A sorozat kivitelezése, A kedvenc hez hasonlóan, pompázatos, maga a túlzásokban tomboló barokk. A Nagy Katalin kezdeti éveit sajátos módon elmesélő sorozat mégis ízig-vérig mai, aktuális mondanivalóval bíró, unikális széria. A 2021-ben bemutatott második évad gyakorlatilag szervesen illeszkedik az elsőhöz. Hamarosan folytatódik az HBO GO-n a tavalyi év meglepetéssorozata, a Nagy Katalin - A kezdetek | Filmsor.hu. A történelmi tények (Péter "száműzetése", Pál megszületése, az orosz-török háború, stb. ) az első évadban már megszokott, sajátos megközelítésben sorolódnak tovább. Talán ez a "megszokás" az, ami tompít picit a sorozat, hogyismondjamcsak, élvezeti faktorán. A meghökkentően szabados nyelvezet néhol már fáraszt, néhol már erőltetettnek hat, szerencsére McNamaráéknak van még annyi eredeti ötlet a tarsolyukban, hogy azért gondol nélkül gördülünk tovább az idők szárnyán.
George Russell ( Morgan Spector) vasútmágnás, aki a világ összes pénzét összekereste a vasútépítési ügyletein, és nem igazán tervez lassítani, felesége, Bertha (Carrie Coon) pedig vagyonukhoz illő társadalmi rangért könyököl, komoly ellenszélben, ugyanis a város gazdagjainak régi családjai, képmutató udvariasságba burkoltan ugyan, de úgy kerülik az újgazdag gyüttmenteket, mint a pestist. Index - Kultúr - Levágott fejjel fociznak a gyerekek, mégis szerethető a sorozat. HBO Az alaphelyzet tehát gyakorlatilag azonos a Downton Abbey -ével: ott is ugyanezt a fent-lent szembenállást láthattuk, ugyanezzel a látszólagos békés együttélésben, amelynek mélyén azért nagyon is húzódnak elnyomott indulatok és ambíciók. Az egyezés nem a véletlen műve: az író-ötletgazda ugyanaz a Julian Fellowes, aki a Downton Abbey -t tető alá hozta, ám hogy Az aranykor ra akár csak megközelítőleg hasonló siker várhatna, mint a nagy elődre, az egyelőre erősen kétséges. A sorozat ugyanis a legegyszerűbb gazdagságpornóval operál, és még csak fel sem üti érdemben semmivel. A kosztümös filmek és sorozatok ugyanis többnyire valamiféle hangulati-műfaji crossoverként tudnak jól működni: kosztümös és keményen politikus-intrikus, mint A korona, kosztümös és erotikus, mint a Bridgerton, kosztümös és komikus, mint a Nagy Katalin – A kezdetek, a kosztümös krimikről és románcokról, vagy az olyan kosztümös-modernizált, feminista csodákról, mint a Greta Gerwig -féle Kisasszonyok, nem is beszélve.
Katalinból hiányzik ugyan a Péterben időnként tetten érhető szadizmus, de a szerelemtől átitatott férfi pont ebben idomul hozzá, így a két merőben eltérő karakter egyre többször találja meg a másikban a tényleges társat. Kettejük folyamatosan alakuló viszonya az évad legizgalmasabb sorozatfűszere, ami miatt kicsit sem bánjuk a félhistorikus történetvezetést. Fotó: HBO Magyarország / YouTube Mivel a történet központi szála az a folyamat, ahogy Katalin a trón meghódításával együtt Péter szívét is rabul ejteti, a többi karakter kicsit háttérbe szorul, de ettől függetlenül (vagy pont ezért) a mellékszereplők összes megmozdulása emlékezetes marad. Nagy katalin h.o.p. Elle Fanning és Nicholas Hoult továbbra is lubickol a szerepében, és nagyítóval keresve sem találunk olyan színészt, aki ebben a sorozatban ne lenne zseniális. Az Archie karakterét alakító Adam Godley pedig még így is képes kitűnni, minden mondata, mozdulata és arcrezdülése parádés. A második évad egy meglepetés-mellékszereplővel is szolgál, ugyanis feltűnik a sorozatban Gillian Anderson, aki Katalin édesanyját játssza.
