Vác látnivalói. Diadalív A 16 méter magas kőalkotást 1764-ben Mária Terézia királynő váci látogatásának tiszteletére emelték. A leírások szerint annak idején a királynő érkezésének hírére a váciak összefogtak, s két hét alatt megépítették az azóta is épségben álló diadalívet. Amikor Mária Terézia ideérkezett és értesült róla, hogy ilyen gyorsan elkészült a mű, gyanakvóvá vált, és nem mert hintójával áthajtatni alatta, kikerülte az építményt, amin elődeink igencsak megsértődtek. Fehérek temploma - Váci múmiák A felsővárosi plébánia templom alatt felfedezett kriptában 152, a XVIII. századból épségben megmaradt koporsó került elő. A koporsókban természetesen módon mumifikálódtak a halottak. Ruháikkal, dísztárgyikkal együtt a szerencsésen alakult mikroklímának köszönhetően maradhattak meg. Az első halottat 1730-ban temették a kriptába, az utolsót pedig 1808-ban. Ligeti-tó Buki tó Gyadai tanösvény Ártéri tanösvény Váci Világi Vigalom A július közepén megrendezett rendezvény fő helyszínei a Duna-part és a Március 15. tér, de a váci templomok is otthont adnak kulturális eseményeknek.
A Fehérek temploma a váci Főtér leglátványosabb épülete. Az 1994. év szenzációja volt a templomtorony alatt, kívülről nyíló kripta feltárása. A templom felújításakor véletlenül bukkantak rá, s amikor felnyitották, kiderült, hogy a katakombaszerű helyiségek 262 koporsót rejtenek. Kiszáradva, természetes módon mumifikálódva, de megmaradtak díszes halotti öltözetükben a holttestek is. A Március 15. tér 19. szám alatti ház pincéjében kiállítás (Memento Mori) készült a leletekből. Ez a lelet együttes Közép-Európában egyedülálló.
align=left A Fehérek temploma (Március 15. tér 22. ) a fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesek után kapta nevét. A szerzetesek templomát és rendházát 1699-ben kezdték építeni, de a Rákóczi szabadságharc és a korabeli természeti katasztrófák miatt az építés elhúzódott, a templom csak az 1770-es évekre nyerte el mai formáját. Toronysisakja néhány évvel elkészülte után leégett, azóta ilyen egyszerű a torony lezárása. Az egyhajós templom szerény külsejével harmonikusan illeszkedik a tér hangulatához, belső rokokó díszítése jóval gazdagabb. align=right A templom alatti kriptában fedezték fel 1994 őszén azt a különös épségben megőrződött XVIII. századi temetkezőhelyet, melyből a "váci múmiák" néven közismertté vált leletanyag származik. A kripta különleges leleteit egy kiállításon (Memento Mori) ismerheti meg az érdeklődő egy közeli ház (Március 15. tér 19. ) kőpincéjében.
Fehérek temploma – Vác A Fehérek temploma a fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesek után kapta nevét. A szerzetesek templomát és rendházát 1699-ben kezdték építeni Kalcher Márton vezetésével, de a Rákóczi szabadságharc és a korabeli természeti katasztrófák miatt az építés elhúzódott, ezért a templomot csak 1775-ben szentelték fel, Szűz Mária tiszteletére. A barokk, ill. rokokó stílusú templom tornya, a kolduló rendi templomoknak megfelelően, a szentély mellett emelkedik. A magas oromfalas főhomlokzat ablakának két oldalán Szent Domonkos és Szent Imre, főpárkánya felett egy Immaculata szobor látható. A templom belsejében a főoltár érdemli a legnagyobb figyelmet, a Mária mennybemenetelét ábrázoló kép alatt V. Pius pápát láthatjuk, amint a törökök elleni csata sikeréért imádkozik. A templomhoz két kripta is tartozott, a díszes fakoporsókra festett évszámok szerint a kriptákban 1731 és 1808 között temetkeztek. Hatalmas figyelem övezte 1994-ben a 264 természetes úton mumifikálódott emberi maradvány, valamint egy 40 személy maradványait őrző osszárium láda megtalálását Vácon.
Új harangnyelvekre és a tűzveszélyes haranghúzó motorok teljes cseréjére is szükség van, elavultak a felfüggesztések és a csapágyak is. Bízunk benne, hogy a testvérek adományai segítségével megvalósíthatjuk Vác belvárosának legszebb hangzású harang-együttesét. " (Niederkassel település Németország Észak-Rajna-Vesztfália tartományában található, népessége 39 ezer fő. ) Jelenlegi haragok a Fehérek templomában: Szűz Mária Nagyharang (320 kg-os, 84, 5 cm az alsó átmérője, B hangú) Szent András apostol harang (150 kg-os, 65 cm átmérőjű, D hangú) Boromei Szent Károly harang (140 kg-os, 64 cm alsó átmérőjű, Esz hangú) Istenes Szent János harang (110 kg-os, alsó átmérője, 53. 5 cm, F hangú) (Forrás: Ribáry Zoltán/Magyar harangok)
Az eredményekből következtetni lehetett a 150-250 évvel ezelőtti váci lakosok táplálkozási szokásaira, életmódjára, betegségeire, sérüléseire, megélt életkorára, rokoni és szociális kapcsolataira. A múmiák vizsgálata nagyon fontos szerepet játszhat ezen kívül a különböző betegségek (HIV, Kaposi-szarkóma, TBC) és azok kialakulásának kutatásában. A 265 (107 nő 119 férfi, valamint 38 ismeretlen nemű) múmia a Természettudományi Múzeumba került, ahol röntgensugaras vizsgálatnak vetették alá őket, amely során tuberkulózisra utaló nyomokat találtak a csontokban. A nem mindennapi felfedezést Mark Spigelman német professzor is megvizsgálta, aki úttörő szerepet játszott a tüdőbaj baktériumának régészeti maradványokban való kutatásában. Az 1700-1800-as évekből származó – azokból az évekből, amikor a tuberkulózis fehér pestisként söpört végig a kontinensen –, igen jól konzervált múmiák felbecsülhetetlen értékű információkhoz juttatta a kutatókat a baktériumról és az ellene történő természetes védekezésről.
