Fotó: Babos Petra A magyarországi németek történetét, a sváb hagyományokat és népszokásokat elevenítik fel a héten a Munkácsy Mihály Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola tanulói. A "Zweiglein", vagyis "Ágacska" elnevezésű projekthét rendkívül változatos programjain első osztálytól egészen nyolcadikig minden nemzetiségi tagozatos diák részt vesz. Szücs Judit, az idegen nyelvi munkaközösség vezetője a Médiacentrumnak elmondta, az intézményben 2000-ben indult a nemzetiségi oktatás. Az iskola azóta is nagy hangsúlyt fektet a sváb hagyományok megismerésére, megőrzésére és ápolására. Munkácsy mihály iskola pápa. – A diákok hétfőn Bébről készítettek egy fényképes bemutatót. Azért Bébről, mert idén dr. Hauber Károly a meghívott vendégünk, aki bébi származású. Örülök, hogy a tanár úr elfogadta a meghívásunkat, hiszen jól ismerjük őt, s az ő ötlete volt, hogy Pápán is legyen német nemzetiségi nyelvoktató tagozat – emelte ki Szücs Judit. – Kedden dr. Hauber Károly tartott előadást a diákoknak németórán, délután pedig Bébre kirándultunk, ahol Masszi László fogadott minket, aki a faluban ápolja a nemzetiségi hagyományokat.
Fotó: Munkácsy Mihály Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Kimagasló eredményekkel zárták a torna diákolimpia országos döntőjét a Munkácsy Mihály Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola tornászcsapatai, miután – megdöntve az intézmény korábbi eredményeit – a Budapesten rendezett versenyen egy harmadik és egy ötödik helyezést értek el. A versenyt a Magyar Diáksport Szövetség a Magyar Torna Szövetséggel (MATSZ) együttműködésben rendezte meg. A Munkácsy diákjai két korcsoportban mérették meg magukat. – Legkisebbjeink iskolánk eddigi legjobb tornászeredményével a dobogó harmadik fokára állhattak fel – mondta Németh Miklós, a gyerekek felkészítője. Kötélverés és vajköpülés – RÁDIÓ PÁPA. – A csapat tagjai Szabó Ákos, Horváth Benedek, Derczó Zoltán, Fehér Vince Csongor, Kincses Izmael és Kun Kristóf voltak. A 3-4. osztályosaink is iskolánk eddigi legjobb eredményét érték el a II. korcsoportban, az igen értékes ötödik helyen végeztek. A csapatot Szaller Noel Nimród, Tima Bálint, Fehér Tamás Csobán, Potháczki Zsombor, valamint Németh Ádám alkotta.
De abban a házban él Brian, a zseniális kutya, akinek a legtöbb sütnivalója van a bandában, és egy mutáns bébi. Egy nem normális család mindennapjai egy nem normális városban. 2015-ös sorozatunk újraéled: budapesti edzőtermeket veszünk sorra. Ami a tesztelés metódusát illeti: nem vagyok profi sportoló, heti 2-3 alkalom mozgás nekem pont elég (már ha nem vagyok erre is lusta), az viszont minél változatosabb, annál jobb. Munkácsy mihály iskola papa solo. Futni, aerobikozni, TRX-ezni szoktam, a táncos órák nem a kedvenceim és a súlyos edzés sem nekem való. A termeket, edzéseket általában két alkalom után minősítem, és nemcsak az óra stílusát, minőségét, hanem a gépek állapotát és a terem tisztaságát is pontozom. Mivel nem vagyok profi, nem tudom megmondani, hol található a legprofibb géppark, de azt azért észreveszem, ha valami nagyon ócska és az is feltűnik, ha a recepciósok bunkók – így talán tudok valami kapaszkodót nyújtani önnek, amikor azon gondolkozik, hová vegyen bérletet. A tesztelt termeket általában All You Can Move Sportpass- szal is igénybe lehet venni.
