A Svájcban kutató magyar neurobiológus, Roska Botond kapja az idén a Körber Európai Tudományos Díjat, a hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díját, amellyel minden évben egyetlen európai tudóst ismernek el az összes tudományterületről. Az elismeréssel egymillió euró jár – jelentette be kedden a szervezet. HAON - Roska Botond neurobiológus kapta a Magyar Szent István-rend kitüntetést. Roska Botond neurobiológus (Fotó: MTI/Bruzák Noémi) Az indoklás szerint a magyar orvos munkájával forradalmi változást hozott a szemészetben. A vakság gyógyításán dolgozó tudóst a méltatásban a látás területének és a retina kutatásának egyik legnagyobb szaktekintélyének nevezik a világon. A Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője kedden elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy Európa egyik legrangosabb tudományos díjával ismerték el munkásságát. A tudós felidézte, hogy 20 éve kezdett el dolgozni a látás mechanizmusának megértésén.
Optogenetikai terápia segítségével lehetséges a látás részleges helyreállítása. Ezzel az eredménnyel új tudomány, a vizuális rehabilitáció született - mondta Roska Botond, a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (IOB) alapító igazgatója és a Bázeli Egyetem professzora, akinek meghatározó szerepe volt abban a nemzetközi kutatócsoportban, amely részlegesen helyreállította egy vak beteg látását. A Magyar Nemzet szerdai számában számolt be a Nature Medicine című szaklapban hétfőn megjelent eredményről tartott kerekasztal-beszélgetésről, ahol Roska Botond elmondta: a kutatás célja az öröklött, több millió embert érintő fotoreceptor-betegségek kezelése, amelyek az emberi vakság széles körben elterjedt okai. Mérföldkő A hétfőn bemutatott, francia-brit-amerikai-svájci és magyar közreműködéssel született eredmény mérföldkövet jelent a terápiák kifejlesztésében. A fényérzékelő képesség helyreállítása érdekében a kutatócsoport génterápiás módszereket alkalmazott, hogy a retina úgynevezett ganglionsejtjeibe channelrhodopszinokat juttasson - ezt egy vírus segítségével érték el.
Gyakorlással javítható a látásképesség, de az eljárás csak azokon segíthet, akiknek a látóidege ép.
Magyarország éves villamosenergia-felhasználása Remix Karaoke Az emelt szintű írásbeli első feladata emelt szintű szövegértési és műveltségi feladatsor lesz, mivel a szakirányú továbbtanulásnál elengedhetetlen kompetencia a szakirányú szövegértés. A mostani érettségiken összesen 108 500 diák ad számot tudásáról. A vizsgák kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak. A VILÁG FOLYAMATOSAN VÁLTOZIK, NE MARADJ LE SEMMIRŐL! Lájkolj minket a facebookon Kövess minket Instagram oldalunkon! A Tábor és kisFesztivál programjában egyébként 200 ütőhangszer "vett részt", a kapolcsi gyerekek 600 kézműves alkotásából nyílt kiállítás, Szirtes Edina Mókus szerzeményét, a "Kapolcska dalt" pedig 200 gyerek és felnőtt énekelte, muzsikálta, táncolta együtt a Malomszigeten. A környék látnivalóit és a hozzájuk fűződő történeteket a Kapolcsi Ifjúsági Klub és Szőke András "osztályfőnöki sétán" osztotta meg az érdeklődőkkel, akiktől a program zárásaként a Kapolcsi Nemzetközi Giga Fúvószenekar búcsúzott el – nem többre, mint egy évre.
2018 év végén a KSH adatai szerint 3 641 823 db személyautó volt forgalomban Magyarországon. Egy átlagos személyautó évente 18 000 kilométert tesz meg. Egy átlagos elektromos autó fogyasztása 18 kWh/100 km. Tehát, ha egy csapásra elektromos autóra cserélnénk az országban lévő minden személyautót, ezek töltéséhez évente nagyjából 11 800 GWh elektromos energiára lenne szükség. Ezzel a számmal a többségünk önmagában nem tud mit kezdeni, ezért próbáljuk meg összevetni néhány jellemző értékkel. Az alábbi ábráról szemezgetve megtudhatjuk, hogy ez a szám csupán 3, 5-ször nagyobb, mint az elektromos hálózatunk összes vesztesége. Alig több, mint a háztartások által 2018-ban felhasznált elektromos áram. Kevesebb, mint a 2018-ban importált elektromos energia. Magyarország éves bruttó fogyasztása 43 852 GWh, azaz kicsit több, mint negyedével nőne meg az ország elektromos energia igénye, ha az összes személyautó elektromos lenne. Ezt részben tompítja, hogy a csökkenő benzin és gázolaj igény miatt felszabadulna az olajfinomításra felhasznált elektromos áram igény egy része.
Az otthonról dolgozók arányának változása valószínűleg valamennyire követi a járványhullámokat, márpedig az utóbbi időszak adatai alapján úgy tűnik, az aktuális hullám is csúcsközeli szinten alakul jelenleg. Hosszabb távon a havi és éves adatok szintén az áramfogyasztás növekedését jelzik Magyarországon. Az idei év eddigi tíz lezárt hónapjából ötben (február, március, április, június, július) abszolút rekordot állított fel az áramfogyasztás Magyarországon, míg az összesített I-X. havi felhasználás (38 474, 2 GWh) több mint 4 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszakét, és közel 2 százalékkal az eddigi rekordév, 2019 adatát. A 2021-es év egészében a várakozás szerint több mint 5, 5 százalékkal lehet nagyobb a felhasználás (47 663 GWh) a 2020-as MAVIR-os adathoz képest, de a 2019-es rekordot is közel 4, 5 százalékkal meghaladhatja. A hazai bruttó villamosenergia-felhasználás növekedése a következő években is folytatódhat, de mértéke 1 százalék alatt maradhat éves összevetésben. Azt is hozzá kell tenni azonban, hogy az alábbi prognózisok még nagyrészt az energiakrízis előtti állapotokból indultak ki.