Horvát Idegenforgalmi Közösség hivatalos oldala |
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Horvát idegenforgalmi adó - Adó Online. A Horvátországban tartózkodó hajós turisták mostantól nem a kikötői kapitányságokon, hanem kizárólag online módon fizethetik meg az idegenforgalmi adót – közölte a Horvát Turisztikai Közösség (HTZ) budapesti képviseletének igazgatója. Ivana Herceg tájékoztatása szerint a HTZ és a Tengerészeti, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium közös döntése értelmében mostantól a hajós turisták a oldalon fizethetik meg az idegenforgalmi adót, a továbbiakban nem lesz lehetőség a kikötői kapitányságokon vagy azok kirendeltségein történő befizetésre. A weblapon minden nemzetközileg használatos bankkártyát elfogadnak. A fizetést követően a hajós egy visszaigazolást kap az e-mail-címére, amelyet a hajózás teljes ideje alatt meg kell őriznie. Horvátországban a tengeren tartózkodó turisták a hajó hosszúsága, illetve 2020-tól a hajón tartózkodó személyek száma és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma alapján kötelesek megfizetni az idegenforgalmi adót.
A 140/2020. Korm. rendelet alapján felfüggesztésre került az idegenforgalmi adó, így azt 2020. április 26-tól 2020. december 31-ig a szálláshelyeknek sem beszedni, sem befizetni nem kell az önkormányzat felé. Az adóbevallási kötelezettség azonban változatlanul megmaradt. A Magyar Közlöny 2020. április 21-i számában kihirdetésre került a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21. ) Korm. rendelet, melynek 5. Horvát idegenforgalmi adó. §-a értelmében a rendelkezés hatályba lépésének napjától, azaz 2020. április 26. napjától 2020. december 31. napjáig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának, vagyis a megszálló vendégnek nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek, vagyis a szállásadónak nem kell beszednie és befizetnie az önkormányzati adóhatóság felé. A hivatkozott rendelkezés értelmében az egyébként "megállapított", de be nem szedett adót a szálláshely üzemeltetőknek – havonta az eddig megszokott formában és módon – továbbra is be kell vallaniuk (elektronikusan vagy papír alapon) az önkormányzati adóhatóság felé.
Önkormányzati elszámolások terhére igényelhetik. A negyedévi összegre vonatkozó igénylés a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus rendszerben nyújtható be, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig. A kapott támogatások elszámolása a 2020. évi éves költségvetési beszámoló keretében történik, és ennek keretében érvényesíthető a 2020. utolsó negyedévi összegre vonatkozó igény is. A támogatás folyósítása előfinanszírozás formájában, a nettó finanszírozás keretében történik. Figyelem! Az adóbeszedésre kötelezettnek az idegenforgalmi adóról havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell az adóbevallást benyújtania. dr. Németh Ildikó jogász és adótanácsadó Lezárva: 2020. Horvát idegenforgalmi adó: már csak online fizethetik a hajósok - Adó Online. május 28. Adópraxis (2020-06-04)
Adócsökkentés jön Horvátországban Áfacsökkentés, személyi jövedelmi adó csökkentés, idegenforgalmi adó mérséklése, járulékok eltörlése – a munkáltatók szerint azonban mindez kevés. 2018. május 2. Még nem vonzó a horvát adórendszer Az áru, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő személyes áramlása – az Európai Unió működését szervesen befolyásoló négy alapszabadság, melyet mindannyian jól ismerünk. Horvát idegenforgalmi ado.justice. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Milyen feltételek mellett fektethetünk be, vagy vállalhatunk munkát az EU tagállamaiban? Cikksorozatunk harmadik részében Horvátország adórendszerével foglalkozunk. A magas adókulcsok, a sokféle helyi adó és a cégalapítás bonyolultsága miatt a horvát adórendszer egyelőre kevésbé vonzza a befektetőket.
