Vannak ugye a kétharmados törvények, amiket azért találtak ki, hogy csakis az ellenzékkel konszenzusra jutva lehessen őket megváltoztatni, és van egyetlen párt, aminek kétharmados többsége van, így kedvére megváltoztathatja ezeket a törvényeket. Lehet erre azt mondani, hogy tessék kétharmadot szerezni, és akkor lehet a Fidesz után csinálni, de hát épp arról van szó, hogy ha ez másnak sikerül, az pont ugyanannyira nem lesz jó, ahogy most se az. Ha pedig győz is egy másik tömb a választáson, de nem sikerül kétharmadot szereznie, gúzsba fogja köti a kétharmados rendszer – igen, ez pont az a jelenség, amiről annyit lehetett hallani az esetleges kormányváltás kapcsán: hogy hogyan betonozta be a Fidesz a hatalmát. Ezért ötletelt annyit az ellenzék a feles alkotmányozásról és arról, hogyan hárítsák el azt, hogy a Fidesz előre megtrollkodta a lehetőségét is annak, hogy kormányváltás esetén sima többséggel kormányozni lehessen. No de mi van Bezzegszlovákiában? „Kiépült a közoktatási kasztrendszer” | Magyar Narancs. Arányos választási rendszer. Az egész ország egyetlen választókerület, a választópolgár pártlistára szavaz, azon karikáz be négy neki tetsző képviselőjelöltet.
Magyarországon 2014-ben a listákra leadott összes szavazat 44, 87 százalékát szerezte meg a Fidesz-KDNP. Telex: Kovács Zoltán: Transzparenciában a magyar választási rendszer kiemelkedik Európában. Ha Magyarországon ugyanolyan választási rendszer lenne, mint Szlovákiában, akkor a 199 mandátumot a négy parlamentbe jutott párt között az eredményeik arányában elosztva a Fidesz 93, az MSZP, az EGYÜTT, a DK, a PM és az MLP alkotta Összefogás 53, a Jobbik 42, az LMP 11 mandátumot szerzett volna. Ehhez képest a mi vegyes választási rendszerünkben a Fidesznek 133 hely jutott – az összes mandátum 67 százaléka –, az Összefogásnak 38, a Jobbiknak 23, az LMP-nek pedig mindössze 5. A magyar Frankenstein-rendszer tehát azt eredményezi, hogy amelyik párt nagyon erős, az a parlamentben még erősebb lesz, ellenben a kisebb pártok sokkal kevesebb helyet kapnak a törvényhozásban, mint ahányan arányaiban a választók magukat a pártokat beszavazták volna. Ez egész egyszerűen megakadályozza, hogy egy újabb párt meg tudjon erősödni, ami baromi frusztráló lehet a politikusaik és a választóik számára egyaránt.
Jelentősen megváltoztatta a magyarországi választás szabályait a Fidesz az elmúlt tizenkét évben. Nemcsak egyfordulóssá tették a szavazást, például "leszerelték" az eredményességi küszöböt abban a reményben, hogy a rendíthetetlen Fidesz-hívőkénél sokkal több lesz a politikából kiábrándultak száma, így ők csak legyintenek a választásra. "Valószínűleg készültek egy ilyen időszakra is a Fideszben. Magyar választási rendszer. Most azonban minimális ennek a jelentősége, hiszen aligha lesz 50 százalék alatt a részvételi arány. Szinte biztos, hogy 60-70 körül alakul" – mondta a László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője. Szintén a hatalom szavazatmaximálását célozta a győzteskompenzáció, ami töredékszavazatokhoz juttatja az adott választókerületben nemcsak a vesztes, hanem a nyertes pártot is. "Igaz, nagyon erősíti a győztest, de hát az eredmény nincsen kőbe vésve. Mindig annak kedvez, aki fölényesen megnyeri a választást. Ha az ellenzék az, akkor neki" – jegyezte meg a PC szakértője, akinek ugyanez a véleménye az egyfordulós választásról is, amit pedig mintha a Fidesz talált volna ki, saját magának.
