Murdoch nyomozó rejtélyei - 56. rész: Murdoch kalandja északon - GALAXY4 TV műsor 2019. december 23. hétfő 14:30 - awilime magazin Bejelentkezés Várj... Adatok mentése... TV csatorna sorszáma Itt megadhatod, hogy ez a csatorna a TV-dben hányas sorszám alatt látható: 14:30 15:30-ig 1 óra 8, 43 Murdoch kalandja északon Angol–kanadai krimisorozat (2007) Film adatlapja Az 1890-es évek Torontójában nyomozó krimihős, William Murdoch (Yannick Bisson) olyan gyilkosságokat fejt meg újításaival, amelyekhez még ötlete sincs a főnökének. Igazságügyi, orvostani módszereinek használata és hihetetlenül pontos következtetései mindig nyomra vezetik a zsarut. Lelkes segítői, Dr. Julia Ogden patológusnő (Helene Joy) és George Crabtree közrendőr (Jonny Harris) mindenben támogatják őt, habár Murdoch sok kétkedőre és haragosra tesz szert a nyomozási eljárásai során. Murdoch afféle önkéntes száműzetésbe vonult északra, a Klondike folyóhoz. Aranyásónak szegődve próbál vezekelni a legutóbbi esete miatt, amikor futni hagyott egy tettest, miután meg volt győződve arról, hogy a bíróság igazságtalanul küldené bitófára.
(Story 4) [1] Korhatár További információk weboldal IMDb A Murdoch nyomozó rejtélyei (eredeti cím: Murdoch Mysteries) kanadai televíziós sorozat, melyet 2008-ban mutattak be Yannick Bisson, Hélène Joy, Thomas Craig és Jonny Harriss főszereplésével. A sorozat alapjául Maureen Jennings Detective Murdoch -regényeinek szereplői szolgáltak. A történet főszereplője Murdoch nyomozó, aki tudományos módszerekkel igyekszik rejtélyes gyilkosságokat megoldani a 19. század végén, és a 20. század elején Kanadában. [2] Cselekmény [ szerkesztés] A sorozat Torontóban játszódik, 1895-től kezdődően, főszereplője William Murdoch nyomozó (Yannick Bisson), a torontói rendőrség tagja, aki olyan módszerekkel oldja meg a a bűneseteket, melyek abban a korban merőben szokatlanok voltak. Ilyen például az ujjlenyomat -azonosítás, a vérteszt, a megfigyelés vagy a bűnügyi nyomtan. [3] Egyes epizódokban Murdoch olyan prototípus eszközöket alkot a korabeli technológia segítségével, melyeket a 21. századi nézők is felismernek.
Gyakran bukkannak fel valós személyek is a történetben, például Arthur Conan Doyle, H. G. Wells, Nikola Tesla, Henry Ford, Jack London, Winston Churchill, Mark Twain, Alexander Graham Bell, Howard Phillips Lovecraft, William McKinley, Thomas Edison, Lucy Maud Montgomery vagy Helen Keller. Olyan kérdésekkel is gyakran foglalkozik a sorozat, mint a nőjogi kérdések ( választójog, fogamzásgátlás, abortuszhoz való jog), vallási vagy épp faji diszkrimináció. [2] [4] Szereposztás [ szerkesztés] Szereplő Színész Magyar hang [5] William Murdoch nyomozó Kőszegi Ákos Thomas Brackenreid felügyelő Rosta Sándor Dr. Julia Ogden Orosz Anna George Crabtree közrendőr Jonny Harris Bartucz Attila (1–10. évad) Kovács Lehel (11. évadtól) Dr. Emily Grace Georgina Reilly Madarász Éva Rebecca James Mouna Traoré Jegyzetek [ szerkesztés]
Eredeti Cím: The Murdoch Mysteries 48 Perc Bünügyi 2004 8. 1 / 10 ( 11766 szavazat) Szereplők: Yannick Bisson, Helene Joy, Thomas Craig, Jonny Harris, Lachlan Murdoch, Georgina Reilly, Daniel Maslany, Shanice Banton, Arwen Humphreys, Kristian Bruun, Mouna Traoré, Clare McConnell… Írók: Maureen Jennings, Maureen Jennings, Maureen Jennings A további tartalmak bejelentkezés után elérhetőek! SOROZAT ISMERTETŐ A történet a tizenkilencedik és a huszadik század fordulóján játszódik. Murdoch amolyan Sherlock Holmes-típusú detektív, aki kegyetlen és brutális gyilkossági ügyekben nyomoz. Eközben különös barátokra tesz szert a város rossz hírü negyedében. Maureen Jennings történetei alapján.
Erre hivatkozva mondta Márki-Zay Péter, hogy a fideszesek számára is elfogadható jelölt lenne. Másként látja ezt Balogh Zoltán református püspök, volt miniszter, aki "ízléstelennek" tartja azt, hogy Iványi "végigturnézza a médiát azzal, hogy ő keresztelte a kormányfő gyerekeit. Milyen lelki vezető az, aki a rábízott hívők lelki életéről nyilatkozik? " – mondta Balogh még 2012-ben egy interjúban. Valószínűleg az sem okoz nagy tetszést a kormánypárti szavazók körében, hogy Iványi 2012-ben már a Demokratikus Koalíció köztársasági elnökjelölt-aspiránsa, 2014-ben pedig felelős kiadója volt Az Unió első fasiszta állama című kötetnek, amely a lelkész felekezetének egyik tagja, Bartus László által jegyzett cikkeket gyűjtötte össze. Az évtizedek óta Floridában élő újságíró vendégeként Iványi a járványt megelőző évben több hetet töltött az Egyesült Államokban. Iványi a közéleti szereplők közül alighanem Soros Györgyöt tartja a legtöbbre, akit 2017-ben Nobel-békedíjra javasolt. Bár Márki-Zay hívő keresztény emberként ajánlotta Iványit, a metodista lelkész nemrégiben a adott interjúban elismerte, hogy megingott a keresztény hite, ő maga pedig körülmetélkedett és betért egy kis – a főáramú irányzatok által vitatott – zsidó felekezetbe.
A csalódásba ellenfeleinkben, barátainkban, önmagunkban. Az áthidalhatatlan és ugyanakkor megemészthetetlen ellentétekbe, az újonnan teremtett közeg, a demokratikus Magyarország értetlenségébe, önmagunk voltaképpeni közölhetetlenségébe és eszköztelenségébe, nyomasztó társas magányába. A levegőtlenségbe, a légszomjba, amely elfogta a hatalomra került, rendszerváltó értelmiség legjavát, amint háta mögött egy fél évtized egyre gyorsuló rohanásával, zihálva megérkezett az 1991-es év lapályára. Már egy szűk háromnegyed év kormányzati szerepben megélt drámai élményeivel is gazdagodva: kíméletlen, méltánytalan támadásokkal, az önkormányzati választási kudarc s a taxisblokád tapasztalatával. Igen, Csengey Dénesről beszélek. A debreceni egyetemi diákmozgalom szellemes harcosáról. A nyolcvanas években a fiatal írók szervezetének képviseletében és különféle irodalmi konferenciákon kultúrpolitikusokkal vitatkozó novellistáról, esszéistáról.