Lágyéksérvnek azt a kóros állapotot nevezhetjük, amikor a hasfal lágyéki területének egyik gyenge pontján, avagy a sérvkapunk át a hashártya ujjnyi nagyságban kitüremkedik, a sérvtömlőbe pedig gyakran zsigerek nyomulnak ki a hasüregből. A lágyéksérv tünetei a kezdeti időben általános hasi panaszok, amelyek rendszertelenül, indok nélkül, ismételten jelentkeznek, a hasi, valamint a lágyékrészi, de gyakran a heretáji fájdalmak pedig megerősödhetnek lehajolás, netán emelés esetében. A lágyéksérv tünetei későbbi stádiumban kisebb-nagyobb hasi kitüremkedések, amelyek a has megfeszítésével vagy a köhögés hatásával megnövekedhetnek. Ez a – hivatalos orvosi nyelven – kiboltosulás lassan, hetek vagy hónapok alatt is kialakulhat, de akár azonnal is egy nehéz tárgy felemelése után. A lágyéktájon kívül előfordul, hogy a lágyéksérv tüneteiként a férfiak duzzanatot éreznek a herében, míg a nők a nagyajkak tájékán, de előfordulhat húzó vagy égő fájdalom is. Gyenge hasfal tünetei nőknél. Amennyiben a sérv esetén a sérvtömlő már kizáródott, a lágyéksérv tünetei lehetnek a székrekedés, a hányinger és a hányás is, kezelés hiányában pedig mindehhez később súlyos szövődmények is társulhatnak.
Néhány hónapon belül két előadást is bemutattak Budapesten Hitlerről és vele a fasizmus születéséről, rohamos térnyeréséről és végül uralomra jutásáról. Vajon véletlen? Nem szeretnék szükségszerűség és véletlen filozófiai problémájába belebonyolódni. De akár véletlen, akár szükségszerű, mindenképpen elgondolkodtató, hogy néhány hónapon belül mutatták be Budapesten Brecht darabját, A gömbfejűek és csúcsfejűeket a Nemzetiben, a Vígben meg a Chaplin híres filmje nyomán született A diktátort. Közös bennük ugyanis, hogy mindkettő Hitlerről és vele a fasizmus születéséről, rohamos térnyeréséről és végül uralomra jutásáról szól. Allegória mindkettő, vagy akár tanmesének is mondható. Brecht műve didaktikus tandrámák sorozata után született, 1932 és 1936 között, tehát a náci hatalomátvételt megelőző hónapokban és az azt követő években, Shakespeare Szeget szeggel című darabjának ihletésére, annak cselekményét is követve, illetve parafrazálva. Marxista módon főképp gazdasági tényezőkben keresi a történelmi folyamatok okait, ezeket azonban gondosan szétszálazza egyéni pszichológiai, azaz jellembeli és társadalomlélektani összetevőkre.
A diktator kritika vigszinhaz Revizor - a kritikai portál. Vigszinhaz a diktator Vígszínház – "Ne veszítsük el a reményt? /! " – A diktátor – 2020. 03. 02. - Mezei néző Rendező: Eszenyi Enikő Színpadi változat: Vecsei H. Miklós, Vörös Róbert és Eszenyi Enikő (19. 00 órás kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 22. 00) Charlie Chaplin legnagyobb hatású műve, A diktátor mélyen humanista alkotás. A kis borbély és a nagy diktátor kettős szerepében hol kíméletlenül szarkasztikus, hol a bohóctréfa eszközeivel oldja fel sok millió ember szorongását. A színész felejthetetlen bajusza, legendás cipője, keménykalapja, mozdulatai mindenki emlékezetébe beleégtek. A történet a két világháború között játszódik egy olyan korban, amikor a szegénység és az őrület féktelenné vált. Az emberség és a szabadságba vetett hit elbukott. Chaplin Korda Sándor magyar származású filmrendező és producer tanácsára kezdte el forgatni a filmet. A diktátor Ausztria megszállásáig követi Hitler Birodalmának kiépülését és a zsidóság meghurcoltatásának eseményeit.
A diktátor című Charlie Chaplin-film alapján készült színdarabot mutat be szombaton a Vígszínház Eszenyi Enikő rendezésében. A diktátort ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével tűzik műsorra. A színpadi változat Vecsei H. Miklós, Vörös Róbert és Eszenyi Enikő munkája – olvasható a színház honlapján. Charlie Chaplin az A diktátor című filmben A produkció ismertetője szerint Charlie Chaplin legnagyobb hatású műve, A diktátor mélyen humanista alkotás. A kis borbély és a nagy diktátor kettős szerepében hol kíméletlenül szarkasztikus, hol a bohóctréfa eszközeivel oldja fel sok millió ember szorongását. A színész felejthetetlen bajusza, legendás cipője, keménykalapja, mozdulatai mindenki emlékezetébe beleégtek. A történet a két világháború között játszódik egy olyan korban, amikor a szegénység és az őrület féktelenné vált, az emberség és a szabadságba vetett hit elbukott. Chaplin Korda Sándor magyar származású filmrendező és producer tanácsára kezdte el forgatni a filmet. A diktátor Ausztria megszállásáig követi Hitler birodalmának kiépülését és a zsidóság meghurcoltatásának eseményeit.