Kevésbé ismert, de nem kevésbé jellegzetes az → égben járás (AaTh 1889K) típus, ill. annak gyakori előzménye, a szarvasból (lóból) kinövő égig érő fa motívuma, melyen a hős az égbe megy (MNK 1889D 1). Jellegzetes a magas (égig érő) jegenyenyárfa mint → mesekezdő formula. A mesemondó a fa hetvenhetedik ágán levő hetvenhét ráncú szoknya egyik ráncából vagy a zsebében levő hetvenhét lapos kis könyv egyik lapjáról tanulta a mesét, vagy a mesehallgatónak, ha nem figyel, a fa tövénél legelésző csődörcsikók rugdosását, ha figyel, a fa ágai között fészkelő hollók csipkedését kell elszenvednie. Az égig érő fa képzete a → mitikus mese ( tündérmese, varázsmese, hősmese) fogalmával szoros kapcsolatban lehet. A mesemotívumnak német (erdélyi szász), román, cigány és szerb-horvát változatai ismeretesek, valószínűnek kell tartanunk azonban, hogy előbb-utóbb többi szomszédainknál is felbukkan. Solymossy Sándor és Diószegi Vilmos is jellegzetes, keletről magunkkal hozott, samanisztikus típusnak tartja, s a képzetet a sámánszertartás fájával azonosítja, melynek lépcsőin a sámán az ég 7 (9) rétegét megjárja ( → világfa).
égig érő fa: samanisztikus képzet, → meseelem, önálló mesetípusként számon tartott mesemotívum, mely a változatok nagy részében kezdő motívum, ritkábban → keretmese: (öreg) király kertjében égig érő tetejetlen (alma-, körte-, cseresznye-) fa áll. A király annak ígéri lányát és fele királyságát, aki neki a fa ifjító gyümölcséből hoz. Változata: a királykisasszonyt már korábban elrabolta a sárkány, aki a fa tetején él. Sokan próbálnak szerencsét, senkinek sem sikerül megmásznia a fát, végül egy (7 éves) kiskondás táltos malaca (kutyája) tanácsát követve 7 (3) rend vasgúnyával 7 (3) pár vasbocskorral útnak indul: baltájával lépcsőfokokat vág a fa törzsébe s így lépeget felfelé. Mire ruhái elszakadnak, elér egy kinyúló ágat. Azon végigkúszva megérkezik a sárkány, ill. a királykisasszony palotájához s szolgálatába szegődik. (Folytatása: → Világhírű Szép Miklós: MNK 400C*. Vagy: felkéri, hogy tudja meg, miben van a sárkány ereje, folytatás: → testen kívül elrejtett erő, a: AaTh 302A*. ) A mesemotívum előfordul tréfás meséinkben is; a cigány egy nyárfán, melynek hegye az égben, gyökere a pokolban van, előbb az égbe, majd a pokolba megy (AaTh 800); különösen gyakori parodisztikus jellegű hazugságmeséinkben: az → apám lakodalma (AaTh 1962) c. közismert mesetípus hőse is égig érő fára mászik fel.
A samanisztikus világkép szempontjából jellegzetes az a zajzoni (hétfalusi) csángó és az alsó-ausztriai német változatban, továbbá Ámi Lajos meséiben és világelképzelésében felbukkanó elem, hogy az égig érő fa az ég alatt hétszer (13-szor) meggörbült "Azért, mert az arany égboltot nem bírta beszakítani…" Világfa [ szerkesztés] A világfa a magyar népi hitvilágnak is fontos része, ágai között van a Nap és a Hold. A hit szerint csak a táltos tudja, merre van, és csak kiválasztott személy mászhat fel rá. A magyar népművészetnek is egyik legismertebb motívuma, például pásztorok szarusótartóit, szarutégelyeit díszíti. [1] Van olyan változata is, amely szerint madár ül a csúcsán. A világfa a világszerte ismert elképzelés (lásd pl. : Yggdrasil, Ötüken), a napos-holdas képzet azonban az uráli, az altaji és a paleoázsiai népek sajátossága, a samanisztikus világkép része [1]. A sámánhit szerint az ősök valamikor régen fent jártak az égben. Ezt a gondolatot őrizheti Tejút szavunk is. A világfa gyakran a világhegyen áll, gyökerei a pokolba nyúlnak és ezt a helyet gyakran népesítik be kígyók, békák, férgek.
