A Betlehemi gyermekgyilkosság című képen éppúgy, mint a Pál megtérésén a katonák a gyűlölt spanyol zsoldosok ruháját viselik. Keresztút című festményén több száz alak jelenik meg egy eretnek kivégzésén; Lech Majewski lengyel filmrendező 2011-ben készült Malom és kereszt című alkotása egyenesen az életre keltett festménybe vezeti be a nézőt. Képein az ember és a táj megbonthatatlan egységet alkot. Ez fordulatot jelentett a nyugati művészet történetében; az addigi tájképek mindig vallási témákhoz kötődtek. Bruegel az olasz reneszánsz elveit követve idealizmustól mentesen ábrázolta a tájat és a benne tevékenykedő embereket. Jó példája ennek leginkább az év szakaszait bemutató, hat képből álló sorozata, amelyből csak öt kép maradt fenn. Bruegel a dolgos emberek szemszögéből ábrázolja a világot, a paraszt munkája így a hónapok jelképévé válik. ORIGO CÍMKÉK - Bruegel. Az Aratók elnevezésű képe például augusztust és szeptembert ábrázolja. A festmények a színek dinamikájára vagy az emberek lendületes mozgására épülnek.
A menyasszony mereven és némán, mégis elégedettséggel az arcán trónol a zöld szüzességi kendő előtt. Egyedül ő nem visel a nők közül hajfedőt. Fölötte két papírkoronát láthatunk, a kisebb a vőlegényé, amivel a festő a jelenlétére utal. A menyasszonynak minden oka megvolt az örömre, hiszen ahhoz, hogy lakodalmat tarthasson valaki - még ha nagyon szerényet is -, valamennyire jómódban kellett élnie. Forrás: Wikipedia A nézőtől jobbra ül a falu "elitje", nevezetesen a földesúr, a jegyző - mindketten előkelően feketébe öltözve - és a szerzetes. A földesurat - aki megtisztelte a parasztjait a jelenlétével - a művész karddal és a kutyájával, egy felfordított dézsán ülve és a ferences szerzetest unottan hallgatva festi meg. Hogy neki miért éppen egy kényelmetlen, felfordított dézsán kell ülnie, az rejtély, a kutyának mindenesetre kényelmes helye van. Pieter bruegel parasztlakodalom in america. Forrás: Wikipedia A festmény bal oldalán láthatjuk a csapost, aki a szép ivókorsók megtöltésével foglalatoskodik, így gondoskodva arról, hogy senki ne maradjon szomjas.
Életének szinte utolsó éveiig készített rajzokat és rézmetszeteket. Olykor szatirikus, máskor erkölcsi célzatú, groteszk vagy fantasztikus képeket rajzolt, amelyekről Hieronymus Cock, a híres rézmetsző készített metszeteket. Ezeket akkoriban nagyra értékelték, albumokban gyűjtötték. Bruegel rajzainak értéke ebben az időben elérte Európa legjobb művészei munkáiét. Elsősorban bibliai és falusi jeleneteket ábrázolt. A falusi életről készített rajzok olyan részletességgel és realista módon elevenítik meg a 16. T.-M. Torrilhon: Id. Pieter Bruegel betegségábrázolásai. századi Flandriát, hogy történelmi dokumentumokként is felhasználhatók. Hírnevét A hét főbűn t ábrázoló metszetsorozat szilárdította meg. Ő fedezte fel Hieronymus Bosch művészetét, akinek stílusa erősen hatott rá. Brüsszelben bontakozott ki festészete, s az ösztönzést Bosch festményeinek tanulmányozásából merítette. Kapcsolata az Aelst családdal vonzotta Bruegelt Mechelen (Malines) vidékének művészi hagyományaihoz, amelyben legfőképp az allegorikus és a paraszti témák terjedtek el. Festményei, beleértve tájképeit és paraszti életképeit, az abszurdot és a vulgárist hangsúlyozzák a lendület és a finom részletek teljességében, miközben leleplezik az emberi gyengeségeket és ostobaságokat.
