Műanyag esővédő lemez Kerti wc
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Kihagyás Útnyilvántartás buktatói Az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek a személygépkocsi üzemeltetésével kapcsolatos költségeiket útnyilvántartás segítségével számolhatják el. Sokszor azonban NAV bírsággal kell szembenézniük, olyan kisebb hiányosságok miatt, amelyek megfelelő odafigyeléssel kiküszöbölhetőek lettek volna. A leggyakoribb problémák: nem szerepel a nyitó és záró kilóméteróra-állás, nem tüntetik fel az utazás időpontját, vagy célját, illetve a felkeresett partner nevét, nem írják fel a közforgalmi úton megtett km-k számát. Azt sem nézi a NAV jó szemmel, ha egy hiányos útnyilvántartást utólag tanúkkal, kimutatásokkal, jelenléti ívvel, szerződésekkel akarják igazolni a vállalkozások. Az útnyilvántartás kötelezettsége Az SZJA-trv. 5. Őstermelő üzemanyag elszámolása 2021. sz. melléklete alapján a jövedelemszerző tevékenységhez használt gépjármű költségének elszámolásához a magánszemélynek útnyilvántartást kell vezetni. Az egyéni vállalkozó és az őstermelő kivétel, ők havi 500 km-t elszámolhatnak útnyilvántartás nélkül is.
A foglaló egy szerződéses vállalás megerősítésére szolgáló pénzösszeg, melyről legtöbbször a lakásvásárlások során szokás beszélni. Bár a foglalót a vevő biztosítja az eladó számára a szerződéskötés idején, funkciója szerint mind a vevőt, mind az eladót védi, ha a másik fél eltérne a szerződéstől. A foglaló legfontosabb tulajdonsága ugyanis, hogy az így okozott kárt a foglaló erejéig nem kell a bíróság előtt bizonyítani. Nem feltétlenül a szerződéskötéskor kell odaadni A korábban évtizedekig érvényes szabály, hogy a foglalót csak a szerződéskötéssel egy időben lehet átadni, a 2014-es új polgári törvénykönyv óta már nem érvényes. A foglaló átadása történhet az okirat aláírása előtt vagy akár utána is. A szerződéskötés után átadott foglalóra példa, ha az összeget csak másnap utalja át bankszámlán az érdeklődő. Az a sztereotipikus kép tehát már a múlté, hogy a lakásvásárlásra egy köteg pénzzel érdemes érkeznie a vevőnek. Továbbra is szükséges viszont egyértelműen kikötni, hogy az átadott pénzt foglaló, azt mindkét fél foglalónak tekinti.
Ebben az esetben a vevő a foglalót elveszíti. Természetesen a felek a szerződésben előzetesen szabadon rendelkezhetnek arról, hogy ilyen esetben nem alkalmazzák a foglaló jogkövetkezményeit, és ezt a vevőnek érdemes ilyen esetben felvetnie. Az egyes adásvételi szerződések megkötése esetén a fentiek alapján hatékony és kifizetődő, ha a felek kötnek ki foglalót, hiszen ez mindkét felet biztosítja. A foglalónak az ingatlan adásvételi szerződésben betöltött szerepéről, jogi természetéről mindenkinek van valamilyen elképzelése, azonban pont emiatt sok félreértés övezi ezt a jogintézményt. Dr. Bacskó László ingatlanügyekben is jártas ügyvéd most helyre teszi a legfontosabbakat. A foglaló mértéke A foglaló mértéke általában a vételár 10%-ának megfelelő összeg. A túlzott mértékű foglaló összegének csökkentését bármelyik fél kérheti a bíróságtól. Az egyszerűség kedvéért megállapodhatunk abban, hogy általánosságban nagy hibát nem véthetünk, ha a foglaló nem haladja meg a vételár 20%-át. Mikor adjuk a foglalót?
Fontos tisztázni, hogy az eladónak nincs olyan jogszerű lehetősége, hogy meggondolja magát és indok nélkül elálljon az adásvételi szerződéstől. Amennyiben az eladó úgy nyilatkozik, mégsem óhajtja teljesíteni a szerződésben vállaltakat, akkor az jogi értelemben nem elállásnak, hanem a teljesítés jogosulatlan megtagadásának minősül. Ebben az esetben az eladó dönti el, hogy ragaszkodik-e továbbra is a szerződés teljesítéséhez vagy eláll a szerződéstől. Igen, nem elírás, a szerződéstől ebben az esetben a vevő jogosult elállni, saját belátása szerint. Ha a vevő az elállás mellett dönt, a foglaló értelemszerűen visszajár, illetve a vevő a foglaló kétszeresét követelheti az eladótól. Mekkora összegű foglaló jár vissza a vevőnek, ha az ingatlan tehermentesítése meghiúsul? Egyértelmű, hogy köteles az eladó visszafizetni a foglalót, ha nem tudja tehermentesíteni az ingatlant. Komplexebb kérdés, hogy a foglaló kétszerese is jár-e a vevőnek ebben az esetben. Ebben az esetben kérheti a vevő a foglaló kétszeresét Amennyiben a tehermentesítés azért marad el vagy késik, mert az eladó elmulasztotta visszafizetni a hitelt vagy benyújtani a megfelelő helyre a teher törlésével kapcsolatos iratokat, akkor egyértelmű, hogy a vevő a foglaló kétszeres összegét követelheti az eladótól.