Déli oldalán áll egy centrális építmény, a középkori Szent Jakab-keresztelőkápolna, melynek sárkányos faragásán életfa áll középen. Madarak veszik körbe a monoszlói templom déli kapujának életfáját. Erdélyben Vurpód és Vízakna templomának timpanonját díszíti életfajelenet. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 639–640. o. ISBN 963-05-1286-6 Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin: Román kori templomkapuk: régi és új műveltség egymásrarétegződése a román kori templomok épületszobrászatában, kapukon és oszlopokon, TKTE, Piremon, 1997. ( ISBN 963-00-6320-4) Bérczi Sz., Bérczi K., Bérczi Zs. (1999): Szent László kifestő. TKTE, Piremon, Vámospércs ( ISBN 963-00-6321-2) Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1876.
Ez azt jelenti, hogy a foglalkozásokat Zoom segítségével tartjuk, különböző, általunk fejlesztett online feladatokkal és alkalmazásokkal kiegészítve. Az utóbbi hónapok tapasztalai alapján ez nagyon jól működik, és a gyerekek szeretik. Tehát ha Önöknek az online foglalkozás megfelelőbb, akkor azt is tudjuk biztosítani. Mi lesz az iskolával, ha újra jön a járvány? Akkor az oktatást online folytatjuk, élő zoom közvetítések formájában. A házi feladatot interaktív módon tudják otthon megoldani a gyerekek. Mi lesz az óvodai csoporttal, ha újra jön a járvány? Az óvodás gyerekeknek is csináltunk zoom-on keresztül foglalkozást énekléssel és mondókázással. Természetesen egy kisebb gyereket nem lehet úgy lekötni, mint egy idősebbet. Ezért az online óvodai foglalkozások sokkal jobban támaszkodnak a szülők jelenlétére, mint egy átlagos alkalommal. Gyermekem pont azon a hétvégén beteg, amikor a magyar iskola / óvoda van. Mit tegyek? Semmi gond, ilyenkor a kimaradt napot online is be lehet pótolni Mennyibe kerül az iskola és az óvoda?
- Mi a baj? - Te - mondja az ördögnek -, az én bátyám kovács az égben. Mit gondolsz, ha feldobom hozzá, hasznát veheti? - Szent isten, csak fel ne hajítsd! Mi lesz velem buzogány nélkül?! - ijedt meg az ördög, s visszaszaladt. Ezek meg ballagtak tovább. - Mi van veled, te? - kérdi Plutó a buzogányost. - Fel akarta dobni az égbe a buzogányomat, de nem engedtem neki. - Te, hát nem bírta volna az feldobni az égbe, azért járt a szája olyan nagyon. Eredj te utánuk, ostoros! Mázsás volt a nyele az ostornak, félmázsás volt a kötele. Mikor elérte a cigánygyereket az ördög, rákiabált: - Állj meg, cigánygyerek! Add vissza a királykisasszonyt! - Nem úgy van az, előbb fogadjunk! - Na, mibe? - Aki nagyobbat cserdít az ostorral, azé a királykisasszony. Kezdjed! Cserdített is olyat az ördög, hogy a föld megrendült. A cigánygyerek meg abroncsokat szedett elő, kezdte megabroncsolni a fejét. Az ördög csak nézte. - Olyat kongatok, hogy akinek nincs a feje megabroncsolva, azé széthasad. - Jaj - azt mondja -, akkor abroncsold meg az enyémet is!