Janus Pannonius élete 1434-ben született és 1472-ben halt meg. Az egyetlen magyar költő Petőfiig, akit ismert és elismert Európa. Neve költői, felvett latin név, jelentése Magyar János. Születési helyére vonatkozólag nincsenek pontos adatok. Nagybátyja, Vitéz János Itáliában neveltette. Csaknem 8 évig Guarino de Verona híres iskolájában tanult. Már ekkor költővé érett, és hírnevet szerzett magának Itáliában. Pádovában egyházjogot tanult és megszerezte a doktori címet. Klasszikus latin nyelven írta verseit, a csipkelődő, erotikus epigrammáit. Római epigrammákba gyűjtötte ezeket. Nagyobb terjedelmű dicsőítő költeményeit pedig a panegirikuszban foglalta össze. Magyarul Bábelben - irodalmi antológia :: Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (Laus Pannoniae Magyar nyelven). 1458-ban Mátyás király kancellárja lett nagybátyja, ô pedig 1459-tôl pécsi püspök és feudális nagyúr lett. Visszavágyódott Itáliába. Buda szellemi szegénysége akadályozta további kibontakozásában. Itáliai vágyakozásai késztették arra, hogy megírja Galeotto Marziónak című versét. Ezt mentegetőzésként írta gyengébb versei miatt. 1465-ben kiment Itáliába.
"Pannóniai nemzetségű, itáliai erkölcsű, csodálatosan, sőt, inkább döbbenetesen nagytudású. " – E szavakkal ajánlja oktatója a tizenkilenc éves tanítványát. Janus Pannonius latin nyelven alkotó humanista költő, a magyar világi líra első jelentős képviselője 580 éve született. JANUS PANNONIUS: PRO PACE – BÉKÉÉRT Ó te, az ég meg a csillagok egy-ura, Isten-Atyánk, nézz, Nézz le, örök hatalom, nyomorult földünkre, szegényre: Bősz Mars dúl mindenfele, hosszú háborúságok Pusztítják – megláthatod – itt régóta a népet. Adj nékünk, jóságos Atyánk, békét valahára, Múljanak el tőlünk a bajok s a halál riadalma! (fordította: Csorba Győző) A tehetséges, zseniális memóriával megáldott pannoniai Janus Pannonius néven a latin nyelvű humanista költészet egyik elismert, európai hírű költőjeként ismert. 1434. augusztus 29-én született, egyes források szerint Csezmiczei Jánosnak hívták, és tehetősebb horvát kisnemesi családban született a szlavóniai Csezmicén. Apját korán elvesztette, tizenhárom éves koráig anyja, Vitéz Borbála nevelte.
Részt vett az uralkodó 1464-es jajcai törökellenes hadjáratában, de itt súlyosan megbetegedett, törékeny egészségét pedig két évvel később a tüdőbaj is kikezdte. Rövid élete ellenére a reneszánsz legjelentősebb magyar költője, nagy érdemeket szerzett a humanista kultúra magyarországi terjesztésében. Legismertebb műve talán a Pannónia dicsérete: Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! Lázadás és menekülés Magas tisztsége ellenére egész életében a napfényes és művelt Itáliába vágyakozott, költőként akart kibontakozni, nem politikusként. Ennek ellenére Vitéz János mellett mégis fő szervezője volt az 1471-es Mátyás elleni főúri összeesküvésnek, amit a nemesek megadóztatása váltott ki. A király leszerelte a lázadókat, irgalmat tanúsított velük szemben, Janus azonban nagybátyjával ellentétben nem adta meg magát, hanem Pécsre menekült, hogy püspöksége falai között védhesse meg magát.
Festőművész, aki magát a Napút-festők közé sorolta – Pécs pedig beleszeretett. Gyógyszerészként dolgozott Léván, Iglón és Eszéken. Huszonhét évesen, pontosan 1880. október 13. meleg, őszi délutánján a gyógyszertár ajtaja előtt egy vény hátuljára lerajzolt egy ökrösszekeret. Csontváry Kosztka Tivadar, a magányos és igen különleges festő - Hírdrazsé. A patika vezetőjét annyira meglepte és lenyűgözte a kép, hogy így kiáltott fel: "Hisz maga festőnek született! " Ekkor Csontváry hangot hallott: "Te leszel a világ legnagyobb napút festője" Otthagyta az állását, Münchenben tanult festeni Hollósy Simontól. Mintegy száz, leginkább posztimpresszionista művet alkotott, sajátos színelmélettel és -használattal. Elismerést inkább a külföldi kiállítások, semmint hazai fogadtatása hozott számára. Legismertebb képe a Magányos cédrus. Élete végén szaporodtak látnoki-profétikus allűrjei (például táviratok az Országgyűlésnek). Örökösei kocsiponyvaként akarták értékesíteni nagyméretű alkotásait, amiket az utolsó pillanatban vett meg Gerlóczy Gedeon. Munkásságának bemutatására Pécs belvárosában Gerlóczy gyűjteményéből alapították meg a Csontváry Múzeumot 1973-ban.
