S ha már itt tartunk, a bejegyzés alatt található kommentszekció is igazi aranybánya, ahol egyrészt találkozhatunk pár ajvékoló kispolgár aggodalmával, de ismét láthatjuk akció közben a városi oldal üzemeltetőit, akik egy teljesen jogos és releváns hozzászólás alatt próbálják menteni a menthetőt – sikertelenül. Íródott mindez 2022 júliusában, az állítólag 12 éve "jobboldali" Magyarországon, ahol az SZDSZ-es tempótól továbbra sem sikerült megszabadulni.
Hogy mai alanyunkat mennyire motiválta még pluszban a nyári uborkaszezon, vita tárgyát képezheti, de ne legyenek illúzióink: a hazai balos média akkor is körbehisztizte volna az internetet, ha éppenséggel nem a nyár közepén volnánk. Velencén, a Drótszamár Kempingben megrendezett Rockstrand fesztivál többéves múltra tekint vissza, ennek ellenére idén érkezett el az a pillanat, hogy a balliberális média ajvékoljon miatta (a szervezők helyében megköszönném nekik az ingyenreklámot). A 444-től kezdve a 168 órán át egészen a Népszaváig mindenkit körbejárt az "aggasztó hír", hogy múlt hétvégén Velencén bizony "náci dallamok zavarták meg a környékbeliek nyugalmát". Ezúttal a leglelkesebb talán a volt, amely nem csak az egyébként nem nyilatkozó polgármestert, de a rendezvénynek otthont adó kempinget, valamint a Fejér megyei rendőrséget is megkereste, akik "egy bejelentés alapján vizsgálják az esetet". De mi volt előbb? Kísért az SZDSZ szelleme – ajvékolás a Rockstrand-fesztivál miatt. A tyúk, vagy a tojás? Kivételesen nem a balliberális média volt az, amely a hisztirohamot indukálta, ők ezúttal "csak" felültek a már mozgásban lévő vonatra.
A lánya örökösödési jogának elismertetésén munkálkodó Károly nem kívánta magára haragítani a Lotharingiára ácsingózó franciákat, ezért le akarta mondatni Ferencet hercegi címéről. Amikor az erre nem volt hajlandó, ultimátumot kapott: vagy Lotharingia, vagy a menyasszony, s ő némi habozás után úgy döntött, hogy inkább lesz császári férj, mint trónkövetelő. Ferenc 1736. február 12-én vette el Mária Teréziát, ezúttal - a Habsburgok történetében szokatlan módon - szerelmi házasság köttetett. A fenséges párnak az idők során tizenhat gyermeke született, közülük II. József és II. Lipót császár és magyar király, a tragikus sorsú Marie Antoinette francia királyné lett. Ferenccel némi franciás könnyedség költözött be a bécsi Burg falai közé, ahol a spanyol etikett szigorú szabályai uralkodtak. I ferenc német római császár footballer. (Jellemző, hogy a rangkülönbség miatt Ferenc öccse csak a muzsikusok karzatáról nézhette végig bátyja esküvőjét. ) Ferencet 1745-ben német-római császárrá választották, de az uralkodással sok gondja nem volt, nem is lehetett.
(Jellemző, hogy a rangkülönbség miatt Ferenc öccse csak a muzsikusok karzatáról nézhette végig bátyja esküvőjét. ) Ferencet 1745-ben német-római császárrá választották, de az uralkodással sok gondja nem volt, nem is lehetett. Violetta 2 évad 11 rész Kétszázötven éve, 1765. augusztus 18-án halt meg I. (Lotharingiai) Ferenc német-római császár, Mária Terézia férje, a Habsburg-Lotharingiai-ház alapítója. Francia nagyapja Lotharingia birtoklásán különbözött össze a Bourbonokkal, és az ősellenség Habsburgoknál keresett támogatást, majd feleségül vette I. Lipót császár nővérét. Ferenc 1708. december 8-án Nancy városában született, a Lotharingia hercege címet 1727-ben, apja halála után örökölte meg. Akkor már évek óta a bécsi udvarban élt, ahol III. Károly császár pártfogását élvezte, sőt a császár őt szemelte ki lánya, Mária Terézia férjének. Habsburg–Lotaringiai-ház – Wikipédia. 1732-ben magyarországi királyi helytartónak nevezték ki a tisztségtől igencsak húzódozó Ferencet. Pozsonyi székhelyén az ügyekkel nem sokat törődött, inkább a közeli Bécsben udvarolt (franciául, mert németül élete végéig sem tanult meg tisztességesen) jövendő feleségének, akivel szép lassan egymásba szerettek.