"Londonban, hej, van számos utca... " – és ezeket az utcákat járja éjjelente álruhában, mandolinját pengetve György herceg, az angol trón várományosa. Szerelme a szegény, de annál gyönyörűbb Annie és az utca népe csak Bobnak szólítja. Az anyakirálynő már kiszemelte György számára a leendő arát az udvarban – Annie kezére pedig a bugyuta borbély ácsingózik. "Te más világban, én más világban" – szárnyal a szomorú dallam Huszka Jenő operettjében, s mire a függöny legördül, kiderül legyőzi-e a rangkülönbséget a "minden akadályt legyőző szerelem"? Huszka Jenő operettjének a különlegessége, hogy az első magyar nyelven írt operett volt: 1902 december 20-án mutatták be a Népszínházban. Innen eredeztethetjük a magyar operett játszást, hiszen a Bob herceg hatalmas sikeréből nőtt ki a magyar operett máig tartó világsikere. A veszprémi előadásban visszanyúlunk a gyökerekhez: Bakonyi Károly eredeti szövegkönyvét használtuk, félretéve a sok átiratot, mai színpadra alkalmaztuk, de érthetően megtartva a múlt század elejei nyelvezetet és hangulatot.
Huszka Jenő 1906-ban vette el első feleségét, Lippich Leonát, akitől két lánygyermeke született. A házaspár 15 év után, 1921-ben vált el. Huszka 1928-ban újra megházasodott, Arányi Máriától egy fia született. A komponista a zeneszerzők érdekvédelmében, szerzői jogok érvényesítésében is aktív szerepet vállalt. 1907 tavaszán megalakul a Zeneszerzők Szövetkezete, melynek alapító tagja, később elnöke lesz. 1927-ben a Kultuszminisztérium művészeti osztályának vezetője, majd miniszteri tanácsos lesz. 1930-ban a Zeneszerzők Világszövetségének alelnökévé választják, a posztot 1948-ig tölti be. 1938 szeptemberében beválasztják a Magyar Rádió Zenei Tanácsa tagjainak sorába. Huszka 1959. december 31-én éjjel a Magyar Televízió élő adásába kapott meghívást. Beszéde során erősen meghűl, aminek elhúzódó tüdőgyulladás lett a következménye. Alig több mint egy hónappal később, 1960. február 2-án, 84 évesen, felesége karjai közt hunyt el. A budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Művei: Tilos a bemenet (1899) Bob herceg (1902) Aranyvirág (1903) Gül Baba (1905) Tündérszerelem (1907) Rébusz báró (1909) Nemtudomka (1914) Lili bárónő (1919) Hajtóvadászat (1926) Erzsébet (1939) Gyergyói bál (1941) Mária főhadnagy (1942) Szép Juhászné (daljáték, 1954) Szabadság, szerelem (1955)
Sokat foglalkoztatott szinkronszínész. Legközismertebb szinkronhangja Mel Gibsonnak. Színházi szerepei [ szerkesztés] Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 77; ugyanitt tizenkilenc színházi felvételen is látható. [4] A zarándoknő színész (bemutató: 2003. augusztus 28. Budaörsi Játékszín) Akt hegedűvel színész (bemutató: 2003. január 17. Budaörsi Játékszín) Alkonyzóna közreműködő (bemutató: Budaörsi Játékszín) Az édes teher színész (bemutató: 2005. április 2. Budaörsi Játékszín) Butaságom története színész (bemutató: 2005. október 28. Karinthy Színház) Fogadás színész (bemutató: 2010. október 29. Éless-Szín) Leánykereskedő színész (bemutató: 2007. március 8. Karinthy Színház) Május / Ibolya színész (bemutató: 2008. november 7. Nemzeti Kamara Színház) Mit csinál a kongresszus? színész (bemutató: 2005. január 22. Budaörsi Játékszín) Film- és sorozatbeli szerepei [ szerkesztés] Kajüt 2017 - Engedj Be!