2015. március 23. 01:59 III. Andrást egyik bizalmasa, Ákos-nembéli István nádor e szavakkal búcsúztatta: "meghalt András, Magyarország jeles királya, az utolsó aranyágacska, amely atyai ágon Szent István királynak, a magyarok első királyának a nemzetségéből, törzséből és véréből sarjadt". Andrást azonban Magyarországon sem mindenki fogadta el az Árpád-házból származónak, IV. Miklós pápa és I. Rudolf német király pedig IV. (Kun) László 1290-es elhunytával kihaltnak tekintették az Árpád-házat (tegyük hozzá: mindketten politikai érdekből). Kik voltak III. Hosszú Katinka mindent beleadott az utolsó úszásába a vizes vb-n. (Velencei) András felmenői? II. András 1234-ben vette el harmadik feleségét, egy itáliai nemes lányát, a nála több mint harminc évvel fiatalabb Estei Beatrixet. András halálakor Beatrix bejelentette, hogy gyermeket vár, ám a közel hatvanéves király apaságát többen is kétségbe vonták. Beatrix menekülni kényszerült, István herceg Itáliában született meg, és ott is nevelkedett. Bár anyja hangoztatta, hogy a fiú az Árpádok nemzetségéből származik, Utószülött Istvánt tulajdonképpen semmi sem kötötte Magyarországhoz.
A kis András 1278-ban elhunyt, ekkor terelődött a figyelem Velencei Andrásra, aki a Kőszegiek meghívására és támogatásával Magyarországra érkezett királyjelöltként és trónkövetelőként. Ám egy újabb belpolitikai fordulat hatására hamarosan távozni kényszerült. Az országot belviszályok pusztították ezekben az években, ráadásul 1289-ben Habsburg Albert osztrák és stájer herceg háborút indított a Kőszegiek ellen, és több tucat várat elfoglalt Nyugat-Magyarországon – méghozzá a magyar király beleegyezésével. Ez általános elégedetlenséget szült, és ezúttal Ladomér esztergomi érsek hívta Velencei Andrást. András herceget Magyarországra hozzák (Képes Krónika, 1358, forrás: Wikipédia) A hányatott sorsú IV. Lászlóval 1290 nyarán – talán felbérelt – kun gyilkosok végeztek, utód nélkül szállt a sírba. Különféle jogcímeken többen is követelték a magyar koronát (I. III. András, „az utolsó aranyágacska”. Rudolf német király a fiának, Albert osztrák és stájer hercegnek; II. Károly nápolyi király ugyancsak a fia, Anjou Károly calabriai herceg számára), csakhogy Ladomér érsek már két héttel László halála után megkoronázta Székesfehérváron Andrást a Turul nemzetségből való származás jogán.
Ki volt Magyarul IV. Károly király koronázása - Alapfilmek Ezt is nézd meg! A Koronázási film rendezője nagy valószínűséggel Kertész Mihály (Michael Curtiz), aki akkoriban a Kino-Riport egyik legsikeresebb rendezője volt, csak abban az évben közel féltucat játékfilmet rendezett ott. Egy pillanatra fel is tűnik a filmen: egy villanásra saját kamerája elé lép. Nem hosszú snitt, mégis óriási jelentőségű, hiszen ez az egyetlen mozgófilm felvétel róla, ami rövid magyarországi korszakából ránk maradt. A film utómunkálatai villámgyorsan készültek, így az eredetileg kétrészes koronázási film első képsorait már a koronázás napjának estéjén pergették néhány budapesti premiermoziban. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Ez az első komolyabb és hosszabb dokumentumfilmünk, ráadásul sikere országos méretű volt a maga idején. A 20. század magyar történelmét megidézve szintén ezeket a képsorokat szokták elsőként idézni. 2016-ban a Nemzeti Múzeum koronázási kiállítására elkészült a százéves riportfilm kritikai változata, amely digitális nagyításokkal és belassításokkal részletesen nyomon követi és bemutatja az ünnepélyen résztvevő notabilitásokat és fontosabb állami tisztségviselőket.
