. Neve évtizedeken át egyet jelentett a divattal, az eleganciával, a minőséggel és a luxussal. Rotschild Klára szalonja már a két világháború közötti indulásakor fogalommá vált Magyarországon. Innen öltözködtek a Horthy-kor arisztokrata hölgyei, megfordultak benne olyan nemzetközi hírességek, mint Cartier ékszerész felesége, gróf Almássy Jacqueline vagy Faruk egyiptomi király édesanyja és lánytestvérei is. Ő bújtatta menyasszonyi ruhába Horthy Miklós menyét az évtized álomesküvőjén. Ám az igazi csoda mégiscsak az volt, hogy a Rotschild-szalon fénye tovább ragyoghatott a vasfüggöny leereszkedése után is. Bár nem a saját nevén működött, de a Különlegességi Női Ruhaszalon mégiscsak az ő csillogó birodalma maradt, így becsempészte a nagy párizsi divatházak fényét az ötvenes évek szürke budapesti hétköznapjaiba. Még a köztudottan puritán Kádárné is el-ellátogatott ide, de Rotschildnál csináltatott gardróbot Tito és Gromiko felesége és a perzsa sah neje.
Ajánlja ismerőseinek is! Rotschild Klárát a keleti blokk Coco Chaneljeként emlegették a korabeli újságírók. Elhozta Párizst Budapestre, és ismertté tette Budapestet a nagyvilágban. Neve évtizedeken át egyet jelentett a divattal, az eleganciával, a minőséggel és a luxussal. Rotschild Klára szalonja már a két világháború közötti indulásakor fogalommá vált Magyarországon. Innen öltözködtek a Horthy-kor arisztokrata hölgyei, megfordultak benne olyan nemzetközi hírességek, mint Cartier ékszerész felesége, gróf Almássy Jacqueline vagy Faruk egyiptomi király édesanyja és lánytestvérei is. Ő bújtatta menyasszonyi ruhába Horthy Miklós menyét az évtized álomesküvőjén. Ám az igazi csoda mégiscsak az volt, hogy a Rotschild-szalon fénye tovább ragyoghatott a vasfüggöny leereszkedése után is. Bár nem a saját nevén működött, de a Különlegességi Női Ruhaszalon mégiscsak az ő csillogó birodalma maradt, így becsempészte a nagy párizsi divatházak fényét az ötvenes évek szürke budapesti hétköznapjaiba. Még a köztudottan puritán Kádárné is el-ellátogatott ide, de Rotschildnál csináltatott gardróbot Tito és Gromiko felesége és a perzsa sah neje.
Rotschild Klára magyaros díszruhájában esküdött örök hűséget Edelsheim Gyulai Ilona 1940-ben Horthy Istvánnak, a kormányzó fiának. A sikeres, zsidó származású szalonos megmenekülését a vészkorszakban ugyanakkor nem ennek, hanem – amennyire a kevés fennmaradt dokumentumból kikövetkeztethető – inkább Wallenbergnek és a szerencséjének köszönhette. Férjét viszont nem tudta megmenteni, a háború végére özvegyen maradt. Az is igaz ugyanakkor, hogy egészen Budapest ostromáig működött a szalon, és Rotschild a háború alatt is kijárt Párizsba. A divat fővárosában évtizedeken át szinte minden évben kétszer megfordult, és szabályos, féllegális vagy teljesen illegális módon szerezte be a modelleket. (Ahogy majdnem mindenki. ) A háború végén, 1945-ben két bemutatót tartott, és az államosításig, alkalmazkodva az igencsak megváltozott körülményekhez, vezette tovább a szalonját. Aztán kicsit összekuszálódnak a szálak. Rotschild Klára mindig is szeretett legendákat teremteni magáról, néha egymásnak ellentmondó legendákat.
Simonovics Ildikó rokonszenves módon nem találgat, nem egészít ki és kerekít le: amire nem talált hiteles szóbeli vagy írásbeli forrást, azzal nem foglalkozik. Az előszóból kiderül, hogy a könyv gondolata szerzője disszertációjának egy fejezetéből született. Talán a műfaji előzményből, a megkérdőjelezhetetlen filológusi pontosság igényéből fakad, hogy miközben a felépítése szigorú rendszert követ, sok benne az átfedés, az ismétlés. Rotschild Klárának nem könnyű, nem is különösebben regényes, ámde kivételes élet adatott. Egy regényes fordulatokkal teli sors bizonyára könnyebben megragadható és megírható lenne. Rotschild Klára édesanyja és édesapja is szabó volt, az 1903-ban Budapesten született lány a szakmát otthon sajátíthatta el. Nem volt képzett szakember, komolyabb iskolát nem végzett. Soha nem tanult meg egyetlen nyelvet sem, miközben évtizedeken át nemzetközi körökben is forgott. Viszonylag hamar nyitott apjával konkuráló szalont a belvárosban, amely a 30-as évek elején óriási hírnévre tett szert (tehetsége mellett egy botrány is rásegített arra, hogy az övé legyen a legnevesebb a korszak számos divatszalonja közül), az előkelő világ befolyásos asszonyainak egy része nála varratott: gazdag nagypolgárok, "főúri hölgyek", színésznők.
