Nincs is ember a Földön, aki ne hallotta, volna a "világ", a "hét" és a "csoda" szavakat egy mondatban, de valljuk be kapásból nem biztos, hogy mind a hetet fel is tudnánk sorolni. A Világ Hét Csodája alatt az ókor hét leglenyűgözőbb és legimpozánsabb építményét és alkotását tartjuk. A hét csodát először a Szidóni Antipatrosz említette az Kr. e. 2. században írt epigrammájában. Az elmúlt jó pár évszázad során, a hétből hat a földdel lett egyenlő, de senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy ezek a csodák valóban léteztek. Ezért nem kerülhetett be a felsorolásba pl., Bábel tornya, mert annak valós létezésére nincs bizonyíték. Íme, az ókori világ Hét Csodája és amit tudni érdemes róluk! 1. Gízai piramisok A csodák közül ez épült a legrégebben, Kr. 2600 és 2500 között, de a sors iróniája, hogy ennek ellenére mégis ez egyetlen, amely ma is áll és látogatható is. A gízai piramisok alatt, mely ma Kairo közelében található, három piramist értünk, melyeket Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz fáraók tiszteletére építettek.
A "hetek napján", 2007. július 7-én (07. 07. ) megnevezték a világ hét új csodáját. [1] Az új csodákat világsztárok részvételével megrendezett ünnepség keretében jelentették be Portugália fővárosában, Lisszabonban. A gálaműsorban fellépett Jennifer Lopez, Chaka Khan és José Carreras is. Az esemény házigazdájának szerepét az Oscar-díjas Hilary Swank és Ben Kingsley, valamint Bollywood csillaga, Bipasha Basu töltötték be. A világ hét új csodája címet a következő építmények érdemelték ki: Név Helyszín Kép Chichén Itzá Yucatán-félsziget, Mexikó A Megváltó Krisztus szobra Rio de Janeiro, Brazília Colosseum Róma, Olaszország Kínai nagy fal Kína Machu Picchu Cuzco, Peru Petra Jordánia Tádzs Mahal Agra, India A projekt [ szerkesztés] A világ hét új csodája a svájci profit-orientált New Open World Corporation (NOWC) cég által felügyelt nemzetközi szavazás révén készült lista, amely nevezetes történelmi emlékműveket és helyszíneket rangsorol a már lezárt szavazás kialakult végeredménye szerint.
2007. július 7-én (07. 07. ) Lisszabonban megnevezték a világ hét új csodáját. A verseny interneten és telefonon keresztül zajlott, a szervezők kalkulációi szerint több mint 90 millió szavazatot adtak le a különböző építményekre. Hogy mi szükség volt egyáltalán erre a szavazásra? Az eredeti 7 csoda közül 6 nyomtalanul eltűnt. A világ hét új csodája a svájci New Open World Corporation cég által felügyelt nemzetközi szavazás révén készült lista, amely nevezetes történelmi emlékműveket és helyszíneket rangsorol t. A kampány ötlete még 1999-ben vetődött fel, a "verseny" szabályai szerint a jelölt műemlékeknek emberi kéz által alkotottnak kell lenniük, és azokat 2000 előtt kellett elkészíteni. A szavazás két lépcsőben valósult meg. Először bárki szavazhatott bármilyen építményre, szavazatát telefonon, SMS-ben vagy internet segítségével adhatta le. június elején bejelentették azt a 21 helyszínt, amelyek az utolsó fordulóba kerültek, attól kezdve csak ezekre az helyszínekre lehetett szavazni.
Ezután csak ezekre az helyszínekre lehetett szavazni. Több mint 90 millió szavazat érkezett a különböző építményekre. Portugália fővárosában, Lisszabonban 2007. július 7-én (07. 07. ) nagyszabású ünnepség keretében hirdették ki a szavazás végeredményét és nevezték meg a világ hét új csodáját. Az új csodákat világsztárok részvételével megrendezett ünnepség keretében jelentették be. A gálaműsorban fellépett Jennifer Lopez, Chaka Khan és José Carreras is. Az esemény házigazdájának szerepét az Oscar-díjas Hilary Swank és Ben Kingsley, valamint Bollywood csillaga, Bipasha Basu töltötték be.
Innen 220 lépcsőfok vezet a szobor lábazatánál kialakított kilátóteraszhoz. 2002 óta már liftek és mozgólépcsők is megkönnyítik a feljutást. A riói szálloda árak változatosak, a februári farsangi forgatag idején európai mértékkel számolhatunk a szobák esetében, nyáron, a turistaszezonon kívül viszont kedvező árú szálláskínálatból válogathatunk. Brazília színes ország, ahol a favellák szegénynegyedei csakúgy megtalálhatóak, mint a luxuslakásokat rejtő felhőkarcolók. Az egészségügyi ellátás a magán kórházakban európai színvonalú, de a gondtalan utazáshoz az általános utazási védőoltások felvétele ajánlott, mint a hepatitis A és B, influenza szezonban az influenza, valamint a tífusz elleni vakcina. Római vakáció A római Colosseum Vespasianus császár uralkodása alatt, i. e. 80-ban épült. Az ókori Róma óriási, 50000 ember befogadására és akár 5000 vadállat felvonultatására alkalmas amfiteátrumát 1980-ban jegyezték be az UNESCO Világörökségi listájára. A Világ Hét Új Csodája közül a Colosseum közelíthető meg a legköltséghatékonyabban és legegyszerűbben.