Sokszor előfordul, hogy a magyarországi karbonkorú képződményeket variszkuszinak nevezik (például a Velencei-hegységet). Ez csak a kort tekintve helyes, egyébként nem a varisztidákat kiemelő nagyszerkezeti mozgások hozták létre ezeket, hanem a lemezperemek meggyengülését és gyűrődését kísérő belső zóna, amelyben a töredező kéreg szakadásai nagy kiterjedésű mélységi magmás tevékenységet indítottak el. A variszkuszi orogén fázis hosszú, és tektonikailag bonyolult folyamat volt. Részben összemosódik a korábbi kaledóniai orogénnel ( szilur – devon). Ekkor a kontinensperemeken kordillera-típusú orogén övek alakultak ki, amelynek során Európában a Kaledónai-hegység, Amerikában a Takoni-hegység emelkedett ki ( takoni orogén fázis). Eurázsiai Hegységrendszer Tagjai - A Maluku-Szigetek (Molukkák) A Pacifikus- Vagy Az Eurázsiai- Hegységrendszer Tagjai?. Mindkét hegylánccal párhuzamosan gyűrődtek fel a varisztidák az óceánok bezárulása során. A varisztidák kiemelkedésével végleg bezárult a Japetus-óceán és a Tornquist-óceán is. A varisztidák emelkedésének tetőpontja 350–330 millió évvel ezelőtt volt, majd a perm első felében, az utolsó varisztida-fázissal létrejött az egységes Pangea.
Ezek a kőzetek gyűrődtek meg és magasodtak föl a kambriumot követő ordovícium és szilúr időszakokban, az óidő első jelentős orogenezise, a kaledóniai hegységképződés során, ami által az ős-európai szárazulat területe jelentősen megnövekedett. A lemeztektonikai mozgások következtében az európai és a kanadai őskontinensek folyamatosan közeledtek egymáshoz, így az őket elválasztó Japetus-óceán egyre vékonyodott, végül aztán teljesen fölemésztődött. ŐSMASSZÍVUMOK Az előidőben több hegység képződési folyamat is lejátszódott, e hegységképződésekből jöttek létre Földünk legősibb kéregdarabjai, amelyek szárazföldek magját képzik. Főleg gránitból és kristály kőzetekből épül fel, nincs jellemző felszínformájuk, hegységek (pl. : Brazil ősföld) vagy síkságok (pl. : Balti-pajzs) egyaránt lehetnek. Eurázsiai Hegységrendszer Tagjai. Csoportosításuk: • Fedetlen: területükön az ősi kőzetek a felszínre bukkannak, magmás eredetű ásványi kincsekben gazdagok (nikkel, platina, króm, vas) pl. : Kanadai-, Balti-pajzs • Fedett: a süllyedő ősmasszívumokra a tenger elöntések halmoztak fel üledéktakarót (homok, agyag, mészkő).
Lánchegységként emelkedett ki a kontinensek ütközésekor kialakuló kompakciós zónában, mint amilyen a mai Eurázsiai-hegységrendszer. A tömörödési zónák helyenként puszta térrövidüléssel gyűrődtek fel, mint a Himalája, máshol szubdukció is zajlott, ami vulkanizmussal járt. Ugyanígy vulkanizmussal jártak a töréses zónák harántmozgásai is. A felemelkedő hegyvonulatok nagyon hamar, már a permre röghegységgé koptak. A későbbi tektonikus mozgások feldarabolták, vetősíkok által határolt rögös szerkezetűvé vált. Tértágulásos mozgásokra utalóan jellegzetesek a sasbércek, árkos beszakadások, lépcsős vetődések és medenceformák. Ázsia hegyvidékeinek, ősmasszívumainak jellemzése, kialakulásuk. Felszínformáló erők szerepe. Gazdasági hasznosítás - Földrajz érettségi - Érettségi tételek. Mai formakincse változatos, tönkös-rögös röghegység, táblás röghegység és láncos röghegység is lehet. Az utóbbiak a mezozoikumi új kiemelkedés során jöttek létre. Nyersanyagai [ szerkesztés] A vulkanizmus jelentős ércteléreket hozott létre ebben a hegységben, amelyek a hegység későbbi lepusztulásával elérhetőek lettek, illetve nemesfém torlatok ( üledékes nemesfém lelőhelyek) képződtek.
Kőolaj vegyipar, közlekedés. Földgáz fűtés, erőművek.
Legjelentősebb tagjai a Kelet-Ázsiai részen Kamcsatka, Korea, Kuril-szigetek, Japán-szigetek, Fülöp-szigetek, Borneo, Celebes, Új-Guinea és Új-Zéland; valamint az amerikai ágban a Berring-szorostól az Antarktiszig húzódó övezet, melynek legjelentősebb tagjai a Sziklás-hegység, a Kordillerák és az Andok vonulata. Renault clio használt autó