A király felmentésére beérkezett francia erősítés is csúfos kudarcot vallott, az öldöklő kézitusában súlyos vereséget szenvedtek. Az egykorú források szerint a császáriak a csatában csupán 1500, míg ezzel szemben a franciák több mint 10 ezer katonát vesztettek. Újszerű "értékszemlélet" a csata után V. Károly császár az 1525. február 24-i padovai győzelmet tulajdonképpen születésnapi ajándékba kapta. A 28 ezer fős francia hadsereg gyakorlatilag megsemmisült, és Ferenc király fogságba esett. "Az ütközet után a svájci és német zsoldosok elkezdték pénzzé tenni a csatában zsákmányolt értékeiket" – írja Geoffrey Reagan Katonai anekdoták című könyvében. II. Ferenc lesz az új német-római császár » Múlt-kor történelmi magazin » Ezen a napon. Ferenc francia király, III. Pál pápa és V. Károly német-római császár a nizzai béke megkötése után Forrás: Wikimedia Commons Az értéket az elesett előkelő vagy magas rangú ellenségeik holttestében fedezték fel, amelyeket egy, a csatatéren nyitott, rögtönzött "boltban" kezdtek el árusítani. Az elesett előkelőségek rokonai, inasai és fegyvernökei az újonnan nyílt "piac" kitűnő célközönségének bizonyultak, mivel a számukra fontos személy holttestének megvásárlásával gondoskodhattak csak annak méltó eltemetéséről.
Állampapírokból szerzett pénzét birtokokba fektette és külföldön fialtatta, majd maga is bankot alapított. Csendestárs volt a lottó bevezetésénél és hadiszállítóknál, gyárakat és manufaktúrákat alapított, kísérletezett az alkímiával is. A jóképű és a női szépségnek ellenállni nem tudó Ferenc hajlamos volt a félrelépésre, de erre egyre nehezebben volt módja: gyanakvó felesége ugyanis nagyot szigorított a császárváros erkölcsein. A császár kevés szabadságát előbb Collodero grófné, majd Neipperg grófnő társaságában töltötte, akiből utóbb Auersperg hercegné lett. Ferenc 1765. I. Lothár római császár – Wikipédia. augusztus 18-án Innsbruckban, Lipót fia esküvőjére készülve halt meg. Mária Terézia élete végéig gyászolta, haját ettől kezdve rövidre vágva hordta, gyászruháját nem vetette le, szobáját feketével vonatta be, s utolsó szavai is ezek voltak: "Hozzád! "
Pavia elhúzódó ostroma elegendő időt adott a Habsburg uralkodónak arra, hogy pénzt és katonákat szerezzen: a németekből, spanyolokból és itáliaiakból álló, 23 ezer fős császári sereg élén egy délnémet zsoldoskapitány, Georg von Frundsberg állt. A pénz a hadistennél is erősebb lehet Közben a franciákhoz is erősítés érkezett: a híres svájci zsoldosok sorakoztak fel Ferenc zászlai alá a harcban, aki már emiatt is biztosra vette győzelmét. A császári vezérek hosszas haditanács után úgy döntöttek, hogy megtámadják az ostromló francia királyi hadat. Időközben Fernando de Ávalos pescarai őrgróf és Charles de Lannoy nápolyi alkirály, valamint Bourbon Károly herceg seregei is a császári csapatokhoz csatlakoztak. A paviai csata egy 16. I ferenc német római császár polyhedron. századi falikárpiton Forrás: Wikimedia Commons A megerősített hadsereg 1524. február 3-án ért Pavia alá, azonban Von Frundsberg az azonnali támadás helyett egyelőre a kivárás mellett döntött. Mindkét fél abban reménykedett, hogy a másik oldalnak fogy el előbb a pénze, és emiatt feloszlik a hadserege.