Egészségügyi Menedzserképző Központ Alapítva 1995 Hely Magyarország, Budapest Igazgató Dr. Szócska Miklós Elérhetőség Cím 1125 Budapest, Kútvölgyi út 2. Egészségügyi Menedzserképző Központ – Wikipédia. Az Egészségügyi Menedzserképző Központ weboldala Az Egészségügyi Menedzserképző Központ a Semmelweis Egyetem egyik intézete. Története [ szerkesztés] A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja az egyik legrégebben alapított magyar egyetem intézeteként működik, amely a társadalmi változások részeként jött létre az 1990-es években. Az alapításkor az egyetemi diákvezetőkből és fiatal szakemberekből szerveződött csoport szükségét látta, hogy az egészségügyi menedzsmentet – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – önálló szakterületként határozza meg, és megteremtse az egészségügyi menedzserképzés intézményi feltételeit Magyarországon. Ötéves intenzív fejlesztő munka eredményeképpen, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egyetemi Tanácsa 1995. április 20-án hivatalosan is megalapította az Egészségügyi Menedzserképző Központot.
A COVID 19 vírus megjelenése számos olyan új kihívás elé állította az Egészségügyi Menedzserképző Központ jelenlegi és volt hallgatóit, amelyek megoldásában hasznosíthatták az intézetben szerzett tudást, ezért a 25 éves évforduló kapcsán az EMK a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társasággal közösen pályázatot hirdet "Tudás, gyakorlati alkalmazás, változtatásvezetés, hozzáállás a járvány kezelésében – Menedzsmenttudással a járvány ellen" címmel. Pályázhatnak mindazok, akik részt vettek vagy részt vesznek az EMK valamelyik képzésén (egészségügyi menedzser szakirányú továbbképzés vagy MSc képzés, minőségügyi és betegbiztonsági menedzserképzés, szociális vezetőképzés, EFOP 1. 8. 0. projekt keretében meghirdetett jógyakorlat képzések; stb. ), és aktív résztvevői voltak a Covid-19 járvány elleni védekezésnek. Szöveges pályázatokat várunk, 1000-2000 karakter közötti terjedelemben, szabad formában, amiben a pályázó leírja azt, hogy az EMK oktatási és egyéb programjai során elsajátított ismeretek hogyan segítették, milyen inspirációt adtak a járvány kezelésében munkája során.
A fő témák mellett természetesen lehetőséget biztosítunk az aktualitások megbeszélésére, esetleg egy-egy tanulságos eset rövid bemutatására is. A már lezajlott NEVES Fórumok és WHO Betegbiztonsági Konferenciák összefoglalói itt érhetők el:
Az Istállós-kői-barlang jelentőségét növeli, hogy a jégkori rétegekből előkerült 66 fajból álló fauna a leggazdagabb Európa aurignaci korú feltárásai közül; a mikrofaunájából 3 új emlős- és 20 új madárfajt írtak le. Featured Az Istállós-kői-barlang a Bükk-hegység második legmagasabb csúcsának oldalában, 609 méteres magasságban nyílik. Gyalogosan a Gloriette-tisztásról közelíthető meg szerpentinszerűen kialakított, meredek gyalogösvényen. A barlang háromszög keresztmetszetű, 45 méter mély, 9-10 méter széles, melynek rétegvastagsága 2 méter. Régészeti jelentőségű hely, ezért 1944-ben védetté, 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították. A hatalmas, háromszög alakú bejárat egy földtani törésvonal mentén alakult ki. Istállós-kői barlang ("Ősember barlang") Szilvásvárad, országLÁTÓ.hu. A nyílás mögött egyetlen, tágas terem található. A történelmi időkben a barlang hosszú ideig istállóként funkcionált, kutatások alapján azonban előtte sem lakóhely, hanem áldozóhely volt. Régészeti feltárása: 1911-ben Roskó Pál répáshutai erdőaltiszt javasolta a régészeknek, hogy próbálkozzanak meg a barlang feltárásával.
Tiszta, napos időben a távoli Tátra hegcsúcsai is láthatóak. Megközelíthető gyalogosan a Millenniumi Tanösvény sétaútján keresztül, vagy gépkocsival a Bükk-fennsík felé vezető úton. Az Istállós-kői-barlang feltárása 2020-ban - YouTube. A kalapati kilátótó parkolójától, mindössze kétszáz méteres sétaúton. További látnivalók: Erdei múzeumok Erdei vasút Orbán-ház Kerektemplom Lipicai ménes Lovas múzeum Az ember fellődéstörténete - kiállítás Tanösvény Kocsikiállítás Köztéri alkotások, emlékművek Geocaching adatok Szalajka völgye (GCSzvo) Szélesség N 48° 4, 563' Hosszúság E 20° 24, 613' Magasság: 427 m Megye/ország: Heves Geoláda típusa: Multi geoláda (2V) Millenniumi Kilátó és Tanösvény (GCMKT) Szélesség N 48° 5, 952' Hosszúság E 20° 23, 593' Magasság: 361 m Geoláda típusa: Multi geoláda (1H+3V) Nagyobb térképért klikk a képre!
#2. Őszi kirándulás a Bükkben: Dédesi-várrom Izgalmas várromokat felfedezni mindig-mindig izgalmas, ezért a Bükkben i mutatunk egy különlegeset, amit a túrabakancsotokat felkapva megismerhettek. Bükk-vidék északi részén, a Bükki Nemzeti Park területén található, ez az egykorona, a 13. században épült romos erődítmény. Gépkocsival a Dédestapolcsányról Nagyvisnyó felé vezető műútról, a Szalacsi-sziklával szemben induló földúton közelíthető meg. A Nagyvisnyó előtt 1, 5 km-el déli irányban elágazó erdészeti műút, melyről a várral egyirányban, a csemetéskertnél ágazik el egy erdei földút, mely felvisz a nyeregbe- egy 1, 5 km-es, nem hosszú, de kissé meredek opció. Itt a sárga, majd a kék L jelzésű túraúton lehet gyalogosan megközelíteni a várrom területét. #3. Régészeti feltárás az Istállós-kői-barlangban - Hír - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Őszi kirándulás a Bükkben: Istállós-kői-barlang Hát van izgalmasabb mint romvárakat felfedezni, és barlangokra bukkanni? A Bükk tényleg számtalan érdekes helyet tartogat. Az Istállós-kői-barlang sokk kedvence, nem véletlenül, a természet szépsége és a történelem szelleme egyszerre lengi be ezt a barlangod.
A rossz minőségű kőszerszámok mellől csontból és mamutagyarból készült amulettek kerültek elő, amelyek a világ legrégebbi ékszerei között szerepelnek, valamint egy háromlyukú csontsíp. A barlangi medve csontjából készített, öt hang megszólaltatására alkalmas síp világviszonylatban is egyedülálló. Az itteni vadászok életmódja hasonlított a Szeleta-barlangból megismert emberekéhez; a legfontosabb fegyverük a csontdárda és az íj volt. Az Istállós-kői-barlang jelentőségét növeli, hogy a jégkori rétegekből előkerült 66 fajból álló fauna a leggazdagabb Európa aurignaci korú feltárásai közül; a mikrofaunájából 3 új emlős- és 20(! ) új madárfajt írtak le. fotó: Horváth Tünde Irodalom Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. Gondolat Kiadó, Bp. 1980. ISBN 963-280-855-X Gábori Miklós: A késői paleolitikum Magyarországon. (Régészeti tanulmányok 3. ) Akadémiai Kiadó, Bp. 1964. Kadić Ottokár – Győrffyné Mottl Mária: Az Északnyugati Bükk barlangjai. Barlangkutatás, 1944. (17. köt. ) 1. füz. 33-56. old.
71000-61000 évvel ezelőtt. A Hór-patak fölött 270 méter tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő, triász mészkőben kialakult üregben 1932-ben találták meg elődeink első nyomait: egy felnőtt nő és egy hároméves gyermek csontjaira bukkantak számos, ún. Moustérien kultúrához tartozó kőeszköz és jégkorszaki állat maradványai mellett. 2 / 5 Fotó: Teteneverdle/ A barlang egyetlen, 50 méter hosszú hatalmas csarnokból áll, és két kijárata van, amelyek a hegyoldalra nyílnak. Az itt élők olyan állatokra vadásztak, mint pl. a zerge, a nyúl és a mamut. A zsákmányt az elejtés helyszínén feldarabolták, a védelmet nyújtó barlangba csak a kisebb állatokat és a nyers húst vitték magukkal. Hogyan juthatsz ide? A legegyszerűbben Cserépfalu központjából (a Suba-lyuk Múzeum mellől) induló, 10 km hosszú, kb. 4, 5 óra alatt bejárható, piros T jelzésű tanösvényen érheted el a barlangot. Ha még többet szeretnél megtudni a barlang egykori lakóiról és az ottani kutatásokról, akkor indulás előtt a múzeumot is érdemes meglátogatnod.
Ásatásain ismerte meg a magyar ősrégészet problémáit; Istállós-kői-barlang, Uppony, Pilisszántó, az egri Puskaporos, Lovas ősi festékbányája, a Petényi- és a Kis-kevélyi-barlang ősi eszközkészlete, a Szeleta-barlang kőipara vezette el az európai ősrégészet nagy összefüggéseinek megértéséhez. Eközben mindinkább bekapcsolódott az elvi őstörténeti kérdések tanulmányozásába, mint pl. az őstársadalom, a kőkori kultúrák összehasonlító kutatása. Témakörének fokozatos bővülése elvezette a külföldi folyóiratokban is publikáló, nemzetközi nevű kutatók sorába. Nagy szakmai tudását értékelte a Tudományos Minősítő Bizottság a kandidátusi, majd a tudományok doktora fokozat odaítélésével. 1963 -ban jutott el az élete csúcsának érzett nagy felfedezéshez, a vértesszőlősi telephez, melynek feltárása, régészeti értékelése munkásságának megkoronázását ígérte. Itt tárta fel a " Samu" névre keresztelt előember maradványát. " Vértesszőlős ( [1]) neve alighanem bekerül a világ minden nyelvén kiadott kézikönyvekbe, atlaszokba is: az emberiség, a mai ember néhány éve számon tartja a maga újonnan felfedezett bölcsőjét.
Az első próbaásatást Hillebrand Jenő ősrégész vezette 1912-ben. A kőeszközökön és kerámiatöredékeken kívül megtalálták egy három éves gyermek kulcscsontját is, ezért 1925-ig ötször is visszatértek a helyszínre, ahol további kő- és csonteszközöket találtak. A barlangi medve (Ursus speleus) koponyatemetkezést (koponya depoziciót) mutató legrégebbi lelőhelyei között szerepel a barlang végében előkerült három koponya. A 40-44 000 éves alsó kultúrrétegből kerültek elő, azok a hasított alapú lándzsahegyek, melyek a világ legrégebbi aurignaci eszközei között szerepelnek. Jelenlegi tudásunk szerint az íjhasználatának legrégebbi nyomai a világon az itt előkerült apró csonthegyecskék. Az Istállós-kői-barlang pleisztocén (jégkori) rétegeiből előkerült 66 fajból álló fauna a világon a leggazdagabb az aurignaci korú feltárások között, és még egy érdekesség, hogy a mikrofaunából 3 új emlős és 20 (! ) új madár alakot írtak le az egész világon először. A régészeti ásatások során az alábbi, jégkorszaki állatok csontjai kerültek elő: rénszarvas, barlangi medve, ősbölény, gyapjas mamut, barlangi oroszlán, farkas, barlangi hiéna, kőszáli kecske.