2008. október 10. 16:21 | Frissítve: 14 éve Szakemberek világméretű összefogásra buzdítják az embereket, véleményük szerint a klímaváltozás tompításának kulcsa a világ erdeiben rejlik. "A világ erdeiben hatalmas lehetőség rejlik a klímaváltozás hatásainak tompítására, de ahhoz, hogy mindez valóság lehessen, azonnali és világméretű összefogás szükséges" – hívták fel a figyelmet a nemzetközi erdészeti szakemberek figyelemre méltó összejövetelükön. A szakemberek 5 fő elvben állapodtak meg, melyet a klímaváltozásról tárgyalóknak követniük kell. Az irányadó állásfoglalás, amely "Az erdők szerepe a klímaváltozásban" címet kapta. Külön kihangsúlyozták, hogy az erdők fenntartható módon történő kezelése az egyik legfontosabb prioritás kell, hogy legyen, hiszen az csökkenti a fakitermelés kedvezőtlen hatásait, valamint az erdőterületek fogyását, ugyanakkor elősegíti az erdőktől függő közösségek millióinak megélhetését. Az erdők illetve a fából készült tárgyak rendelkeznek azzal az egyedülálló képességgel, hogy csökkenteni tudják az üvegházhatású gázok kibocsátását, megkötik a szén-dioxidot, és ilyen módon csökkentik a világ népeinek klímaváltozástól való sebezhetőségét.
Fontos szerepet töltenek be az árvíz és a talajerózió mérséklésében, hozzájárulnak a kiegyenlített mikroklíma megőrzéséhez. Még a kidőlt fákat sem szállítják el az őserdő területéről Forrás: Vida Alexandra/Erdőrezervátum Program A víz és szélerózió csökkentésében felbecsülhetetlen szerepet tölt be a növényzet. Egy tanulmány rámutat, hogy a lombborítás 5 százalékos növekedése legalább 2 százalékkal növeli a csapadékvíz-lefolyás visszatartását (Coder 1996). A vízbázisok, emberi víznyerő helyek esetében számottevően hozzájárulnak a vízkészlet tisztaságához. A levegő, a talaj és víz tisztaságának megőrzésében a talaj és lombkorona puffer-hatása kiemelten fontos szerepet tölt be. A növényzet képes szabályozni a talaj vízraktározó képességét, de a folyók öntisztuló képességét is növeli, ami különösen fontos ivóvizet adó folyóink esetében. A természetvédelmi, rekreációs és spirituális értékeken túl alapvető környezetvédelmi, közegészségügyi és stratégiai érdekeink fűződnek a Duna menti települések és nagyobb városok víznyerő területeinek visszaerdősítéséhez, az erdők minőségének fenntartásához.
– Nem! A halott fák és holtfa-anyagok nem a betegségek melegágyai, sőt! Az erdőben élő gombafajok háromnegyede egyszerűen hiányozna, ha nem lenne az erdőben holtfa. A holtfában sok kártevő rovar megtelepszik, amik aztán később az élő fákat is elpusztítják! – Ez sem igaz! A holtfában élő állatok nem támadják meg az egészséges fákat, hiszen azok kémiai és biológiai módszerekkel védekeznek ellenük: gyantát, csersavat és más riasztó anyagokat termelnek, vagy gyorsan begyógyítják a rovarok okozta apróbb, kezdeti sérüléseket. Mit tehetünk kirándulóként az erdőért? Megismerjük az erdőben élő növények, gombák és állatok életfolyamatait, és kirándulás közben megvitatjuk ezeket az ismereteinket a családunkkal és barátainkkal. Ne várjuk el az erdészektől, hogy az erdőket "kitisztítsák", inkább örvendjünk az egészséges erdők látványának, és támogassuk az erdőgazdálkodás alól mentesített területek növelését. Ne várjuk el az erdészektől, hogy az erdőket "kitisztítsák", inkább örvendjünk az egészséges erdők látványának Érdekesség: Élő Erdő Díj A WWF Magyarország kiírt egy pályázatot 2016-ban, amelynek lényege, hogy népszerűsítsék a természetszerű erdőgazdálkodást, és kiemeljék a természetes folyamatokat támogató erdészeti munka jelentőségét.
