A civilizációk összecsapása nem magyarázat az ukrajnai háborúra – véli Dr. Robert E. Kelly, a nemzetközi kapcsolatok professzora. A The New York Timesban nemrégiben Ross Douthat felvetette, hogy Samuel Huntington híres világpolitikai elmélete, a civilizációk összecsapása segíthet megmagyarázni az ukrajnai háborút és más kortárs világkonfliktusokat. Orosz-ukrán-helyzet: Tvrtko szerint egy háborúval semmit nem lehet elérni - Blikk. Kelly szerint ez azért furcsa választás, mert az akadémiai nemzetközi kapcsolatok elmélete nem nagyon használja a civilizációk összecsapását a kutatásban vagy az oktatásban, mert tele van fogalmi és előrejelzési hibákkal. Így valójában nem is ad magyarázatot az ukrajnai háborúra, és sajnálatosan eltúlozza a "civilizációk" mint konfliktusszereplők fontosságát és összefüggéseit. A modern konfliktusok nem mindig "civilizációsak" Kelly szerint a Huntington elméletével a legalapvetőbb probléma az, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a konfliktusok a politikai, ideológiai, területi és egyéb versengési okokból a civilizációs összecsapások felé mozdultak el.
A szerb politika irányát 1986 után a nacionalista-soviniszta Slobodan Milošević határozta meg, aki fő céljának Nagy-Szerbia megteremtését, minden szerb egy államban történő egyesítését tekintette. Szlovéniában és Horvátországban 1989 folyamán létrejött a többpártrendszer. Szerb horvát háború film. 1990 tavaszán szabad választásokat rendeztek, a köztársaságok deklarálták szuverenitásukat, majd a Belgráddal folytatott sikertelen tárgyalások után, 1991. június 25-én kikiáltották függetlenségüket. Szerbia és Horvátország között 1991 augusztusában nyílt háború robbant ki, különösen véres összecsapások zajlottak Eszék, Károlyváros és Vukovár környékén. Mire a harcok 1991 végén elcsitultak, a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) Horvátország területének egyharmadát elfoglalta, a szerbek által ellenőrzött területekre ENSZ-békefenntartók érkeztek. A háborúban mindkét fél az általa birtokolt területek etnikai homogenizálására törekedett, a tisztogatások minden eszköz igénybevételével, a nemzetközi jog súlyos megsértésével zajlottak.
Jelentős részük külföldre, főleg Magyarországra menekült. (Például, Szentlászlóról először a nők és gyerekek, majd a férfiak is Magyarországra menekültek. ) Az otthonmaradó fiatal férfiak jelentős részét a horvátok és a szerbek egyaránt erőszakkal sorozták be. Viszont akadtak, akik önkéntesen vállalták a háborút. [ forrás? ] A háború lezárása és következményei [ szerkesztés] A horvátországi háborút a Vihar hadművelet zárta le. A lenti statisztikai adatokban előfordulhatnak eltérések és ellentmondások a háború alatti és utáni irathamisítások miatt. Továbbá még számos tömegsír maradt feltáratlan. Az ukrajnai háború a civilizációk összecsapása? – Neokohn. Demográfiai arányeltolódás [ szerkesztés] A háború alatt igen nagy demográfiai változásokon ment végig az ország, amit az 1991-es és a 2001-es népszámlálás mutatnak meg. [6] 1991 -ben Horvátországnak 4 784 265 lakosa volt ( horvátok 78, 1%, szerbek 12, 2%, nem nyilatkozott 6%, muzulmánok 0, 9%, szlovének 0, 5%, magyarok 0, 5%, olaszok 0, 4%, csehek 0, 3%, albánok 0, 3%, montenegróiak 0, 2%, romák 0, 1%, szlovákok 0, 1%, ruszinok 0, 1%, zsidók 0, 1%, németek 0, 1% és egyebek).