Az évezredek során elpusztult hat ókori csoda: Szemiramisz babiloni függőkertjei, az olümposzi Zeusz-szobor, az epheszoszi Artemisz-templom, a halikarnasszoszi mauzóleum, a ródoszi Kolosszus és az alexandriai világítótorony. Lassan fél tíz felé jár az idő Lisszabonban. Portugália legnagyobb stadionjában, az Estadio da Luz-ban emlékezetes műsorra készülődnek. Az eredményhirdetés helyszíne Az olimpiai nyitóünnepségekhez hasonlatos külsőségek között kezdődött meg a lisszaboni csodás este.
Az észak-afrikai ország műemlékvédelmi hivatala, illetve a kulturális miniszter korábban azt kifogásolta, hogy miért kell az egyetlen még meglévő ókori csodának egy efféle szavazáson megmérkőznie. A tiszteletbeli csoda: a gízai piramisok Az eredményhirdetésnek megadják a módját szervezők. A grandiózus esemény lisszaboni idő szerint este fél tízkor kezdődik, a két és fél órás műsorban több híres-neves vendég is megjelenik: a meghívottak közt van például Neil Armstrong élő űrhajóslegenda, Chaka Khan, Jennifer Lopez neves énekesnők, Jose Carreras operaénekes, sztártenor, valamint Cristiano Ronaldo portugál labdarúgócsoda is. A két műsorvezető Az est házigazdája két mozicsillag, a brit Ben Kingsley és az amerikai Hillary Swank lesz. A szavazás során havonta adtak ki a szervezők részeredményeket a versengés állásáról. Utoljára június 7-én jelent meg ilyen részeredmény, amit szinte azonnal vissza is vontak azzal, hogy akkora mennyiségű szavazat érkezik be folyamatosan, hogy követhetetlenül változik az állás.
Fenékpuszta Keszthely város városrésze. A Zala torkolatától északra fekszik. Fenékpuszta területén találhatóak a római kori Valcum erődítmény romjai. Részben a római romok fölé épült a felújításra szánt Festetics-major. A korábbi régészeti feltárások szerint az a hely, amelyet ma Fenékpusztaként ismerünk, már a rézkorban is lakott volt. Fenékpuszta festetics major.com. A Zala folyó közeli torkolata vonzotta az embereket a Balaton közelségébe, amely akkor még tovább terpeszkedett dél felé. Azóta időről időre megtelepedtek az emberek a területen – kerültek elő leletek a bronz, majd a vaskorból is. Igazán azonban a Kr. u. 2-3. században vált jelentőssé az akkor már Valcumnak nevezett település, hiszen itt keresztezte egymást a provincia két jelentős kereskedelmi és hadi útvonala: az Adriától Aquincum és a Savariától (Szombathely) Sopianae (Pécs) felé tartó út. Még a római korban, a 4. század közepén átépítették és megerősítették a települést: egy háromszázhetvenhétszer háromszázötvennyolc méteres alapterületű, negyvennégy kerek toronnyal védett erődvárost hoztak létre, amelynek huszonkét épületét sikerült a huszadik században feltárni.
Fenékpusztai Festetics-major és kiskastély A minor Festetics castle at Fenékpuszta. Local history.
Fenékpuszta mai képét a Festetics-major épületegyüttese határozza meg A majorság épületeinek alaptömbje a 18. század végén alakult ki, szigorú szimmetrikus rendet követve. A középtengelyt alkotó főépülethez északról és délről egy-egy szárnyat csatlakoztattak, gazdasági helyiségekkel és istállókkal. Alig egy évszázad múltán, a 19. században, Festetics László jóvoltából az épületeket kibővítették, a homlokzatokat klasszicizálták. A középső tömb, az úgynevezett kiskastély, emeletet kapott, itt helyezték el grófok szobáját. Fenékpuszta Festetics Major | Fenékpuszta | Balatoninfo.Sk. Az épületegyüttes északi és déli részében továbbra is a lótenyésztés folyt: itt az alaprajz négy-négy udvart és az ezt tagoló istállót mutat. "Uradalmi puszta, lenfonógyár és szociális lakások" A puszta a magyar nyelvben nem csupán lakatlan, "elpusztult" tájat, illetve települést jelent. A 18-19. században formálódó geográfia a pusztákat külön településtípusként kezelte. A falvaknál is kisebb települések, településrészek szorosan kapcsolódtak a nagybirtokrendszerhez. Lakóik rendszerint nem saját telekkel bíró jobbágyok voltak, hanem alkalmazottak, akik lakhatás és járandóság fejében mezőgazdasági és kisipari munkákat végeztek a nagybirtokos uradalmi gazdaságában, a majorságban.