A pontos miérteket egyelőre nem tudni, ám valószínűsítik, hogy a fák, illetve az évszakok változásának látványa megkönnyíti az egyébként igencsak stresszes városi életet, ahol az ember szinte teljesen elszakad a természettől. Jobban működik az agy Németországban egyre népszerűbbek az erdei óvodák, de a térhódításuk már az USA-ban is elkezdődött. A megfigyelések alapján ugyanis azok a gyerekek, akik ilyen, erdős környezetben játszanak és tanulnak, gyorsabban fejlődnek, a kézügyességük, a kockázatfelmérésük és a kognitív képességeik is jobbak, mint a zárt térben tanuló társaiké. Helyreáll a vérnyomás A vérnyomásra mindenképpen jó hatással van a mozgás, de az már nem mindegy, hogy hol is történik ez. Japán kutatók önkénteseket kértek meg, hogy tegyenek egy két órás sétát az erdőben, majd megmérték a vérnyomásukat. Persze kontrollvizsgálatként a kétórás sétát a városban is megtették és ezután is vérnyomásmérés következett. Az adatok alapján arra jutottak, hogy az erdei mozgás jobban csökkenti a vérnyomást, mintha a városban, a hatalmas házak között, a forgalom zajával kísérve végeznék azt.
Összesen ötvenhat mangrove fajt ismerünk, "ám a három kulcsfaj a vörös mangrove, vagyis a Rhizophora mangle, a sárga mangrove Avicennia germinalis, és a Laguncularia racemosa, vagyis a fehér mangrove. "Mélyebb vizekben él" a 30 méteresre is megnövő dús lombú, hatalmas vörös mangrove, mely szerteágazó léggyökereket ereszt az iszapos tengervízbe, nemcsak a törzséből, hanem az alsó vastag ágakból is. Egy-egy ilyen öreg fa valóságos erdőnek látszik, hiszen a törzset számtalan elágazó léggyökér veszi körül. Nevét onnan kapta, hogy ha a fát kivágjuk vagy megsérül, megvörösödik, mint az égerfa. A hasonló termetű sárga mangrove viszont a kéreg, illetve a háncsszövet alatt sárga, innen a neve. Ez a fafaj valamivel alacsonyabb, léggyökereinek egy része a törzsből ered, más része viszont az iszapból függőlegesen felfelé nő. A fehér mangrove a legalacsonyabb erdőalkotó faj, amely ritkán nő 10 méternél magasabbra. Nevét apró fehér virágairól kapta. Ez a fa számtalan vékony, arasznyi léggyökeret növeszt felfelé az iszapból, ezért apály idején, amikor a termőhelye időszakosan szárazra kerül, úgy néz ki, mintha tele lenne szórva gyökérkefékkel.
Állatokkal - élő formában - a pálmaház körül is találkozhatunk: madarak színes kavalkádja fogad a madárparkban. A vasúti kiállítás a honi, a német és az osztrák vasutak bemutatására törekvő óriásmodell, amely a 19. századtól napjainkig szemlélteti a három ország vasúttörténeti örökségét. A keszthelyi Festetics-kastély legnagyobb értéke a Helikon Könyvtár, mely az ország utolsó épen maradt főúri könyvgyűjteménye. A 19. század elejétől az intézmény évente két alkalommal vendégül látta a Dunántúl legnevesebb irodalmárait, írókat, költőket, ezért ragasztotta Berzsenyi Dániel a városra a "kis magyar Weimar" nevet. A gyűjtemény legértékesebb darabja az 1488-ból származó Chronica Hungarorum. A kastélyépületben különböző rekonstruált szalonokat, tematikus táraltokat tekinthetünk meg. Tizennyolc teremben ismerkedhetünk a 18-19. századi főurak életével, mindennapjaival. Nyitvatartás 2022. év március 1. Keszthely, herceg Festetics kastély | 243. online aukció | Darabanth | 2015. 02. 05. csütörtök 18:00 | axioart.com. – május 31. : kedd - vasárnap 10:00 - 17:00 Ünnepi nyitvatartás: március 14-15. 10:00 - 17:00 Húsvét hétfő 10:00 - 17:00 Pünkösd hétfő 10:00 - 17:00 június 1.