Szerbia Szerbia építési piaca felszálló ágban volt amikor a gazdasági-geopolitikai helyzet megváltozott, a jelenlegi körülmények elfojtják a növekedést és lassítják a fellendülést. Az ukrajnai háború kezdetével az inflációs nyomás robbanásszerűen megnőtt, és a jelenlegi válság hatásai továbbra is beláthatatlanok. Bár Szerbia közvetlenül nem érintett az EU és Oroszország közti gazdasági háborúban, elkerülhetetlen, hogy az infláció, mely továbbgyűrűzik az építőanyag- és energiapiacra, megrázza az építési piacot és rontsa annak kilátásait. Jelenleg nagyon nehéz jóslatokba bocsátkozni, mivel a következő hónapok politikai-gazdasági döntései határozzák majd meg a forgatókönyvet. Szerb horvát háború. Az infláció, mely mélyen gyökerezik az EU monetáris politikájában, jóval az ukrajnai háború előtt kezdődött, így a megoldás nem egyszerű. Az, hogy a pénzintézetek milyen eszközöket választanak majd az infláció leküzdésére, döntő lesz, de az Oroszországgal folytatott kereskedelem normalizálása nélkül nehéz elképzelni bármilyen fellendülést.
Az eredeti tervek szerint az 50, 20 és 10 eurócentesen Dubrovnik látképe lett volna, de egy több mint 50 ezer ember megkérdezésével lezajlott felmérésen a többség erre nemet mondott. A győztes ehelyett Nikola Tesla, szerb származású amerikai fizikus-feltaláló lett, akit – mivel az akkor Magyarországhoz tartozó Horvát-Szlavónországban született egykoron – a horvátok is magukénak tartanak. Horvát euróérmék tervezett szimbólumai: sakktábla, térkép, nyest, Tesla és glagoljica. Fotó: Fotó: Horvát Nemzeti Bank / FB Ebből persze rendszeres vita van Zágráb és Belgrád között (Belgrádban a repér Nikola Tesláról van elnevezve), mert a szerbek meg arra hivatkoznak – jogosan –, hogy Tesla lika-krbavai szerb családba született. 2018-ban Aleksandar Vučić szerb államfő azt is mondta, hogy "ha ma élne Tesla, a horvátok megölnék". Elvégre Tesla éppen azon horvátországi régióból származik, ahonnan 1995-ben Franjo Tuđmanék kiűzték a szerbeket, akiknek száma már csak 4 százalék az egész országban. (A horvátországi szerbek pártjának elnökével a két nemzet közötti feszültségekről szóló Azonnali-interjút itt olvashatjátok. Magyarként Szarajevóban: „Sokan nem hiszik el, hogy szerb és bosnyák gyerek képes egy osztályba járni”. )
Visszavonja jelenleg zajló, online árveréséről a József Attilának tulajdonított, Edit című vers kéziratát az Antikvá a tétel eredetiségével kapcsolatban felmerült kétségek miatt; József Attila szerzőségét írás-, valamint tintaszakértői vizsgálatok tisztázhatják. Az aukcióra bocsátott kéziratot hétfőn a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) tartott szemlén vizsgálták meg a József Attila Társaság képviselői, a PIM restaurátora és gyűjteményi szakemberei, az Antikvá képviselője, valamint a kéziratról az első szakvéleményt adó Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész – közölte a múzeum kedden az MTI érdeklődésére. A közlemény szerint a szemlén "alapos kétségek merültek fel a József Attila-kézirat eredetiségét illetően". Visszavonják a József Attilának tulajdonított kéziratot az árverésről. Chovanecz Balázs, az Antikvá tulajdonosa az MTI megkeresésére kedden elmondta, hogy a cég kezdeményezésére megtartott, hétfői vizsgálaton a kézirat hitelességéről semmilyen perdöntő cáfolat nem hangzott el, a PIM és a József Attila Társaság képviselői azonban azt javasolták, hogy a kéziratot vessék alá írás-, valamint tintaszakértői vizsgálatoknak.
(MTI) József Attila árverés kézirat vizsgálat visszavonás vers
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár