Vitályos Eszter, az Emmi európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára fontosnak nevezte, hogy mindenki egyenlő esélyekkel férhessen hozzá az alapszolgáltatásokhoz az élet minden területén, az ország minden pontján. A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban a fogyatékossággal élő emberek többmilliárdos támogatást kaptak az EU-tól, és a magyar kormány is lakásfelújításra, személygépkocsi átalakításra, illetve a munkáltatók bértámogatására fordítható összegekkel segítette őket. Lakásfelújításra fordítható támogatás a studio 1749. Az EU és a magyar kormány is azért dolgozik, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés a fogyatékossággal élő embereket és nagy hangsúlyt kapjon a szociális védelem – tette hozzá az államtitkár. Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy a projekt több száz mozgáskorlátozott hétköznapjait könnyítette meg. Hozzátette: jó az együttműködés a kormány és a MEOSZ között; várják az észrevételeket, javaslatokat a további fejlesztésekhez. Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke jelbeszéddel előadott köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a világjárvány a fogyatékosszervezetek számára fontos időszak.
A kincstár eddig 261 milliárd forintot utalt ki a családok részére. Illusztráció Forrás: MTI Mire használható a lakásfelújítási támogatás? A Magyar Nemzet összefoglalója szerint az otthonfelújítási támogatást házasságban élők, egyedülállók, élettársak is megkaphatják, a feltétel csak egy gyerek, akit a 12 hetes magzati kortól 25 éves koráig vesznek figyelembe. Minden, amit a lakásfelújítási támogatásokról tudni érdemes - Makóhíradó.hu. Ha a gyermek megváltozott munkaképességű, esetleg mozgáskorlátozottnak minősül, nincs életkori határ. Az igénylőknek megegyező lakóhellyel kell rendelkezniük, a gyermek(ek)nek ugyanabban a háztartásban kell élniük. Az egyik szülőnek egyéves, folyamatos (maximum harminc napra megszakított) társadalombiztosítási jogviszonyt kell még tudnia igazolni a juttatás igénybe vételéhez. (Hogy a kérelem benyújtása elektronikus úton miként történik, ahhoz az államkincstár honlapján tekintheti meg a kitöltést segítő videókat. ) A program segítségével a felújítási munkálatok költségeinek felét, de legfeljebb hárommillió forintot lehet támogatásként megkapni, ötven-ötven százalékban megosztva azt az anyagköltségek és a munkadíjak között.
2021. január 1-től, az Otthonteremtési program újabb elemeként lépett életbe a Lakásfelújítási támogatás, amely azoknak a legalább egy gyermeket nevelő családoknak segít, akik nem szeretnék elhagyni eddigi ingatlanukat, hanem a meglévőt szeretnék kellemesebbé, élhetőbbé, modernebbé tenni. A lehetőség a felújítási költségek 50%-ának visszafizetését biztosítja maximum 3 millió forintig. A lakásfelújítási támogatás egy nagyszerű lehetőség arra, hogy kevesebb pénzből, mégis látványos felújítási munkálatokat végeztethessenek el a családok. Azt már sokan tudják, hogy a felkért szakemberek nem lehetnek az igénylő rokonai, sem élettársa, de nem ez az egyetlen dolog, amit velük kapcsolatban tudni érdemes. A megbízottak részére kiállított számlák kapcsán is vannak olyan kitételek, amelyekből sajnos, ha későn szerez róluk tudomást az ember, buktató válik. Így lehet kimaxolni az állami lakástámogatásokat 2022-ben - Blikk. 3 buktató a számlákkal, amit előre tudni kell Kinek a nevére szóljon a számla? - A számlákat csak akkor fogják elfogadni, ha pontosan annak a személynek vagy személyeknek a nevére szól, aki vagy akik igényelték a támogatást.
A maximális 10 éves visszafizetés esetén a kezdeti törlesztőrészlet 58 ezer forint, 7 éves esetén 79 ezer forint, ami még nem igényel a program részvételi feltételeként előírt 100 ezres minimumjövedelemnél számottevően nagyobb nettó jövedelmet. 3 éves visszafizetés esetén a törlesztőrészlet viszont már 174 500 forint, ami csaknem 350 ezres havi nettó jövedelmet feltételez. Az adósságfékek által meghatározott minimumjövedelem A támogatás később csökkenti a törlesztőrészletet A támogatás lehívása után a kapott összeget előtörlesztésre kell felhasználni, ha felújítási hitelt vettünk fel. A támogatást a hitel felvétele után egy évig lehet lehívni, de a számlákat a felújítás befejezése után már 60 napon belül be kell nyújtani az Államkincstárnak. Lakásfelújításra fordítható támogatás steam tárgyakkal. Fontos kitétel, hogy az anyagköltség és a munkadíj fele-fele arányban elszámoltatható, tehát a példa 6 milliós ráfordítása esetében 3 milliós anyagköltséget és 3 milliós munkadíjat szükséges elszámolni a támogatáshoz. Féléves felújítási időszakkal és három hónapos átfutási idővel számolva akár már a hitelfelvétel 10. hónapjában előtörleszthetünk, ami jelentősen csökkenti a törlesztőrészletet.
Jelzi, hogy jó úton járnak, az infokommunikációs akadálymentesítés kitörési pont, amely hozzásegít a közszolgáltatásokhoz, a munkavállalásokhoz és az önállóbb élethez, a korlátok nélküli jövőhöz – fűzte hozzá. Otthonfelújítási támogatás. Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke elmondta: a 2018 januárjában indult és április 30-án záruló Korlátok nélkül – mozgáskorlátozott emberek infokommunikációs akadálymentesítése elnevezésű projekt során 728 millió forintos uniós vissza nem térítendő támogatásból több mint 600 súlyosan mozgáskorlátozott ember infokommunikációs akadálymentesítését, közügyekhez, közszolgáltatásokhoz hozzáférését segítették eszközökkel, képzéssel, felkészítéssel, gyakorlati ismeretekkel és szemléletformálással. A fejlesztések folytatódnak – tette hozzá. Forrás: MTI
§ (1) bekezdés b) pontja értelmében áfa fizetési kötelezettség keletkezik, mégpedig a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adónak az értékesítés tekintetében megállapított teljesítési időpontot magában foglaló hónap és a figyelési időszakból hátralévő időszakra eső hányadának megfelelő összegben. A tárgyi eszköz értékesítése folytán a tárgyi eszközt az adózó az értékesítés hónapjától a figyelési időszakból hátralevő időszakra gazdasági tevékenységéhez nem használja. Ezáltal ezen időszakra vonatkozóan az értékesítés adójogi megítélése alapján a korábban felmerült előzetesen felszámított adó arányos részét fizetendő adóként kell elszámolni. Példa 1. Az adózó az ingatlant 2009. május hónapban vásárolta meg, és folyamatosan bérbe adta az értékesítést megelőzően, amelyre 2016. június hóban került sor. A beszerzéshez kapcsolódóan 1000 egység általános forgalmi adót hárítottak át az adózóra, amelyet teljes mértékben levonásba is helyezett, mivel bérbeadási tevékenységét adókötelessé tette.
Speciális helyzetek az Áfa tv. §-ához kapcsolódóan Előleg és teljesítés időpontjában eltérő áfa-beli kezelés Bonyolult helyzet áll elő olyankor, ha egy adóalany úgy értékesíti ingatlan tárgyi eszközét, hogy előleget kap, az előlegfizetés és az ügylet teljesülése nem esik azonos adóévre, és a két évben nem egyformán kezeli az ingatlanértékesítéseit az áfa tekintetében. Ha például egy cég 2021-től tette adókötelessé az ingatlan-értékesítéseit, és úgy adott el egy 2017. márciusában beszerzett ingatlant, hogy ahhoz 2020. decemberében előleget kapott, majd 2021. márciusában teljesült az értékesítés, akkor az előleget még adómentesen kellett számláznia, míg a teljesítést már áfakötelesen. Kérdésként merül fel, hogy az Áfa tv. §-ának alkalmazásában hogyan kell kezelni az ilyen esetet: mivel a teljesítés időpontjában már áfás az értékesítés, az előleg adómegállapítási időszakában viszont még adómentes, úgy tekintendő-e, hogy a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra jogosítaná az adóalanyt, vagy úgy, hogy nem.
