A Csongor és Tünde szerkezete kétféleképpen is értelmezhető. A lineáris szerkezet lényegében a felvonásokkal való tagoláson nyugszik. Eszerint a történetnek van előrehaladása, kezdete és vége. Az öt felvonás nagyjából megfelel a klasszikus dráma szerkezeti szabályainak. A felvonásokon belüli jelenetek elkülönítésére szerzői jegyzetek utalnak. A globális szerkezet értelmezéséhez segítségül hívható Németh Antal és Szauder József vázlata. Eszerint az idő- és a térszerkezet egy kör önmagába visszatérő vonalaként ábrázolható. A cselekmény időtartama egyetlen kozmikussá tágított nap, éjféltől éjfélig tart. Csongor és tünde röviden. (1. táblázat) E körkörös szerkezet a részletekben is megfigyelhető, hiszen az Éj monológja is hasonló felépítésű. A mű eszmeisége alapján meghatározható szerkezet hármas tagolású. A földi szféra, a mesei szféra és a mítosz szintje különböztethető meg. Fried István tanulmánya alapján a "három ellenző világ" sematikus ábráját a 2. táblázat szemlélteti.
– a fejedelem: Mind nagyobb és nagyobb hatalomra, területekre és birtokokra vágyik. Saját területét tartja tündérhonnak. Úgy véli a boldogság útja a hódításban, és a győzelemben van. – A tudós: Sok tudást felhalmozott, és rájött, így sem tud semmit. De saját igazát, amivel ő bölcsebb másoknál, nem adná semmiért. – A kalmár: gazdag kereskedő, úgy véli, hogy pénzzel bármit megvehet, szerelmet, barátokat, palotát. Számára a pénz tündérhon. Az ötödik felvonásban Csongor újra találkozik a vándorokkal. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde | könyv | bookline. Végkicsengése: minden út tévút volt. A pénz a tudás és a hatalom önmagában nem tehetik boldoggá az embert. Az öncélú okoskodást, filozofálást mutatja Vörösmarty céltalannak, oktalannak. Az Éj monológja a semmit jeleníti meg. Kozmikus távlatba helyezi a művet. Semmi nem volt és semmi nem lesz. Minden múlandó, az emberi élet pillanatnyi és hiábavaló. A világ a teremtés sötétségéből a pusztulás sötétségébe tart. Csongor járt a hajnal és az éj birodalmában, Léder szobájában és a csodakútnál. {Mirigy Léder alakjával szeretné Csongort letéríteni az útjáról} Mirigy bosszúja érthető, hiszen lányának férjként Csongort szerette volna.
A sötétben szikra is világít, Jó reményem, el ne hagyj. Első felvonás Az ember feljő, lelke fényfolyam, A nagy mindenség benne tükrözik. Megmondhatatlan kéjjel föltekint, Merőn megbámúl földet és eget; De ifjusága gyorsan elmulik, Erőtlen aggott egy-két nyár után, S már nincs, mint nem volt, mint a légy fia. Kiirthatatlan vággyal, amig él, Túr és tünődik, tudni, tenni tör; Halandó kézzel halhatatlanúl Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is, Még a hiúság műve van porán. 5. felvonás, Éj monológja Szívemet hagyom hidúl; Lásd, hogyan mégy rajta át, Mert alatta tenger a bú, S a sohajtás fergeteg. 3. Csongor és Tünde zanza (tartalomismertetés) - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. felvonás S alszik a gond, mint a gyermek, Mely sirásban fáradott meg, Föl nem ébred, meg nem hallja, Hogy vendég jön, és megyen! 2. felvonás Most mint elkapott levél, Kit süvöltve hord a szél, Nyugtalan vagyok magamban, Örömemben, bánatomban, S lelkem vágy szárnyára kél. 1. felvonás Szunnyadj szerelmem, még nincs hajnalod. 44. oldal, 2. felvonás Szörnyüség, most mondja bárki, Hogy leánynak lenni könnyü!
