A családom mindenben támogatott: azt mondták, mindegy, mi leszek, csak mindig arra törekedjek, hogy abban a legjobb legyek. Édesapám pincér Debrecenben. Vendége volt leendő tanárnőm, Mohos Nagy Éva is, aki meghallgatott, és csak annyit mondott: nem tud ígérni semmit, de hall valamiféle affinitást bennem, tegyünk egy próbát. Petur bán szerepében: Haja Zsolt (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház) Mikor érkeztek az első pozitív visszajelzések? Munkát vállaltam a Csokonai Színház énekkarában, és az első komoly visszacsatolás az volt, amikor Kocsár Balázs karmester úr és Vidnyánszky Attila, a színház akkori igazgatója bizalmat szavaztak nekem, és A végzet hatalma című darabban megkaptam Melitone szerepét. Két áriában és egy duettben is meg tudtam magam mutatni. Szerencsémre ezt az előadást hoztuk a Nyári Zenei Fesztiválra az Operaházba, így ott is felfigyeltek az alakításomra, nagy sikerem volt. Persze akkor, 23-24 évesen inkább csak az átlagból tűntem ki, nem voltak olyan hangi kvalitásaim, mint manapság.
Mozart, Rossini, Verdi, Wagner és Puccini legnépszerűbb áriái is felcsendülnek zongorakísérettel, több mint két tucat kiváló magyar operaénekes tolmácsolásában, a Magyar Állami Operaház Énekkarának közreműködésével 2020. szeptember 7-én 19 órától az Eiffel Műhelyház Mozdonycsarnokában. Az ingyenes koncert előzetes regisztrációhoz kötött. Bár a járványhelyzet miatt az Eiffel Műhelyház hivatalos átadása néhány hónapot csúszik, az augusztus végi Parkfoglaló gála után az Opera most az impozáns Mozdonycsarnokban is meg kívánja ünnepelni új épületkomplexumának megvalósulását. Ebben legkiválóbb énekművészei lesznek segítségére, akik a magyar és az európai operairodalom jól ismert és közkedvelt áriáit adják elő, kiegészítve az Opera által mindig is kultivált, kortárs magyar operák részleteivel, sőt ritkán hallható különlegességekkel is. A kétrészes műsorban fellép Alexandru Agache, Balczó Péter, Balga Gabriella, Boncsér Gergely, Boross Csilla, Bretz Gábor, Cser Krisztián, Fekete Attila, Gál Erika, Haja Zsolt, Kálmán Péter, Kálmándy Mihály, Kiss Tivadar, Komlósi Ildikó, Kovács István, Kovácsházi István, László Boldizsár, Létay Kiss Gabriella, Megyesi Zoltán, Miklósa Erika, Palerdi András, Rácz Rita, Sümegi Eszter, Szappanos Tibor, Szántó Andrea, Szegedi Csaba, Szemere Zita, Szerekován János és Váradi Zita, míg a két rész zárószámaiban az Opera Énekkara is képviselteti magát.
Interjú Haja Zsolt operaénekessel. Haja Zsolt tizenéves koráig nemigen találkozott az opera műfajával – amikor azonban először látta színpadon Gregor Józsefet, felismerte: ez az ő útja. Idén, alig két évtizeddel később már a szakma egyik legrangosabb elismerésével, a kamaraénekesi címmel tüntették ki. A művésszel Verasztó Annamária beszélgetett. Meseszerű, ahogyan megvalósult a gyermekkori elhatározása, hogy operaénekes lesz. Debrecenbe jártam szakközépiskolába, és a végzős osztálykiránduláson megnéztük Donizetti Don Pasqualé jának matiné-előadását az Operaházban. Gregor Józsefet volt alkalmam látni a címszerepben. Énekhangja, színpadi jelenléte és muzikalitása annyira magával ragadott, hogy egyből beleszerettem a műfajba. Otthon az volt az első mondatom, hogy operaénekes akarok lenni. A családom mindenben támogatott: azt mondták, mindegy, mi leszek, csak mindig arra törekedjek, hogy abban a legjobb legyek. Ókovács Szilveszterrel Fotó: Csibi Szilvia Mikor érkeztek az első pozitív visszajelzések?
Ebben az évben harmadik, 2006-ban második helyezést ért el a Nemzetközi Simándy József Énekversenyen. 2007-ben az olaszországi Spoletoban rendezett nemzetközi énekversenyen a döntőig jutott el, 2009-ben pedig a Mezzo Operaversenyen elnyerte Zerbinetta szerepét Richard Strauss Ariadné Naxosz szigetén című operájában. 2010-ben neki ítélték az Operaház fiatal tehetségeinek járó Juventus-díjat, és az országos Junior Prima díj magyar zeneművészet kategóriájának győztese volt. 2014-ben kiemelkedő tevékenysége elismeréséül átvehette a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetését. Szerepei [ szerkesztés] Filmjei [ szerkesztés] Senkiföldje (1993) Barátok közt, 4. évad 1. rész (2003, tv-sorozat) Könyve [ szerkesztés] Vers és dallam kapcsolata Kodály Zoltán műveiben. 2006. Amadé Zenei Alapítvány. ISBN 9630600064 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar Állami Operaház - Rácz Rita. Állami Operaház - Rácz Rita és Felméry Lili az Operaház Junior Prímái [ halott link]. Kitüntetett művészeink.
Ha hallhatjuk csacsogását, és sokszor bosszankodunk, hogy csak pár percre lenne nyugtunk tőle, nem gondolunk bele abba, hogy messze tőlünk egy anya mindennél jobban örülne akár csak öt percnek is, amit a gyermeke közelében tölthet. Barátok jönnek-mennek az életükben, de igazi bizalmasra nem lel hősnőnk. Egyetlen honfitársnője is majdhogynem lebuktatja, pedig neki kendőzetlenül bevallja menekülési vágyát és undorát, ami elfogja Teherán láttán. Példaértékű és mégis, ebben a nehéz helyzetben sokszor irigylésre méltó Betty és kislánya szoros kapcsolata. Minden anya ilyenről álmodozik. A másfél év elteltével létrejött szökési kísérlet és a végkifejlet mindenképpen tartogat számunkra nagy izgalmakat, feszültséget és meglepetést. Minden szempontból nagy megvilágosodás a Lányom nélkül soha, és ajánlanám mindenkinek, aki kicsit más nézőpontból szeretné látni a szülői létet, a pénzen nem megvehető szabadságot és nem utolsósorban a szerelmet, ezt a kiismerhetetlen titkot és rejtélyt, ami kifordítja az embereket saját világukból, olyan oldalukat is megvillantva, ami eddig talán önmaguk előtt is rejtve volt.
Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: Lányom nélkül soha (16 db)
Éppen úgy mutatja be az iszlámot, ahogyan azt nyugatról szemlélik. A primitív szó is sokszor elhangzik a filmben, viszont egy igen bölcs gondolat is: "Minden vallás primitívnek tűnik, ha nem a sajátod. " (lehet, hogy nem szó szerint így) Tartsuk szem előtt, hogy azóta eltelt lassan 25 év, bizonyára változott a helyzet. A film ráadásul a nyolcvanas években játszódik, tehát még régebben. Egyedül az nem tetszett a filmben, hogy számomra nem volt kellően bemutatva, miért történt meg a férj pálfordulása. Értelmezhető ugyan, de ez a része a történetnek kissé nehézkes számomra. De mindent egybevetve: ma már talán vitatkozhatnánk arról, mennyire idejétmúlt, vagy sem, de egy érdekes történet, és egy szép film. Érdemes megnézni. El fogom olvasni a könyvet is.