Ez alól kivételt képeznek azok az általában kisebb volumenű építőipari szakmunkát igénylő munkálatok, melyek építési engedélyhez nem kötöttek, valamint a kivitelező nem vesz igénybe alvállalkozót. A felelős műszaki vezetői tevékenység folytatását a területileg illetékes építész- vagy mérnökkamara engedélyezi, és az arra jogosult szakembereket nyilvántartja. A felelős műszaki vezető jogszabályban előírt feladatai közül néhány: a szakmunka irányítása a szakmai, hatósági, minőségi, munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi stb. előírások betartatása az építési engedély, és a jóváhagyott műszaki dokumentáció szerinti megvalósítás biztosítása minőségi vizsgálatok, kötelező mintavételek elvégeztetése a nem engedélyköteles változások, műszaki pontosítások rögzítése az építési naplóban ( 2013. október 1-től kötelező az e-építési napló használata) jogszabály szerinti hulladékgazdálkodás átadás-átvételi eljárásban való részvétel, felelős műszaki vezetői nyilatkozat kibocsátása alvállalkozók ellenőrzése, azok teljesítésének igazolása a beépítendő anyagok, építési termékek minőségének, megfelelőségének ellenőrzése stb.
A felelős műszaki vezető tevékenységét részleteiben a 191/2009. (IX. 15. ) Korm. rendelet szabályozza. A felelős műszaki vezető az építési területen végzett építési-szerelési munkálatokat jogszabályban rögzített felelősséggel irányító személy. A felelős műszaki vezető jogi alapértelemben a vállalkozó kivitelező megbízottja, alkalmazottja, vagy a kivitelező társaság tagja, a megrendelő építtető (beruházó) megbízottja pedig a kivitelező. Mivel a kisebb kivitelező vállalkozások vezetői, vagy a helyszíni építésvezető szakemberek az esetek többségében rendelkeznek felelős műszaki vezetői jogosultsággal, ezért ezt a felelősséget, feladatot egy személyben felvállalják, ellátják. Ilyenkor a kivitelezői és a felelős műszaki vezetői szerepkör formailag egybeesik, de fontos tudnunk, hogy jogilag ez nem így van, szerződéses viszony az építtető szemszögéből a kivitelezővel jön létre, akkor is, ha a vállalkozó kivitelező, és felelős műszaki vezető egy és ugyanaz a személy. Főszabály szerint minden az építési területen végzett építési-szerelési tevékenység végzése megköveteli a felelős műszaki vezető közreműködését.
8. §; 191/2009. 12. § (6) bek. ]. Példa: ha egyszerű bejelentéssel építem a lakóépületemet a "spájzom" magam is kimeszelhetem a vállalkozó kivitelező felügyeletével. Ha kész lett a lakóépület (e-építési napló készenlétbe helyezés megszüntetve), akkor már a következő meszelést egyedül is elvégezhetem. Továbbra sem rendezett a szakképesítéssel rendelkezők saját munkájának mikéntje, ők ugyanis vállalkozó kivitelezői tevékenységre jellemzően nem jogosultak (nincs MKIK regisztrációjuk), de minden egyéb feltételnek megfelelnek ahhoz, hogy jóváhagyás és felügyelet nélkül dolgozhassanak, gyakran még felelős műszaki vezetői jogosultsággal is rendelkeznek. A 2019. februári építési jogi változások jelentőségére való tekintettel a 2019. FEBRUÁR 26-i rendezvényünkön is kitérünk az új előírásokra, és a szakmai konzultáció alkalmával a résztvevők a változásokkal kapcsolatosan is kérdezhetik a szakmai cikkek szerzőjét (Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő).