Ha egy jelentősebb diplomácia küldöttség érkezett hozzánk, a "ladyprogram" része volt, hogy a feleség ellátogatott az ő szalonjába, Tito marsall feleségének pedig el sem kellett fáradnia hozzá az éppen aktuális ruhájáért, hiszen saját próbababája volt, amelyhez levették a méreteit, és ennek segítségével készültek az öltözékek, amelyeket természetesen le is szállítottak a kedves vendégnek. Rengeteg legenda kering a szalonról és a vezetőjéről, megtudhatjuk a könyvből, hogy melyek igazak és melyek nem, és megismerhetjük ennek a különleges asszonynak a nem mindennapi élettörténetét is. Érdekes olvasmány. Vajon hogyan lehetett a "vörös divatdiktátor" az az asszony, aki Horthy menyének készítette az esküvői ruháját egykoron? Nos, a válasz meglepően egyszerű: minden politikusnak van felesége, az pedig szereti a divatot. Rotschild Klára neve pedig már fogalom volt a háború előtt is és az maradt a szocializmusban is, mert el tudta hitetni mindenkivel, hogy az ő szalonjába járni valódi kiváltság.
A "Rotschild-jelenség" éppen ezért különösen izgalmas: hogyan működhetett az apró termetű női ruhatervező "birodalma" a diktatúrában? Annál is inkább kérdés ez, mivel Klára karrierje jóval a második világháború előtt, még az "antivilágban", az "átkos" Horthy-korban kezdődött. Magáról úgy beszélt, mint aki egy "szabászasztalon látta meg a napvilágot", arra célozva, hogy édesapja Rothschild Ábrahám (így, th-val) ismert úri, édesanyja, Spirer Regina pedig jó nevű női szabó volt, akiknek szalonját a Belvárosban kedvelte a korabeli arisztokrácia. Az 1903-ban született Klára már gyerekkorában addig tekergette a babáin a maradék kelmét, amíg nem sikerült valami extravagánsat alkotni a rongyokból – vagy lehet, hogy ez is egy legenda? A későbbi divatdiktátor állítólag sem rajzolni, sem varrni nem tanult meg, sikereinek egyik titka félelmetes vizuális memóriája lehetett. Rotschild Klára munka közben Munkatársainak ugyanis képes volt szóban felidézni, szinte "lerajzolni" a trendeket irányító nagy világcégek bemutatóin látott modelleket.
Az adatok egy szerkesztői elbírálás után bekerülhetnek az adatbázisba, és megjelenhetnek az oldalon. Ha rendszeresen szeretnél megfejtéseket beküldeni, érdemes regisztrálnod magad az oldal tetején lévő "Regisztráció" linkkel, mert a bejelentkezett felhasználóknak nem kell visszaigazoló kódot beírniuk a megfejtés beküldéséhez! Megfejtés: (a rejtvény megfejtendő rubrikái) Meghatározás: (az adott megfejtés definíciója) Írd be a képen látható ellenőrző kódot az alábbi mezőbe: A megfejtés beküldése előtt kérlek ellenőrizd, hogy a megfejtés nem szerepel-e már az oldalon valamilyen formában, mert ebben az esetben nem kerül még egyszer felvitelre! Rejtvények teljes poénja elvi okokból nem kerül be az adatbázisba! Lehetőség szerint kérlek kerüld a triviális megfejtések beküldését, mint pl. fal eleje, helyben áll, ingben van, félig ég stb. Heber a betű . Ezeket egyszerű odafigyeléssel mindenki meg tudja oldani, és mivel több millió verziójuk létezhet, ezért ezek sem kerülnek be az adatbázisba! A rejtvényfejtés története A fejtörők és rébuszok csaknem egyidősek az emberiséggel, azonban az ókori görögök voltak azok, akik a szájhagyomány útján terjedő rejtvényeket először papírra vetették.
Nem meglepő, hogy intellektuális oktatásra, ihletre és intuícióra van szükség ahhoz, hogy valaki mélységeiben tudjon értelmezni egy héber szöveget. Ennek pedig egyetlen világos oka van: a héberben nincsenek külön írásjelei a betűknek és a számoknak. A héber nyelv és a betűk történelme és számmisztikája – Zsido.com. Összefügg az ábécé és a számrendszer, és ennek a megfeleltetésnek a neve: Gemátria (amely a görög Geometria származéka). A Gemátria formái közül megemlítünk párat: a "feltárt" alak, amely a Rabbinikus Judaizmus több változatában is megjelenik, és a "misztikus" alak, amely kiváltképpen kabbalisztikus alkalmazás. Egy szövegnél, amelynek egy szimbólumszekvenciáját számként és szóként is lehet értelmezni, nyilvánvaló, hogy a témában felkészületlenek számára zavar jelentkezik. A héber ábécét huszonkét jel alkotja, amelyek közül öt másféle alakot ölt, hogyha egy szónak az utolsó betűjeként jelenik meg. A betűk és számok közötti megfeleltetést a következő táblázat határozza meg: A továbbiakban pedig adunk egy egyszerű és ismert példát a Gemátria alkalmazására, amely segítségével kiemeljük egy adott név vagy szó mélyebb jelentését, illetve rámutatunk bizonyos kifejezések között meglévő kapcsolatokra.
Segítség a kereséshez Praktikák Megfejtés ajánlása Meghatározás, megfejtés részlet vagy szótöredék: ac Csak a(z) betűs listázása Csak betűkből szókirakás futtatása (pl.