II. Richárd "Népszerű dráma lehetett a II.
Index - Kultúr - Tizenöt másodperc néma csend Tenki reka egy asszony 4 Tenki reka egy asszony z IDŐPONT(OK): Bemutató: 2015. október 21. Az előadás hossza: kb. 80 perc Legjobb alakítás különdíja: Tenki Réka / MOST Feszt 2016. Előadja: Tenki Réka Író: Pétefy-Novák Éva Színpadra alkalmazta: Tasnádi István Díszlet-jelmeztervező: Kálmán Eszter Zeneszerző: Barabás Béla Rendező munkatársa: Kis-Kádi Judit Smink: Ádám Júlia Fotó: Tiszeker Dániel Grafika: Csáfordi László Producer: Orlai Tibor Rendező: Paczolay Béla Az előadás a FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre. Az orvosok olyan férfiak, akik a seggébe csípnek, lekezelik, teniszezni mennek, nem veszik komolyan, mert az orvosok egyébként istenek: se párbeszéd, se kérdés, se figyelem, csak rutinok és a megkérdőjelezhetetlen tudás. A rendszer régóta stabilan működik, nem változik semmi. Amikor Tenki Réka az elbeszélés adott pontjain orvosként beszél, tisztán látszik, hogyan működik ez az aláfölérendeltségi rendszer több száz éve.
Pénteken mutatják be A döntést, Tenki Réka és férje, Csányi Sándor első közös színházi előadását. A Jászai Mari-díjas színésznő az adott interjúban egyebek közt a férjével való kapcsolatáról, élete legmeghatározóbb előadásáról és a magyar filmhez fűződő viszonyáról is mesélt. Úgy tudom, hogy egy időben kötöttél, kovász tanfolyamra jártál, és a kertben is szeretsz tevékenykedni. Mi a jelenlegi hobbid? Ha nincsen próba – és az élet nem hoz semmit közbe –, akkor lovagolok, amit nagyon élvezek. Most ezt tekintem a hobbimnak. Ez volt az újévi fogadalmam, úgyhogy januárban el is kezdtem. Még az elején járok, de nagyon élvezem. Mi az, ami ezen kívül igazán kikapcsol, amivel a legszívesebben foglalkozol az énidődben? Szeretek tornázni és edzeni. Nagyon fontosnak tartom, hogy testileg jól legyek. Szeretek mindent, amit egy évszak hoz. Mindent, ami egészen más, mint amit mindennap kell csinálni. Mindent, ami kizökkent. Legyen szó olvasásról, egy jó fürdőről, vagy bármiről, ami abban a pillanatban fel tud tölteni.
Nincsenek nagy igényeim. Hogyan élte meg a pandémiás időszak első évét Tenki Réka? Az alábbi videóból kiderül: Azt mondtad egy korábbi interjúban, hogy az Egyasszony életed egyik legmeghatározóbb előadása. Számon tartod, hogy hányszor játszottad eddig? Igen, ezt azért számolja az ember. Monodrámánál, ha 150 előadáson túl vagyunk, az már egy nagyon jó szám. Mi ezt már meghaladtuk, szóval büszke vagyok. Ennyi előadás után is képes vagy ugyanazzal a lelkesedéssel és beleéléssel a színpadra állni? Nem unsz rá? Nem, egyáltalán nem. Szerencsére minden néző és minden előadás más. Mindig tanulok bizonyos szakaszokból, hogy hogyan fejlődik egy előadás és én is. Azért azt nem lehet megspórolni, hogy 1 óra 20 percen keresztül egyedül vagyok. Ilyenkor csak magamra számíthatok, egy pillanatig sem kapcsolhatok ki, emiatt mindig fenntartja az izgalmat és az érdeklődést. Mindig újabb és újabb feladatokat hoz, amiket nem is várna az ember. Ahogy én is változtam ezalatt a hét év alatt – amióta játszom –, úgy az előadás is.
Tenki Réka 2018 június 22. péntek, 8:38 Az Örkény Színház társulatának tagja, miközben a Egyasszony című előadásban már több, mint százszor mesélte el Péterfy-Novák Éva tragikus történetét. Februárban a Berlinalén mutatkozhatott be, nemrég pedig felkerült a Fidelio KULT50-es listájára. Tenki Rékát a Deszkavízió kérdezte. Tenki Réka a KULT50 kiadvány bemutató rendezvényén (Fotó: Várady Nikolett) A Deszkavízió blog interjújából: Az Örkény Színház színésznője szereti azokat a szerepeket, melyekkel egy ügyet tud képviselni. Arra a kérdésre, hogy A hattyú ban mi az "ügy", Tenki Réka így felelt: "Az ügy az, hogy az Örkény Színházban bemutassunk jól egy Molnár-darabot. Nem minden előadás lehet olyan, ami mögé nagyon sok problémát vagy témát fel lehet sorakoztatni, mint ugye például az Egyasszony nál. Ez egy másik helyzet, itt az volt a fontos, hogy szórakoztassuk az Örkény közönségét. Néha az is ügynek számít, hogy a nézőnek megérje bejönni a színházba (…) Nem akarok egyébként ennyire kategórikus lenni.
