Berzsenyi Dániel A magyarokhoz I. című verse egyes feltevések szerint 1796 körül keletkezett, majd a végleges változat (a nyomtatásban is megjelenő szöveg) 1810-ben készült el. Valószínűleg ez Berzsenyi legkorábbi és leghosszabb ideig csiszolgatott alkotása. Egyike volt annak a három versnek, amelyet Kis János elküldött Kazinczynak. Sok szállal kötődik a hagyományhoz, mintája Horatius A rómaiakhoz című ódája, melynek témája a rómaiak elkorcsosulása. Berzsenyi dániel: a magyarokhoz ii. Ugyanakkor maga a vers is meghatározóan hagyományteremtő (kérdésfelvetéseit a későbbi korok többször újraértelmezték, pl. a reformkor romantikus költészete, Kölcsey és Vörösmarty, valamint a 20. századi magyar líra, Ady Endre és Illyés Gyula). A nemzeti gondolat már Bessenyei fellépésétől, sőt, már Zrínyi Miklós munkásságától kezdve jelen van a magyar irodalomban. De ezt a vetületét, a dicső múlt és a romló jelen szembeállítását csak a felvilágosodás kora hozta be a magyar lírába. A magyarság sorsáért való mély aggodalom Berzsenyi versében fogalmazódik meg először átható erővel.
A költő tehát igen hosszú időt adott magának a vers kiérlelésére, méltón példaképe, Horatius egyik megállapításához, aki szerint "egy műalkotás megéréséhez kilenc esztendő szükségeltetik". A magyarokhoz I -nek több kézirata, szövegváltozata is ismert, és közte volt annak a három versnek, amelyet Kis János evangélikus lelkész, Berzsenyi jó barátja – aki rajtakapta őt versírás közben s így felfedezte benne a költőt – elküldött Kazinczynak véleményezésre (s Kazinczy lelkesedett érte). Maga Berzsenyi is fontos, meghatározó alkotásának tartotta ezt a költeményét, s ebben az utókor ítélete megerősítette. Magyarul Bábelben - irodalmi antológia :: Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (II). Most olvassuk végig a verset! Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Paradox: "a szokásossal ellentétes" (gör. ) szóból; stilisztikai alakzat; látszólag egymást kizáró ellentéteket tartalmazó állítás.
Látnivalók a környéken Közép - Tiszai Tájvédelmi Körzet Nagykörű fokozottan védett madarak: fekete gólya, réti sas, barna kánya; emlősök: vidra, vadmacska, cickányok, denevérek; gerinctelenek: aranyos bábrabló, kis szarvasbogár, szálkás pajzsika, réti iszalag, tisz... Cseresznyefa-gyűjtemény A Fagyűjteményben több mint száz féle cseresznyefa található, mintegy génbank funkciót is teljesítve. A gyűjtemény Magyarország Cseresznyés kertjében található. Tájház A régmúlt idők mesterségeinek bemutatása, halász eszközök, a mezőgazdaságban használatos tárgyi eszközök bemutatása. A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben gyülekeznek a fekete gólyák | Sokszínű vidék. Gyalogos túrák Nagykörűben 1. ismerkedés a hullámtér, Tóalja élővilágával: falu – strand – komp - Anyita (falu felőli oldala) - templom-fajtagyűjtemény (4km, kb 3 óra) 2. ismerkedés a legelő élővilágával: gát – legelő – Karádi... Vezetett ökotúrák A túra során az érdeklődőket megismertetjük a Nagykörű környéki természetes- és kultúr- élőhelyek láncolatával, élővilágával, történelmi és kulturális emlékeivel.
Az itteni élőhelyek vonulási időszakban igazi madárparadicsomnak számítanak, vonuló madarak tömegét figyelheti meg az erre járó. Nagy büszkeségünk a Kis-Fehértó nádasában kialakult vegyes gémtelep. A Hajdúsági Tájvédelmi Körzetben előforduló védett állatfajok > Mint ahogy a bevezetőben is olvashattuk a térségben sokat kutató Soó Rezsőtől, a Nyírségben "a pusztai virágok sokaságát ekeföldek váltják fel, az egykori lápok, rétek helyén gabona hullámzik". Halápi Hármas-hegy alja és Rachbauer-erdő > 6. Jónásrész > 7. Nyírábrányi Káposztás-lapos és Keszler-tag > 8. Nyírábrányi Teleki-legelő és Mogyorós-erdő > 9. Halápi-, és Bodzás-víztározó > 10. Haláp és Bánk közötti erdők > 11. Bagaméri Kék-Kálló-völgy és álmosdi Daru-láp > 12. Közép tiszai tájvédelmi körzet szereplők. Bánki láprétek és erdők > 13. Monostorpályi-legelő > 14. Újlétai Kis-erdő és környéke > 15. Hajdúbagosi és hosszúpályi erdők > 16. Hosszúpályi szikesek > Tiszaroff, református templom: Épült 1775 -ben, érdekessége, hogy e vidéken teljesen szokatlanul külön harangtornya van, amely 1762-ben épült.
Nagykörű, Közép-tiszai Tájvédelmi körzet, 5065 Magyarország A Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe 9455, 6 hektár, ebből fokozottan védett 833 hektár. A Tájvédelmi körzet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. Információk erről a helyről A Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe 9455, 6 hektár, ebből fokozottan védett 833 hektár. 🕗 Nyitva tartás, Magyarország, érintkezés. Wikipedia Vélemények összegzése a Google-tól Ez a vélemény-összefoglaló csak a Google-on beküldött véleményeket tartalmazza. Harmadik féltől származó vélemények (ha vannak) nem találhatók ebben az összefoglalóban. További információ Vélemények Leghasznosabb Leghasznosabb Információk erről a helyről A Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe 9455, 6 hektár, ebből fokozottan védett 833 hektár. Wikipedia Cím és kapcsolatfelvételi adatok Nagykörű, Közép-tiszai Tájvédelmi körzet, 5065 Magyarország
A Tájvédelmi Körzetben élő nagyszámú védett és fokozottan védett növény- és állatfaj közül feltétlen említésre méltó a nyári tőzike, a Tisza-parti margitvirág hatalmas virágtömege. Nyár elején megkapó látvány a tiszavirág rajzása. Fokozottan védett madaraink közül fészkel itt a fekete gólya, a rétisas, valamint a barna kánya. Az emlősök közül a vizek környékén szórványosan előfordul a vidra, míg a vadmacska, valamint a cickányok és a denevérek számos faja általánosan elterjedtnek mondható. Közép tiszai tájvédelmi körzet pécs. A Tisza-tó megépülése után megtelepedtek a gémek, kárókatonák és a kerecsensólyom. Kulturális értékek [ szerkesztés] A tiszasülyi római katolikus templom Szolnok, Damjanich Múzeum: a helybéli emberek életével ismerkedhetünk meg az őskortól napjainkig. Millér, Vizügyi Múzeum: egy ipari műemlékké nyilvánított múlt századbeli gőzszivattyú épületében került elhelyezésre Tiszaföldvár, Földrajzi Múzeum: főleg természetföldrajzi, régészeti, néprajzi és helytörténeti anyaggal várja látogatóit. Tiszasüly, római katolikus templom: 1490 -ben épült gótikus stílusban.
Hivatkozások ↑ 59/2007. (X. 18. ) KvVM rendelet a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 2. § ↑ A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21. ) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről ↑ A Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2. )