Bár hivatalosan még nem rendelték meg a harmadik évadot, a sorozat sikerét nézve szinte biztosra vehetjük a folytatást. Hurrá!
A 13 részes animációs sorozat Voltaire Candide vagy az optimizmus című 18. századi könyvének átdolgozásával. Voltaire klasszikusának szabad adaptációjában Candide megpróbálja elnyerni szeretett Kunigundája szívét különböző kortárs helyszíneken. A 13 epizódos sorozatban nehéz helyzetekben találja magát, és szembe kell néznie a világ kegyetlenségével. Azonban Pangloss mester utasításait követve mindig próbál optimista maradni, miközben körbeutazza a világot egy kaliforniai start-up cégtől kezdve Észak-Optimisztánon keresztül az űrig. Épp úgy, mint az eredeti regény, az adaptáció a mai politika és vallás kortárs szatírája. 1. rész – Otthon, édes otthon 2. rész – Kéz-, és lábtörést, Candide! Voltaire: Candide vagy az optimizmus (elemzés) – Jegyzetek. 3. rész – A nagy vesszőhiba 4. rész – A Boldogság Mindenkiben Ott Rejlő, Tizennégy Egyszerű Lépésben Elsajátítható Receptje 5. rész – Candide betölti a piaci rést 6. rész – Candide a történelem várfokán 7. rész – Kunigunda globálisan felmelegedik 8. rész – Kedves Vezető 9. rész – Amelyben Candide attól tart, hogy halálra fagy, majd tényleg majdnem halálra fagy, végül halálra fagy 10. rész – Háttérhatalom 11. rész – A felső tízezrelék 12. rész – A Bolygó neve Panglossz 13. rész – Filosztár
Pangloss ezután is gyakran elmondta Candide-nak: -A lehető legjobb világban az események mindég szorosan kapcsolódnak egymásba, mert végre is ha Kunigunda iránt érzett szerelmed miatt nem űztek volna el a kastélyból sürü farbarugások között, ha nem kerültél volna az inkvizício kezébe, ha nem jártad volna be fél Amerikát, ha nem döfted volna át a bárót, ha nem vesztetted volna el Eldorádóból, ebből a kitünő országból hozott összes kosodat, akkor nem ehetnél itt befőtt cédrust és cukros mandulát. – Igazad van, mondá Candide, de most fogjunk munkához: műveljük kertünket. " -Vége-
Egész életében a gondolkodás felszabadításáért harcolt, a kölcsönös elfogadást és a toleranciát hirdette. Akár a börtönbüntetést is felvállalta, ha kellett, de mindvégig ragaszkodott nézeteihez. Sok helyen élt a korabeli Európában: hol önszántából utazott, hol az üldözések elől menekült. Többnyire svájci városokban élt, aztán 1758-ban birtokot vásárolt Ferney-ben, a francia-svájci határon, de francia földön. Élete utolsó két évtizedében itt élt egy kastélyban, hogy ha kell, könnyen átjusson Svájcba, mert félt, hogy a franciák letartóztatják (sem az uralkodó osztállyal, sem az egyházzal nem volt jó viszonyban). A kor jeles alakjai látogatták itt. XV. Lajos halála után visszatért Párizsba, és a városban lelkesen ünnepelték, Voltaire azonban hamarosan meghalt. Élete során sok ellenséget szerzett, akik annyira gyűlölték, hogy halála után a francia érsek el sem akarta temetni (ez nem véletlen: Voltaire volt a korabeli katolikus egyház egyik legnagyobb ellensége). Vidéken temették el, és csak 1791-ben szállították hamvait méltó nyughelyére, a párizsi Pantheonba.