Éva ( Péterfy-Novák Éva, a darab írója – a szerk. ) ezt nagyon hiányolja, hogy nincs meg a megfelelő gyászkultúránk, nem tudunk felejteni, nem engedhetjük meg magunknak, hogy gyengék legyünk, vagy hogy padlóra kerüljünk. Pedig onnan már csak felfelé van" – mondta a színésznő. Egyasszony / Tenki Réka / Fotó: Tiszeker Dániel Tenki Réka a tudatos brandépítés kapcsán hangsúlyozta: "Az alap figyelem a közösségi médián van, nagyon sok mindent csak ezeken a platformokon lehet eljuttatni az emberekhez, sajnos. Bár abban a korban élnénk, amikor még nem jöttek be az amerikai filmek, hanem magyar alkotásokkal voltak tele a mozik és a tévé, és nem kellene építened a brandedet, mert bemész a színházba és tudják, hogy ki vagy (…) Most már a szilveszteri kabaréműsorok sem színészekkel készülnek, nincs operettdélután hétvégenként, hiányoznak a színházi bejátszások, ezért nekünk, színészeknek kell olyan felületeken megjelenni, ahonnan az emberek információkat gyűjtenek, és ez most az internet" – szögezte le.
Színházi emberként számodra presztízskérdés, hogy hívnak-e filmekbe dolgozni? Mit jelent számodra a magyar film? Magyarországon összetesszük a két kezünket, ha bekerülünk egy filmbe. Mivel itthon nagyon pici a filmipar és rengeteg jó színész van, ezért kevés az az ember, aki állandóan fent tud lenni, vagy állandóan kap jó szerepeket. Mindenkinek vannak bizonyos hullámai, amikor pont ő a foglalkoztatottabb, aztán hirtelen túlságosan foglakoztatott lesz, és akkor már mást keresnek. Szóval nagyon-nagyon nehéz Magyarországon filmszínészként érvényesülni. Nagyon büszke voltam, hogy a Testről és lélekről ilyen karriert futott be, hogy egy magyar film is kijuthat az Oscarra úgy, hogy semmiféle külföldi segítségünk nem volt. Szerintem ez nagy dolog, és ezért mondom mindig azt, hogy ha egy magyar film is ki tudott jutni az Oscarra, ha itthon is ilyen jó filmeket tudunk csinálni, akkor miért akarnék én külföldre menni? Csak nem tudom, hány évente van egy ilyen film, és nagy szerencse kell ahhoz, hogy pont te kerülj bele abba a filmbe.
EGYASSZONY 16+ A darabot a nagysikerű Pétefy-Novák Éva által írt blogból, majd a nemrég megjelent könyvből jött létre, amelyet Tasnádi István alkalmazott színpadra. Az előadást Paczolay Béla rendezi. Péterfy-Novák Éva majd minden orvostól azt a diagnózist kapta, hogy kislánya a születés során vált súlyosan mentálisan sérültté. A kislány hét évvel élte túl a diagnózist, édesanyja pedig harminc évvel a történtek után döntött úgy, hogy blogbejegyzésekben megírja együtt töltött éveiket. A megrázó őszinteségű blogból könyv született, a könyvből pedig színházi előadás. Mácsai Pál a könyvről ezt nyilatkozta: "Minden élet impozáns, ha őszintén mesélik el. Ez a könyv hű tükre a valóságnak. Se letenni, se elfelejteni nem lehet. " Az Egyasszony igaz történet az élet fájdalmas titkairól, amelyekről nem szokás beszélni. Tragikus és egyben felemelő példázat, melynek különlegessége, hogy bár a rettenetet beszéli el, mégis rendíthetetlen életöröm sugárzik belőle. Színpadra alkalmazta: Tasnádi István Díszlet-jelmez: Kálmán Eszter Zeneszerző: Barabás Béla Plakát: Csáfordi László Rendező: Paczolay Béla Producer: Orlai Tibor