Képzeljük el: egy álomszép barokk kastély elegáns báltermekkel, díszes csillárokkal, egy hatalmas főúri park közepén szökőkúttal, tavon áthajló hidakkal. Nem, ez nem egy mozifilm jelenete, ez a keszthelyi Festetics-kastély teljes pompájában. Magyarország egyik legkedveltebb látnivalója színes kiállításokkal és programokkal emelkedik ki a hazai nevezetességek közül. Igazi csodahely! A keszthelyi Festetics-kastély története A Festetics kastély története 1739-ben kezdődött, amikor Keszthely városa Festetics Kristóf tulajdonába került és birtokai központjává tette azt. A barokk kastély építkezései 1745-ben kezdődtek. A jelentős átalakítások, valamint a nagykönyvtár, a levéltár és a kápolna mégis I. Festetics György nevéhez fűződnek, az ő szobra áll a kastély bejárata előtt is. Keszthely festetics kastély térkép. Az úrilak a mai formáját II. Festetics Tasziló idejében érte el. Ekkor épült fel a torony, alakult ki a kastély belső terének jelenlegi kinézete, valamint központi fűtést és vízvezetéket szereltek be. A kastély mai formájában 101 szobából áll, köztük több bálterem, Tükör terem, és a híres Helikon könyvtár.
A kastély építését Festetics Kristóf kezdte el. Ebből az építési periódusból (1745–1750) származik a jelenlegi épület középső, keleti szárnya. A barokk stílusú, megközelítően téglalap alaprajzú, egyemeletes kastély középtengelyében, a földszinten volt a kocsiáthajtó, felette pedig a nagyebédlő – ezek falait ma is őrzi a kastély. Már Kristóf idején, majd pedig fia, Festetics III. Pál alatt több átalakítási terv készült, ám ezek nem valósultak meg. A tervek a kastély U alakúvá történő kibővítését célozták, illetve az U szárnyainak végéhez L alakban csatlakozó szárnyrészeket mutattak. A kastély átépítését végül Pál fia, Festetics I. György kezdte meg 1792-ben. Festetics-kastély, Keszthely • Kastély » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. A tervezett U alak két hátranyúló szárnyából csak a déli, könyvtári szárny épült fel klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A belső munkálatok 1804-ig tartottak. Ma a nagykönyvtár, az alatta lévő egykori levéltár (márványterem) és a kápolna őrzi leginkább a György-kori bővítést. A következő jelentős átépítést és bővítést 1883–1887 között Festetics II.
A Festetics kastély berendezése Helikon könyvtár A Festetics család legjelentősebb tagját, Festetics Györgyöt -aki maga is nagy kedvelője volt a kultúrának- a magyar felvilágosodás egyik meghatározó alakjának tartják. A grófnak köszönhetően a kastély könyvállománya megötszöröződött. A gyűjteményébe tartozó irodalmi, tudományos és filozófiai műveket kézművesek által készített díszes bőrbe köttette. 1948-ban a könyvtár és a kastély állami tulajdonba került. Keszthely festetics kastély nyitvatartás. A II. világháború idején az értékes kódexeket, kéziratokat és régi magyar nyomtatványokat az Országos Széchényi Könyvtárba helyezték biztonságba. Ez a közel 80 ezer kötetes gyűjtemény Magyarország egyetlen épségben megmaradt főúri könyvtára. A Festetics-kastély könyvtára Állandó kiállítások a kastély területén Főúri életforma és a Helikon könyvtár Amazon ház látogató központ- Főúri utazások Pálmaház és madárpark Vadászati kiállítás Hintókiállítás Történelmi modellvasút kiállítás Időszakos kiállítás keretében a világhírű szőlőnemesítő, Dr. Bakonyi Károly emlékszobrát is megtekinthetjük.
A Helikon Kastély küldetése a Festetics-örökség megőrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása. Az örökséghez tartoznak a Festetics családhoz köthető, ma a kiállításoknak helyet adó műemléképületek – a kastély, a korábbi kocsiház, a pálmaház és az egykori uradalmi szálláshely –, a kastélypark, a kastély eredeti berendezéséhez tartozó műtárgyak, a könyvtár gyűjteménye és a Festeticsek szellemi öröksége. Az intézmény muzeális jellegénél fogva a Festetics család jelentőségét elsősorban a kiállítások segítségével mutatja be. A Helikon Kastély öt épületben hat állandó kiállítással várja a látogatókat. A kastélyban látható az 1974-ben részlegesen, 1976-ban teljes egészében megnyitott Főúri életforma és Helikon Könyvtár című enteriőrkiállítás. Festetics kastély műsora | Jegy.hu. A kiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18–19. századi főúri életformát mutatják be. A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára több mint 80 ezer kötettel. A hintókiállítás az egykori kocsiház épületében nyílt meg 2002-ben.