Március elsejével lép hatályba a közszolgálati tisztviselői törvény legtöbb rendelkezése [spacer size="20″] Március 1-jétől lép hatályba a közszolgálati tisztviselői törvény rendelkezéseinek többsége; a jogszabály átfogóan rendezi a közszolgálati jogviszonyban dolgozók munkafeltételeit, július 1-jétől pedig létrehozza a kormánytisztviselők érdekképviseleti köztestületét, a Magyar Kormánytisztviselői Kart. A törvény kiterjed a Miniszterelnökségnél, a minisztériumoknál, a kormányhivataloknál, a központi hivataloknál és a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonyára, valamint a rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál és a katasztrófavédelem szerveinél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre, illetve a közigazgatási államtitkárokra, a helyettes államtitkárokra és a jegyzőkre.
A Magyar Kormánytisztviselői Kar nevében köszöntöm honlapunk tisztelt olvasóit! Bízom benne, hogy tisztviselőként, esetleg leendő tisztviselőként csatlakozik majd közösségünkhöz és figyelemmel kíséri tevékenységünket. A köz szolgálata csak akkor éri el valós célját, ha azt a tisztviselők hivatásként, hivatástudattal végzik, amely sokszor nehéz, kihívásokkal teli, áldozatvállalással járó kötelezettség. Hitem szerint a hivatásunkat nem mi választjuk. Aki egyszer megtapasztalta, hogy ez egy hivatás, akkor közszolgálat irányába egy életre elköteleződött. A közigazgatásban dolgozó tisztviselők vállára különösen nagy teher nehezedik, hiszen Ők nem csupán maguk és családjuk boldogulásáért dolgoznak, hanem honfitársainkért is. Az évi több millió igazgatási ügy megfelelő intézése döntő mértékben a tisztviselők felkészültségén és helytállásán múlik. A közigazgatásban Tisztviselőként dolgozni kiváltság és felelősség. Meggyőződésem, hogy csak egy olyan tisztviselői kar építheti fel "Európa egyik legjobban szervezetten működő államát", amely támogatást kap arra, hogy munkáját élethivatásszerűen gyakorolja.
Kovács Gábor külföldi tapasztalatai alapján úgy fogalmazott: a köztisztviselők a hazát szolgálják, nem is olyan rosszul, hiszen a magyar közigazgatás jól működik: egy állampolgár például egy hét alatt útlevélhez juthat, ami nem minden országban van így. "A hivatásetika azt a célt szolgálja, hogy az igazgatási szervezeteknek hivatástudattal rendelkező, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománya legyen, amely képes és hajlandó arra, hogy a közigazgatással kapcsolatos feladatokat és problémákat annak mértéke szerint megfelelően és közös mércéje szerint jól kezelje" – mondta megnyitójában Palich Etelka. A Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke kiemelte a vezetői példamutatást, amely "építő pillére" a hivatásetikának és nélküle szervezeti kultúra sincs. Az elnök rendszeres etikai képzéseket, tréningeket szorgalmazott, amelyek szembesítenek az előírások és a mindennapi gyakorlat közti különbséggel. A kormánytisztviselőkkel kapcsolatos elvárások legfontosabb szabályait a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV.
György István a nemzeti érdek előnyben részesítésének speciális követelményét emelte ki, amely tükrözi azt az elvárást, hogy a kormány társadalompolitikai célkitűzéseit is teljesítsék a kormányhivatalok, de ez nem "pártkatonák" alkalmazását jelenti. A hivatásetikában a törvény új elemként nevesíti az érdemtelenség fogalmát, amely egy jelzés arra, hogy a tisztviselői pozíció egy érdem, így a tisztviselő a munkahelyén kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, ami rombolja a jó közigazgatásba vetett bizalmat. "A jó közigazgatás csak akkor létezik, ha van jó munkáltató is" - Hazafi Zoltán megfogalmazása szerint akkor lesz valakiből jó köztisztviselő, ha a munkáltató képes megteremteni azokat a feltételeket és foglalkoztatási körülményeket, amelyek szükségesek képességei kibontakoztatásához. Az NKE ÁNTK Emberi Erőforrás Tanszék vezetője szerint a közszolgálatban paradigmaváltás zajlik, a közszféra 800 ezer alkalmazottja nyitottabb, rugalmasabb, gyorsabban reagáló rendszerben, a Kit. általi deregulációs környezetben dolgozhat, amelyben felértékelődik a közvetlen munkáltató szerepe például az illetmény meghatározásánál.