(Az áfát ne vedd figyelembe, ez egy átfutó tétel amit megkapunk, majd továbbítunk az APEH-nek. ) Tehát: Eladási ár: 500 000 A beáldozott eszköz könyv szerinti nettó értéke: 400 000 Nyereség: 100 000 2021-től az értékesítés elszámolása megváltozott a korábbiakhoz képest. Ahhoz, hogy az értékesítés eredményét (jelen esetben 100 000 Ft nyereséget) ki tudjuk mutatni, használnunk kell a 368 Technikai számlát. Ez lesz az egész elszámolás középpontjában, mindent ezzel szemben fogunk elszámolni (kivéve az eladási ár Áfa-ját, mert az átmenő tétel, nem érinti az eredményünket). Akkor most már jöhetnek az akasztófák: Három nagy egységet kell lekönyvelnünk: 1. Kivezetés: el kell tüntetnünk az eszközt, hiszen eladtuk. Ez az áldozatunk az üzleten. 2. Eladási ár: ez az örömünk az értékesítésben 3. Nyereség, vagy veszteség: lehet ilyen is, lehet olyan is. Részletesen: 1. Könyv szerinti érték kivezetése Itt csökkentenünk kell a tárgyi eszközeink értékét. Ez rendben is van, de ez a fránya tárgyi eszköz nem egyetlen akasztófán szerepel a 400 000 Ft-os könyv szerinti értékével, hanem szét van szórva három főkönyvi számlán.
Növeli a társasági adó alapját a tárgyi eszköz kivezetéskori könyv szerinti értéke, ha a tárgyi eszköz bármilyen oknál fogva kikerül a könyvekből – pl. értékesítés, selejt, ingyenes átadás, stb. – és csökkenti ugyanekkor az adóalapot a tárgyi eszköz kivezetéskori számított nyilvántartási értéke. Általánosságban a cégek elfelejtik ezt az adóalap korrekciós tételt, mondván, úgyis megegyezik a kettő egymással. Egyrészről, ahogy a fentiekben is láttuk, nem feltétlenül egyezik meg a társasági adó szerinti értékcsökkenés a számviteli törvény szerinti értékcsökkenéssel, így eltérés is lehet a könyv szerinti érték és a számított nyilvántartási érték között. Másrészről, ha a két érték megegyezik is egymással, mindenképpen szükséges feltüntetni a korrekciós tételek között azokat, ellenkező esetben az adóhatósági ellenőrzés hibás bevallásnak minősítheti azt, amely kevésbé támadható mulasztási bírsággal járhat. Sok esetben találkoztunk az adóalap számítások során azzal, hogy a társaságok bérbe adják a tulajdonukban lévő tárgyi eszközöket: ingatlanokat, gépsorokat.
chevron_right Tárgyi eszközök: kiva előtt, alatt és kiva után hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Pölöskei Pálné 2018. 09. 11., 06:04 Frissítve: 2018. 11., 16:20 Cikkünkben a tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatását mutatjuk be a kiva adózás alatt és a társasági adó hatálya alá történő visszatérést követően. Példákkal szemléltetjük a társasági adózás időszakában használatba vett eszközökkel kapcsolatos döntések hatását a kiva alól a tao hatálya alá történő visszatérést követően. Tárgyi eszközökkel kapcsolatos előírások A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv) a tárgyi eszközökkel (ideértve az immateriális javakat is) kapcsolatban a következőket írja elő: Áttérés a kivára A kivára történő áttéréskor az adózó választhat, hogy a jogutód nélküli megszűnés szabályainak alkalmazása szerint növeli a társaságiadó-alapot a tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékének az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladó részével, csökkenti a társaságiadó-alapot a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értékének az együttes könyv szerinti értéket meghaladó részével.