A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola 1962-ben kezdte meg működését. A tanárképző főiskola (1972-től Bessenyei György Tanárképző Főiskola) fő profilja a 2000. évi integrációig az általános iskolai tanárképzés volt. Az integrációt követően a Nyíregyházi Főiskolán a pedagógusképzés a létrehozott karokra tagolódott szét. A pedagógusképzés (tanító- és tanárképzés) szabályozott szervezettségének és ellenőrzött gyakorlatorientáltságának erősítése, valamint a képzésben részt vevő hallgatók hatékonyabb felkészítése érdekében 2005-ben a Nyíregyházi Főiskola Tanácsa létrehozta a Pedagógusképző Fakultást, mely a Tanítóképző Intézetet, a Tanárképző Intézetet (Neveléstudományi Tanszék, Pszichológia Tanszék és Szakmódszertani és Gyakorlati képzési Csoportot), valamint a Szociálpedagógia Csoportot egyesítette. A fakultásra vonatkozó döntés lényegesen kiterjesztette az egység perspektíváit, és olyan munkálatokat, szervezeti változtatásokat indított el, amelyek egy új főiskolai kar, a Pedagógusképző Kar akkreditálásához, majd hivatalos bejegyzéséhez vezettek 2007-ben.
Komoly könyvtáros elismeréseket kaptak a közelmúltban a Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság elnökségének tagjai – tájékoztatta szerkesztőségünket Komiszár Dénes elnökségi tag. Kovács Tiborné, Piroska a Társaság elnökségi tagja, a város kulturális életének meghatározó személyisége a járvány miatt szeptember elejére halasztott Könyvtárosok Világnapja alkalmából tartott ünnepi ülésen vehette át a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szervezete által alapított Csendes János életműdíjat, melyet több évtizedes könyvtárosi és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola könyvtárigazgatói székében végzett munkássága elismeréséül kapott. Ugyancsak ez alkalomból díjazta a megyei szervezet dr. Kührner Évát, a Bessenyei Társaság elnökét, aki a több évtizedes Nyíregyházán végzett könyvtárszervezői és oktatói tevékenysége elismeréseként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Könyvtári Kultúrájáért elnevezésű díjat kapta meg. A Bessenyei Társaság elnöke emellett a közelmúltban átvehette a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Emlékérmét is civil szakmai szervezetekben végzett két évtizedes tevékenységéért.
Prof. dr. Perjés István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora: középiskolásként legszívesebben tanárként képzeltem el magam, így nem volt kétségem, hogy a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium elvégzése után a nyíregyházi főiskolára jelentkezzek, magyar-történelem szakra. Nagyon jó döntés volt. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola négy nagyszerű évet ajándékozott nekem. 1983-1987 között szinte minden olyan élményt megkaphattam, amire egy főiskolás csak vágyhat. S mivel olyan JÓ tanár szerettem volna lenni, aki nem csak a szaktárgyaihoz ért, de a gyerekekhez való viszonyában sem mond csődöt, minden érdekelt, ami e vágyott célhoz közelebb vihet. A főiskola ebben is segített: a nagy találkozások, a hajnalokig tartó beszélgetések, a kiadós lógások, a jóban és rosszban is összetartó társak éppúgy kellettek ehhez, mint a képzés. Mert mindig akadt olyan tantárgy, előadás, szeminárium, olyan előadó és igazi OKTATÓ, ami és aki tovább vezetett. (Csak vizsgázni ne kellett volna, e rettegett napokban éveket öregedtem. )
Kérdőív készítése hat lépésben Weboldalunk a jobb felhasználói élmény biztosítása érdekében sütiket használ. A weboldal használatával beleegyezel az ilyen adatfájlok fogadásába, és elfogadod a süti-kezelésre vonatkozó irányelveket. További információ A cookie-k (sütik) segítségével személyre szabott élményt szeretnénk nyújtani felhasználóink számára, valamint technikai információkat gyűjtünk webhelyünk használatával kapcsolatban. A böngésző beállításainak módosításával tudod kikapcsolni a sütiket, ha letiltod azok elfogadását. Survio® | Alap demográfiai kérdőív. A cookie-fogadás felhasználói tiltása szolgáltatásaink igénybevételének nem akadálya. Kivételt képez ez alól, ha a honlap üzemeltetője előzetesen tájékoztatja a felhasználót ennek ellenkezőjéről. A cookie-k alkalmazásának tiltásával azonban tudomásul veszed, hogy ezek nélkül az oldal működése nem lesz teljes értékű, így például nem lesznek elérhetőek a tartalmakhoz fűzött személyes megjegyzéseid, könyvjelzőid, keresési előzményeid stb. Bezárás
A bevezető részt követik azok a kérdések, amelyek a legfontosabb információkra irányulnak. A kérdőív összeállításánál ügyelnünk kell arra, hogy a kérdések összhangban legyenek a hipotézisekkel. Általában nem csak egyfajta kérdéscsoport jelenik meg a kérdőívben. Ilyenkor az egyes kérdéscsoportok előtt rövid felvezető szöveg állhat, ami átvezet az adott résztémáról a másikra. A kérdőívet a levezető kérdések zárják. A kérdőív végén köszönjük meg a közreműködést. A kérdőív szerkesztésénél vegyük figyelembe a következő szabályokat ( Lengyelné, 2014a): Fogalmazzunk érthetően! Óvakodjunk a kétértelmű kérdésektől! Jobb rövidebb kérdéseket feltenni! Kerüljük a tagadó kérdéseket! Kerüljük a sugalmazó kérdéseket! Ne legyen túl hosszú a kérdőív! Feltételes kérdéseknél alkalmazzunk ugró utasításokat! Ügyeljünk a kérdések sorrendjére! Demográfiai adatok kérdőív kavalkád. Érdemes próbaként 15-30 fővel kitöltetni a kérdőívet, és utána megbeszélni velük a kérdéseket. Ez segítheti, hogy az "éles" alkalmazás során valóban azonosan értelmezzék a megkérdezettek a kérdéseket, állításokat.