Kezdőlap Hírek clark ádám úszódaru Vasút Nagyvasút Hétfőn beemelik a Déli összekötő első új elemét! iho · 2020. 09. 21. 12:30 A munkálatok leglátványosabb mozzanata, amikor az úszódaruk a hídszerkezetet a rögzítések után átemelik az emelőműre. Hajózás Belvíz Kiemelték a Hableányt, négy újabb holttestet találtak iho/hajózás 2019. 06. 11. 08:35 Megkezdték a május 29-ei hajóbalesetben elsüllyedt Hableány turistahajó kiemelését kedd reggel.
Mert még tiszta, apadó Dunában is alig látni harminc centire, áradáskor viszont teljes a homály. Ha sikerül egy-egy 36-os csavart meglazítania a csillagkulccsal, az jó. Ha nem, légkulcs ilyen mérethez nincs. Egy ideig kopácsol a víz alatt egy pöröllyel, amiről Búvár Kund óta tudjuk, milyen hatásfokot jelent. Ha így sem megy, egy drótkötél segítségével, daruval indítják meg. "Az ember odalent nem nagyon foglalkozik a külvilággal, csak a föntiekkel kommunikál, vezetékes telefonon". Itt nincs palackos merülés, tömlőn kapják a levegőt, mellette megy egy kábel is. Mindezt napi 2-3 órában, legalábbis víz alatt. A feladat, az ad függőséget kiváltó izgalmat az ipari búvárkodásnak, a feladat és annak megoldása. Aztán Zoli elvégezte az Ybl Miklós építőmérnöki főiskolát geotechnika szakirányon, azóta csak hobbiból tapogatózik a víz alatt. Nehéz sosem tartózkodni lengő teher alatt Átmászunk az uszályhídról a Clark Ádámra, közben megjelenik egy munkavédelmi ellenőr. Nem feltétlenül a legjobbkor, mert a betonelem két méter magasan lóg egy bárka fölött, és miközben az aljára ragasztják a szigetelést, fogalmilag kizárt, hogy ne tartózkodjanak emberek a lengő teher alatt.
A hajóbaleset áldozataira emlékeztek hétfőn este Hétfőn este több százan gyűltek össze a Margit-hídon, hogy a hajóbaleset áldozataira emlékezzenek. A Csíkszerda kórus által szervezett eseményen Dél-Korea ikonikus népdalát énekelték. A magyarok mellett koreaiak is részt vettek a megemlékezésen. Megemlékezők a hajóbalesetben elsüllyedt Hableány turistahajó közelében (Fotó: MTI/Balogh Zoltán) A hajóbaleset múlt hét szerdán történt, a Hableány nevű kis utasszállító hajón 35 ember utazott, 7 embert sikerült élve kimenekíteni. A szállodahajó ukrán kapitányát a baleset után őrizetbe vették, szombaton pedig letartóztatták. Hat nappal a baleset után közleményben fejezte ki részvétét a társaság elnöke. Azt írta: ahogy eddig, úgy a továbbiakban is együttműködnek a magyar hatóságokkal – közölte az M1 Híradója. A Clark Ádám úszódaru segítségével tudják majd felszínre hozni a Hableányt Szerdán hajnalban indulhat el Komáromból Budapestre a Clark Ádám úszódaru, amelynek segítségével a felszínre tudják majd hozni az elsüllyedt Hableányt.
Eddigi merülések A TEK főigazgatója elmondta, hogy az első merülésre május 30-án este 8 órakor került sor, ám kiderült, hogy a körülmények teljesen lehetetlenné teszik a munkavégzést, a búvár a mélybe vezető létrát sem tudta elhagyni. Másnap délután a hídpillér "árnyékából" kísérelték meg a merülést, ám így sem tudott mozogni a búvár, sőt visszatérés közben egy cső beragadása miatt menteni kellett őt – sorolta. Technikai megoldások Hajdu János hangsúlyozta: arra törekednek, hogy lehetőség szerint úgy emeljék ki a hajótestet, hogy az ne törjön ketté, ebben a hatóságokon túl a tudományos élet képviselői is segítségükre vannak. A többi között 54 tagú, 27 speciálisan kiképzett búvárt is magában foglaló koreai küldöttség támogatja a munkát, és csatlakoztak az osztrák Cobra terrorellenes egység szakemberei is. Ausztriából és Norvégiából szonártechnikát küldtek, a cseh terrorellenes szolgálat pedig víz alatti drónképességet ajánlott fel. Hajdú János kiemelte, hogy minden eszközzel a feladat végrehajtására törekednek, ám egyvalami szigorúan tilos: Az életveszély miatt tiltják a búvároknak, hogy behatoljanak a hajótestbe.
A legénység, ahogy a komáromi hídépítés idején, most is a darun lakik egyébként. Mint megtudtuk, nem ez az első ilyen mentőakció, amiben részt vesz a monstre, 200 tonna teherbírású úszódaru: másfél éve egy uszályt emeltek ki a komáromi kikötőben, de a fővárosban is volt már rájuk szükség egy hajónál. Véleményük szerint a kiemelés legrizikósabb pontja egyébként a hevederek befűzése lesz majd a Hableány kiemelésekor. Amikor elérték a Margit hidat, egyébként azonnal felállították a gémet, és azóta is a hevederek befűzésére és az akció elkezdésére várnak. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Erre az épületre ekkor már nagy szükségünk volt, hisz a levéltár már évtizedek óta küszködött az iratanyag elhelyezésének nehézségeivel, mivel központi épületének raktározási lehetõségei akkorra már teljesen kimerültek. Ezért iratbegyûjtési munkákat nem is tudtunk folytatni. Az épület átadását követõen ide gyûjtöttük be a tanácsi, a termelõszövetkezeti, az állami gazdasági, a kataszteri, a telekkönyvi és az erdészeti iratokat. A kastélyra - a felhalmozodott iratok és az utólag kiderült épületstatikai gondok következtében - mostanra már nyugodtan kitehetjük a "megtelt" táblát. Idõközben - átmenetileg - valamelyest a kaposvári raktározási gondjaink is enyhültek. Középkori oklevelek - 1526 előtti oklevelek - AdatbázisokOnline. A Somogy Megyei Tanács új székházának felépültét követõen a megyei múzeum költözött a régi Vármegyeházba. Ily módon intézményünk teljesen birtokba vehette a jelenlegi épületet. Néhány esztendõ elteltével azonban újabb raktározási problémákkal kellett, s kell szembenéznünk. Átvettük az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának egykori archívumát, a Somogy Megyei Tanács irattárát.