A győzelem kulcsa tehát még inkább a lehető legtöbb egyéni mandátum elnyerése. A "mindenkori jobboldal számára kedvező" változtatások közé sorolta a PC a politikailag manipulált választókerületi térképet – azt inkább állandó, pártokon kívüli, szakértő testületre kellene bízni. Problémásnak tartja az elemző cég a külhoni magyar állampolgárok választójogának szabályozását, különös tekintettel a voksolási lehetőségek eltérő módjában (levélszavazatok vs. konzulátusok, itthoni vagy külföldi állandó lakcím függvényében). Ami a levélben szavazást illeti, felvetik továbbá, hogy elhunytak címére is eljuthatnak a szavazólapok – mivel a külhoniak voksoláshoz szükséges regisztráció tíz évig érvényes –, ami módot ad a visszaélésre. Az sem erősíti az eljárás hitelét, hogy titkos a külképviseleti névjegyzék és a levélben szavazóké. Észrevételezik emellett egyebek közt, hogy bizonytalan és túl hosszú a levélszavazatok útja a borítékok elküldésétől a számlásig. Magyar választási rendszer nem elérhető. Ez a gond azóta sem szünt meg. Példa erre aktuálisan, hogy a Vajdaságban VMSZ-Fidesz-közeli önkéntesek kézbesítik a szavazólapokat, sőt kitölteni is "segítenek", Erdélyben pedig szó szerint kidobták az ellenzéki voksok egy részét.
Február 22-én indult a Nemzetközi Kapcsolatok Iskola és a Média Iskola közös beszélgetés-sorozata, az Ambassador's Talks. A félév folyamán külföldön szolgáló magyar, és Magyarországon szolgáló külföldi nagykövetekkel beszélgetnünk külpolitikáról, biztonságpolitikáról, Magyarország külkapcsolatairól. Április 28-i vendégünk Dr. Gyarmati István nagykövet úr volt, aki 45 éves karrierje során a világ számos válságzónájában képviselte hazánkat és a nemzetközi közösséget. Aki részt vett az eseményen, megtudhatta, hogy a nagykövet úr szerint mi hajthatja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, mindez mennyire jó Oroszországnak, de szó esett arról is, hogy éppen merre tart a világ a jelenlegi nemzetközi rendszer meggyengülése után. A beszélgetés végén a nagykövet úr azt is megosztotta velünk, mi a siker titka, mire fókuszáljon a tanulmányai során az, aki diplomata akar lenni.
Gyarmati István ennek kapcsán kifejtette, azt tudomásul kell venni, ha valaki egy ilyen fontos tisztséget tölt be, arra nagyon odafigyelnek, még az egészségi állapotára is. A német kancellár, minden ellenkező híreszteléssel szemben, még mindig a világ egyik legbefolyásosabb vezetője – emelte ki a szakértő, ráadásul addig lesz az, ameddig akar. Sokan drukkolnak annak, hogy ne legyen beteg, ahogy ennek az ellenkezőjét s kívánják, azzal együtt, hogy le is mondhatna, akár minél hamarabb. Az biztos, Angela Merkel valóban befolyásos, sokkal befolyásosabb, mint bármelyik elődje a kancellári székben, persze az nem mindig kellemes, hogy a mai modern korban minden lépését kamerák követik. Gyarmati István a Közel-Keletről is beszélt. Véleménye szerint most úgy tűnik, hogy az európai országok, de még Oroszország is mintha besétálna az amerikai elnök utcájába Iránnal kapcsolatban. Trump elnök felmondta az irániakkal kötött atomalkut, erre a perzsa állam úgy reagált, ahogy az várható volt, azaz megkezdték meg-megsérteni a megkötött megállapodást, mindeközben az alkuban szintén szereplő európai államok érvényben levőnek tekintik a megállapodást.
Az egyetlen, a táviratokban is megemlített konkrét eredmény az ICDT 2007-ben és 2008-ban szervezett Kuba-témájú konferenciája, amelyen minden parlamenti párt kiállt Kuba demokratizálása mellett, és a kormánytisztviselők mellett Orbán Viktor akkori ellenzéki vezető is találkozott a kubai demokratákkal. A honlapján található adatok szerint az ICDT komoly forrásokkal gazdálkodik: 2010-es közhasznúsági jelentése szerint egy év alatt több mint 260 millió forint támogatást kapott, ebből közel 100 millió forintot a központi költségvetésből, további 28 milliót a magyar Külügyminisztériumtól. A többi pénzt különböző külföldi támogatóktól, alapítványoktól, skandináv és balti országok, illetve Hollandia és Luxemburg kormányaitól kapta. A támogatók között 17 millió forinttal szerepel a NATO, és szintén hasonló nagyságrendű összeggel egy "Anonymus" is. Bár mindössze 9 alkalmazottja van, a szervezet a 2010-es pénzek legnagyobb részét, 96, 5 millió forintot bérre és egyéb személyi jellegű ráfordításokra költötte, Gyarmati István igazgató és az igazgatóhelyettesek is 10 millió forint fizetést vehettek fel egy év alatt.