Ha felülméretezzük a szükséges teljesítményt és például 3, 5 KW-os készülék helyett egy 7 KW-ost telepítünk, akkor az inverteres technológia miatt annak a berendezésnek a kompresszora a minimumon, azaz nagyjából 50-60%-on fog dolgozni folyamatosan, hogy tartsa a távirányítón beállított hőfokot, ami szintén nem tesz jót a készüléknek és lerövidülhet az élettartama. Általánosságban elmondható, hogy az alábbi teljesítményigények a kiindulási szempontok egy 3 méter belmagasságú helyiségnél fűtés esetén: 12-18 m2 helyiségnél 2, 5 kW 16-24 m2 helyiségnél 3, 5 kW 23-34 m2 helyiségnél 5 kW 27-42 m2 helyiségnél 7 kW Ez pedig hűtéskor: 24-31 m2 helyiségnél 2, 5 kW 32-41 m2 helyiségnél 3, 5 kW 42-61 m2 helyiségnél 5 kW 62-81 m2 helyiségnél 7 kW Bonyolult hő, illetve hűtési teljesítményszükséglet számítás és méretezés helyett olykor a tapasztalat alapján történő kiválasztás vezet sikerre! A teljesítmény szükségletét befolyásolja az ingatlan tájolása, a falazat és annak szigetelése, illetve vastagsága, a födém típusa, az aljzat szigetelése, az ablakfelületek nagysága, a helyiségben lévő hőtermelő berendezések (például: lámpák, műszaki cikkek), valamint az ott tartózkodó személyek száma.
Meddig "él" egy klíma? Nyilván nem akarunk élettelen használati berendezéseket megszemélyesíteni, azonban szinte van összefüggés. Ugyanis az otthonunkban használt készülékeknek is van egy bizonyos élettartamuk, és bizony nem mindegy, hogy az körülbelül mégis mennyi lesz. Még egy kávé, vagy teafőzőnél az ember lenyeli, hogy pár évente cserélni kell, azonban a nagyobb háztartási gépekre ez már nem igaz, főleg nem egy klímára. Átlagosan egy jó klíma élettartama 15-20 évre van becsülve, de sajnos nem kevés klíma szerepel a kínálatban, melyek tapasztalataink szerint akár 2 év alatt tönkremehetnek. Azonban érdemes körültekintően választani, mert sajnos nem minden klíma élettartama éri el azt az elvárható átlagot, melyre számítunk, mikor gyanútlanul megvesszük. Mekkora klíma keller. Miért van ez így? Mitől függ egy klíma élettartama és vajon elég az, ha azt vesszük meg, amire az van írva, hogy évekig klíma lesz? Mitől függ, hogy mennyi a klíma élettartama? Rengetegféle klíma létezik már, különféle felszereltséggel, az árakról nem is beszélve.
Igaz, nem a legmárkásabb termékek, de kevesebb pénzből ezek is tudják azt, amiket a magas színvonalú, drágább darabok. 2. Milyen költségek merülnek fel a klímavásárlás során? Elsősorban magával a berendezés árával kell számolni, majd a beszerelési díjjal, ami hozzávetőlegesen 40. 000-50. 000 forint, az anyagköltségtől függően. Mekkora teljesítményű klímát válasszak | FRIOLUX Klímatechnika Kft.. A további telepítési anyagokat érdemesebb inkább szakemberre bízni –vagy, ha mindenképp ragaszkodunk hozzá, hogy mi szeretnénk beszerezni, válasszunk olyan üzletet, vagy webshopot, ahol méterre is megvásárolható, akárcsak a mi áruházunkban! 3. Hol vásároljam meg a klímát? Klíma vásárlás előtt feltétlenül tájékozódjunk a felmerülő lehetőségekről: mérjük fel, hogy pontosan mennyit tudunk a készülékre szánni, majd térképezzük fel, hogy ennyiért milyen kategóriájú berendezések jöhetnek szóba. Fontos lépések ezek, hiszen hosszútávra tervezzük beszerezni a berendezést. Érdemes személyesen, szakboltból beszerezni a klímát, mert így pontosan, testközelből megnézhetjük, hogy mit is vásárolunk meg.