97-99. Új épületbe költözik a MNL Somogy Megyei Levéltára. In: Levéltári Szemle 65. (2015) 1. 89-90. Egy kaposvári levéltáros mindennapjai. Keszthelyi Ferenc munkanaplója 1951-ből. In: Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére. Mayer László, Tilcsik György Budapest, 2015. 339-344. Forrásközlések Adatok a Sopron városi Közkönyvtár korai történetéhez Házi Jenő jelentése tükrében. (1999) 2. 168-172. Az 1848-as országgyűlési választások csornai választókerületének margójára. Megjelent 2003-ban. In Helytörténeti Tár. rténet Egy főjegyzői hangulatjelentés margójára. = Archivnet 2010. 2 vnet. hu Házi Jenő szolgálati utasítása távolléte esetére. = Soproni Szemle 67. (2013) 3. Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára | Könyvtár | Hungaricana. 240-241. Recenziók, ismertetések Pájer Imre: Csorna évszázadai. = Soproni Szemle 51. (1997) 2. 191 p. Rábaköz honismereti évkönyv. Csorna-Kapuvár. Pájer Imre. (1997) 4. 379-380. Tudományos Gyűjtemény (1817-1844) repertóriuma. Összeáll. Csécs Teréz. Győr, 1998. (1998) 4. 419-420. Rábaköz honismereti évkönyv 1998.
(1999) 3. p 195-213. Parlamenti képviselőválasztások Sopron megyében Bethlen István miniszterelnöksége idején. In Fejezetek Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből. Győr, 2000. 133-151. Az Egységes Párt szerepe a Sopron vármegyei országgyűlési választásokon (1926-1931). = Soproni Szemle 55. (2001) 1. 88-107. Somogyi diákok a Győri Jogakadémián. In Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 32. 121-136. " A tudomány igazságai és a hit igazságai egyesüljenek az új épületben": Horthy Miklós kormányzói látogatása Sopronban. 1930. október 19. Somogy Megyei Levéltár , Kaposvár. = Soproni Szemle 57. (2003) 3. 142-156. Tisztújítási statútumok és az 1824. évi tisztújítás Somogy vármegyében. Levéltári évkönyv 34-35. Kaposvár, 2004. 39-62. Horthy Miklós Kaposváron – 1919, 1921, 1923. Levéltári évkönyv 36. Kaposvár, 2005. 195-206. A somogyi zsidóság és a megyei közigazgatás a 19. század első felében. In: Újrakezdések: Zsidósors Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig. Bősze Sándor Kaposvár, 2005. 39-56. A Somogy Megyei Levéltár történetének margójára egy 1865. évi levéltári leltár alapján.
= Soproni Szemle 54. (2000) 2. 206-207. Győri életrajzi lexikon. Grábics Ferenc, Horváth Sándor Domokos, Kucska Ferenc. Győr, 1999. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 27. 88-90. Győr-Moson-Sopron megye időszaki sajtójának bibliográfiája (1779-1995) szerk. Horváth József. In: Soproni Szemle 54. (2000) 4. 456-459. A Győri tanulmányok az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára. Győri Tanulmányok 22. főszerk. Bana József. = AETAS. 4. 185-187. Somogy megye múltjából és a Zalai Gyűjtemény repertóriumának ismertetése. = Levéltári Szemle 52. (2002) 1. 76-78. A XIX. Vas Megyei Levéltári Nap. Somogy megyei levéltár. (2002) 3. 86-88. Beszámoló a XX. Vas Megyei Levéltári Napról. = Levéltári Szemle 53. 87-89. Csurgai Horváth József: " Dicsőség helyén emelkedő emlék" szerk. Csurgai horváth Jószef, Kovács Eleonóra, Takács Péter. Székesfehérvár, 2002. 156 p. = Levéltári Szemle 54. (2004) 3. 71-73. Trianon. Zeidler Miklós. = Limes 17. 127-132. Lichtneckert András: Az Arácsi szőlőhegy és szőlőhegyi önkormányzat története.
Egy újabb átszervezés következtében a felügyelőségek 1970 januárjától Országos Kereskedelmi Főfelügyelőségként és megyei (fővárosi) kereskedelmi felügyelőségekként működtek tovább. A Minisztertanács 1988-ban ezt a szervet is megszüntette, és jogutódjaként az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőséget hozta létre. Az új struktúrában a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt álló, országos hatáskörű költségvetési szervként működő központi szerv és a megyei (fővárosi) tanácsok végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerveként meghatározott területi szervek különültek el. 1991-ben jött létre a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és annak területi szerveiként a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek. A létrehozásról rendelkező 1991. évi XX. törvény az országos hatáskörű központi szervet az ipari és kereskedelmi miniszter irányítása és felügyelete alá helyezte. 1995-ben a fogyasztóvédelem hatékonyságának javítása érdekében sorra kerülő átszervezések keretében megszűnt a KERMI hatósági jogköre, így az FVF hatásköre kibővült.