1860-ban súlyosan megbetegedett, és visszatért nagybátyjához, aki ekkor már Gyulán élt. Lábadozása alatt tovább rajzolt, illetve ekkor találkozott Szamossy Elek portréfestővel, aki elsőként adott neki leckéket. Felgyógyulása után, 1862-ben beállt Szamossy mellé segédnek, akivel Aradon, Buziáson és Beodrán is együtt dolgozott. A Siralomház másolata (az elsőt Munkácsy félkészen eladta) Az asztalosból lett festő 1863-ban, Szamossy ajánlólevelével érkezett a fővárosba, Munkácsyra is ekkor magyarosította nevét. 1865-ben a bécsi akadémia előkészítő osztályát látogatta, de a tandíj befizetésének elmaradása miatt onnan kizárták. 1867-ben 800 forint ösztöndíjat kapott Eötvös József oktatási minisztertől, amelyet Münchenben és Párizsban folytatott tanulmányokra fordított. Első igazán sikeres képéhez korábbi mesterségének világa szolgált ihletésül: 1868-ban, eddigre kialakult sajátos stílusában készítette el az Ásító inas t. Munkácsy Mihály Általános Iskola Pápa – Munkácsy Mihály Általános Iskola Papa Blogueur. 1869-ben készült el a Siralomház, ez a drámai hatást keltő életkép, amely Párizsban, a Salon 1870-es kiállításán aranyérmet nyert.
Sikerét jól illusztrálja, hogy a francia közönség "Monsieur Münkakszit" egy ideig "Monsieur dernier jour"-ként (Siralomház úrnak) emlegette. Az 1871-ben festett Tépéscsinálók csak fokozta Munkácsy elismertségét. A sikeressé vált festő Párizsban telepedett le, és 1896-ig itt tevékenykedett. Nagy segítségére volt Henri Edouard de Marches báró, aki anyagilag és barátilag is támogatta a gyakran kétségek között őrlődő, depresszióra hajlamos Munkácsyt. De Marches 1873-ban elhunyt, Munkácsy pedig a gyászév leteltével, 1874 augusztusában feleségül vette a báró 29 éves özvegyét, Cécile Papier-t. 2021.11.19. – Szent István Római Katolikus Általános Iskola. Munkácsy előtt ezzel megnyílt a felső tízezer társasági élete: az asztalossegédből az arisztokrácia ünnepelt festője lett, palotájában hetente vendégül látta a párizsi művészvilág krémjét. A dicsőség csúcsain Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Nem véletlen, hogy az újévvel összekötve szimbolikus erejűvé formálta saját születésnapját. Miközben életének majdnem minden napja alaposan nyomon követhető, épp születésének és halálának körülményei között sok a bizonytalanság. Ez pedig nagyban befolyásolta kultuszának alakulását. Margócsy István megfogalmazásában: "Íme a mítosz alapja: itt áll előttünk a hős, akinek csak kezdete és vége tűnik el a homályban! " A cikk Kerényi Ferenc kutatásainak felhasználásával készült. Petőfi Sándor számára egész életében kitüntetett jelentőségű volt Szilveszter éjszakája és Újév napja. Annál is inkább, mivel a nyilvánosság előtt rendszerint 1823. január 1-jén születettnek vallotta magát. Az oly gyakran emlegetett szülőhely-vita (Kiskőrös mellett Szabadszállás és Kiskunfélegyháza is "vetélkedett" Petőfiért) mellett azonban születésének időpontja is érdekes. A polgári anyakönyvvezetés (1895) bevezetése előtt született emberek esetében ugyanis igen nehéz tűpontossággal meghatározni a születés időpontját, mivel a felekezeti anyakönyvekben általában csak a keresztelés dátumát találhatjuk meg.
A kiskőrösiek szerették volna, ha ezt náluk állítják fel újra, ám az hosszú huzavona után Kiskunfélegyházára került. A két világháború között ugyanis még mindig folyt a vita, hol is született Petőfi Sándor. A hivatalos kultúrpolitika jobban szerette volna, ha a magyarok lakta Kiskunfélegyházáról származik a nemzet költője, nem pedig a tót Kiskőrösről. Bár Petőfi az előbbit nevezte meg szülővárosának, valójában oda csak kétéves korában költözött a családja. (Évtizedekkel később állítólag valami olyasmivel tett pontot az évszázados vita végére az Akadémia, hogy a valódi szülőhelye Kiskőrös, de a szellemi szülőhelye Félegyháza. ) Mindenesetre a kiskőrösiek nem hagyták annyiba a dolgot: ha már nem lehetett övék a segesvári szobor, állítottak maguknak egy hasonló kaliberű, mégis egészen más felfogású alkotást. De nem ez volt az egyetlen szoborverseny itt Petőfi-témában! A szülőház mellett van egy nagyon kedves kezdeményezés, a Petőfi-műfordítók parkja. Jelenleg 18 alkotás van benne a világ legkülönbözőbb pontjairól, merthogy általában a szobor is a fordító szülőhazájából érkezett.