A következő évben megkapta az engedélyt, hogy Gácson önálló patikát nyisson. Gyógyszertára bevételeiből gyűjtött pénzt, hogy beiratkozhasson festőiskolába, illetve inspirációt keresve utazhasson a világban. Negyvenegy évesen, 1894-ben kezdte meg művészi tanulmányait, csak ekkortól festett rendszeresen. Münchenben fél évig Hollósy Simon növendéke volt, majd Karlsruhéban, Düsseldorfban és Párizsban képezte magát. Utazásai során bejárta Dalmáciát, Olaszországot, Svájcot és Németországot. Senki sem tudta, de mesés vagyon lapult ebben a 4. emeleti lakásban - Dívány. 1902-ben megfestette Selmecbánya látképé t, ezt követte a Vihar a Nagy Hortobágyon. Bosznia Hercegovinában született a Római híd Mosztárban című képe. Zarándoklatai ezután Egyiptomba, Palesztinába és Görögországba vezették. Az út emlékeit olyan remekművek őrzik, mint a Kocsizás újholdnál Athénban és a Jupiter-templom romjai Athénban. 1904-ben festette húsz négyzetméteres tájképét, A taorminai görög színház romjai t, mely a magyar festészet egyik ikonikus alkotásává vált. Egyiptomban készült sokalakos, expresszionista kompozíciója, A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben.
Genius loci, avagy a hely szelleme című rovatunkban olyan Pécshez kötődő hírességeket mutatunk be, akiknek neve elválaszthatatlan Pécstől. Az egyetem és a város sorsa a kezdetektől összefonódott. A Pécsi Tudományegyetem minden jelenlegi és volt polgára büszke arra, hogy számos Pécsről indult, pécsi hírességet tarthatunk számon. Előttük tisztelgünk.
2022. jún. 17. Farkas-Csamangó Tekla Csontváryt a XX. századi festészet és egyben a magyar kultúra egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Festményeinek hatása és értéke még most is lenyűgöző. De ki is volt ő, és miért olyan meghatározó a munkássága? Technikáját, színeit és témáit egyszerre övezik gazdag lelki szimbólumok, magányosság, valamint szinte megfejthetetlenül érdekes titkok. Csontváry-Kosztka Tivadar. Az a tény pedig még inkább emeli alkotásainak színvonalát, hogy már negyven is elmúlt, mikor festészeti tanulmányokba kezdett. Hitte, hogy maradandót teremthet, ám festményeinek valódi sikere csak a halála után ért be. Életútja 1853-ban született Kisszeben városában, amely ma Szlovákia területén található. Apját, dr. Kosztka Lászlót gyógyszerészként nagyra becsülték a helyiek. Csontváry folytatta a hagyományt és gyógyszerész lett, ezzel is továbböregbítve az édesapja nevét. Később jogot is tanult, majd patikussegédként dolgozott. Bár tehetsége gyorsan megnyilvánult, mert szeretett rajzolni, sokáig nem foglakozott komolyan a művészettel.
Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait. Tivadar szülővárosában kezdte az iskolát, de 1865-ben a forradalomban vállalt császárpárti szerepe miatt Kosztka doktort elüldözték Kisszebenből. A család Szerednyére költözött, Tivadar és testvérei pedig Ungváron végezték a gimnáziumot. Érettségi után a fiú kereskedősegédnek állt, de hamar belátta, hogy ez a pálya nem neki való. Inkább apja nyomdokain gyógyszerész szeretett volna lenni, ezért Budapestre költözött és beiratkozott az egyetemre. 1875-ben szerezte meg a patikusi diplomát, ezután önkéntes katonai szolgálatot teljesített és jogot is tanult. Az 1879-es nagy szegedi árvíz idején önkéntesként dolgozott a mentésben. Csontvary kosztka tivadar festmenyek. Egy időben a selyemhernyó-tenyésztés volt a szenvedélye, úgy gondolta, a selyemhernyó-nagyhatalommá válás megoldhatná az ország gazdasági gondjait. Javaslatát beküldte több minisztériumba is, de senki sem vette komolyan. Visszaköltözött a Felvidékre, Léván és Iglón dolgozott patikussegédként.
Kollégái és barátai különc, de szorgalmas emberként ismerték. A festészettel rendkívül különös módon, egy "égi csoda" hatására kezdett el foglalkozni. 1880. október 13-án egy meleg, őszi délutánon a patika előtt ücsörgött, unalmában egy vénycédula hátoldalára gyorsan leskiccelte az utcán álló ökrös szekeret. Főnöke, az idős patikus, amikor meglátta a rajzot, így kiáltott fel: "Hisz maga festőnek született! " Csontváry ezután égi szózatot hallott, mely közölte vele: Te leszel a világ legnagyobb napút-festője. Nagyobb Raffaelnél. " A csodás jelenséget az utókor skizofrén hallucinációval magyarázza, bár Csontváryt sohasem kezelték ezzel a mentális betegséggel. A hihetetlen esemény hatására a huszonhét éves patikussegéd Olaszországba utazott, ahol a vatikáni képtárakban tanulmányozta a reneszánsz mesterek, köztük Raffaello műveit. A reneszánsz alkotások azonban nem nyűgözték le, úgy gondolta, ő ennél jobbat tudna festeni. Eszéken vállalt állást, fizetéséből 1883-ban Párizsba utazott, hogy találkozzon Munkácsy Mihállyal.