Foglaló vagy előleg jár vissza? A foglaló letételével kapcsolatban mindenképpen tudnia kell, hogyha meghiúsul az adásvétel, a foglaló visszajár. Ha mindkét fél hibájából nem jön létre az üzlet vagy közös megegyezés alapján bontanak szerződést, akkor a foglal ó visszakerül az ajánlattevő vevőhöz. Ha az adásvétel a vevő részéről kerül visszamondásra, nyomos indok nélkül, akkor a foglaló az eladóé. Abban az esetben, amikor az eladó mondja vissza az adásvételt, a foglaló kétszeresét kell megadnia a vevőnek. Mikor jár vissza a foglaló? Előleg tehát az ingatlan adásvételi szerződés teljesítése során átadott valamennyi vételár-részlet. A szerződés során előlegként említett összegek bármilyen esetben visszajárnak a vevőnek, ha az adásvétel megszűnik. Visszafizetésének kötelezettsége teljesen független attól, hogy az adásvételi szerződés milyen okból szűnt meg. Ez azt jelenti, hogy az előlegnek nincs szankció funkciója, mint a foglalónak. Foglaló vagy előleg? Ne menjen bele felelőtlenül, megfelelő anyagi fedezet nélkül az ingatlanvásárlásba!
Ha a szerződés világosan kimondja, hogy a kifizetett pénzösszeg foglaló, nincs vele több teendő. Biztos jogi garanciát viszont csak ügyvéd mondhat a foglaló megfelelő megszövegezéséről, az ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződés tehát ebből a szempontból is csökkentheti az esetleges kétségeket. Mennyi foglalót kell lerakni és mikor jár vissza? A foglaló általában a lakás árának kis részét teszi ki. A vételár 10%-a például egy jó hüvelykujjszabály a foglalóra fordított pénzösszeg meghatározására, bár ennél valamivel magasabb összeget is kiköthetünk különleges esetben. A túl magasnak talált foglalóösszeg esetén viszont bármelyik fél kérheti a bíróságon annak csökkentését. A lakás eladásának meghiúsulása esetén is mindkét fél felléphet az általa elszenvedett kár csökkentésére a foglaló erejéig: Ha az eladó hibájából nem sikerül megvennie a vevőnek a lakást, akkor nem csak a foglalót, hanem a foglaló értékének kétszeresét köteles visszafizetni a vevőnek. Ha a vevő miatt nem sikerül eladni a lakást, az eladó megtarthatja a foglaló összegét, arra a vevő semmilyen jogot nem formálhat.
Az adásvételi szerződéseknél a foglaló mindig kényes kérdés. Sokan nincsenek tisztában azzal, kinek, mikor kell fizetni és az milyen esetekben jár vagy nem jár vissza. Ebben a dzsungelben vág utat nekünk a BudaPestkörnyé jogi szakértője az ingatlanügyekben jártas dr. Bacskó László ügyvéd. Mely esetekben követelheti vissza a vevő a foglalót? A kérdés megválaszolásához a foglaló legalapvetőbb jogi természetét szükséges tisztázni: Ha szerződés meghiúsulásáért a vevő felelős, az eladónak átadott foglalót elveszíti. Ha az eladónak felróható a szerződés meghiúsulása a kapott foglaló kétszeres összegben jár vissza a vevőnek. Egyértelműen visszajár a foglaló a vevőnek akkor is, ha a szerződés olyan okból hiúsul meg, amelyikért egyik fél sem felelős. A BudaPestkö legfrissebb híreit ide kattintva éred el. Két fontos helyzet Összegezve tehát, két helyzetet kell vizsgálat alá vetnünk, amikor a foglaló visszajárhat a vevőnek: egyrészt, amikor az adásvételi szerződés az eladó hibájából nem teljesül; másrészt, amikor egyik fél sem hibás azért, hogy kútba esett a szerződés.