A Pekár Gyula tánctörténeti előadásának illusztrációjaként leforgatott 24 filmecskén többek között Blaha Lujza, Márkus Emília, Fedák Sári és a budapesti Operaház balerinái jelentek meg és járták el a legismertebb táncokat az ókortól napjainkig. A magyar filmtörténet nagy szomorúságára a filmből egyetlen példány sem maradt az utókorra, csak az előadás nyomtatott szövege, néhány állófotó a forgatásról és a színlap. Az urániabeli tudományos-ismeretterjesztő előadások népszerűségét jelzi, hogy Karinthy Frigyes is megörökítette az Így írtok tiben, az írás címe: A bőr, "alcím: tudományos előadás három részben, 114 színesen vetített képpel és 18 mozgófényképpel". Sokat idézett mondása e humoreszknek: "Már a régi görögöknél találjuk a bőrt... Uránia filmszínház műsor. " 1916-tól kezdve az Uránia filmszínházi műsorok bemutatására tért át, a tudományos előadások délutánra szorultak, majd idővel teljesen megszűntek. 1930-ban új korszak nyílt az Uránia történetében. A mozi üzemeltetését a német UFA Filmgyár vette át, és az intézmény ezután főként az UFA filmjeit játszotta nagy sikerrel.
1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére megalakult az Uránia Tudományos Társaság, mely a tudomány népszerűsítését tűzte zászlajára és rendszeresen tartott előadásokat, felolvasásokat a budapesti polgárok épülésére. Az Uránia Tudományos Színházat, ezt az új intézményt 1899-ben felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel - így indult útjára az immár több mint 100 éves Uránia filmszínház. Uránia Filmszínház Műsora. Az Uránia neve elválaszthatatlan "A táncz"-tól, ez lett a címe ugyanis az első magyar mozgófilmnek, melynek jeleneteit az Uránia Tudományos Színház tetőteraszán rögzítette Zitkovszky Béla. "A táncz" című film kultúrtörténeti anyagát Pekár Gyula és Kern Aurél zenetörténész állította össze, a filmen Blaha Lujza, Márkus Emília, Pálmay Ilka, Fedák Sári és a budapesti Operaház balerinái különböző táncokat mutatnak be a csárdástól az angol táncig. A magyar filmtörténet nagy szomorúságára a filmből egyetlen példány sem maradt az utókorra, csak az előadás nyomtatott szövege, néhány állófotó a forgatásról és a színlap maradt ránk.
Az Uránia története Az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete az 1890-es évek közepén épült az akkori Kerepesi, ma Rákóczi úton. Egyes források az 1893-as évet jelölik meg az építkezés kezdeteként, mások 1895-öt, az azonban biztos, hogy mulatónak, azaz korabeli kifejezéssel élve, "orfeumnak" épült. Építtetője Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó volt, az épületet Schmal Henrik tervezte, aki sikeresen ötvözte a velencei gótika, az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítőelemeivel, így jött létre Budapest egyik legmeghatározóbb "mór" stílusú épülete. Az orfeum kezdetben Caprice néven működött, majd a tulajdonos Oroszi Antal tönkrementével Alhambra elnevezéssel működött tovább, később vándorkomédiások vették birtokba, egészen 1899-ig, amikor áprilisban, az egykori mulatóban megnyitották az Uránia Tudományos Színházat. A XIX. Műsoron | Uránia Nemzeti Filmszínház. század második felében világszerte tért hódított a felnőttek művelődését célzó szabad tanítás gondolata és mozgalma. 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére megalakult az Uránia Tudományos Társaság, mely a tudomány népszerűsítését tűzte zászlajára és rendszeresen tartott előadásokat, felolvasásokat a budapesti polgárok épülésére.
03-án 19:30 További filmjeink Vadonvilág – Gróf Széchenyi Zsigmond nyomában (12) magyar életrajzi dokumentumfilm, 96 perc, 2019 07. 02-án 16:30 Volt egyszer… egy Hollywood (18) amerikai-angol krimi, dráma, thriller, 159 perc, 2019, angol nyelven, magyar felirattal 07. 02-án 19:00 A feltaláló (12) magyar életrajzi dráma, 120 perc, 2020 07. 03-án 15:00, 07. 06-án 17:00 A művészet templomai: Gauguin Tahitin – Az elveszett paradicsom (12) színes, feliratos olasz ismeretterjesztő film, 90 perc, 2019, eredeti nyelven, magyar felirattal 07. 01-én 15:00, 07. 03-án 17:30, 07. 07-én 15:00 A művészet templomai: A Prado Múzeum – A csodák gyűjteménye (12) olasz ismeretterjesztő film, 92 perc, 2019, angol és spanyol nyelven, magyar felirattal 07. Történet | Uránia Nemzeti Filmszínház. 04-én 11:00 A Maria Callas-sztori (12) francia dokumentumfilm, 119 perc, 2017, angol, francia, olasz nyelven, magyar felirattal 07. Rendező: Tom Wolf Szereplők: Maria Callas, Aristotle Onassis, Joyce DiDonato, Pier Paolo Pasolini A film a 20. század egyik legtehetségesebb, legsikeresebb és legnagyobb hatású operaénekeséről, Maria Callas-ról szól.
A dokumentumfilm világpremierje a rangos Római Nemzetközi Filmfesztiválon volt, majd számos további filmfesztiválon szerepelt, s többek között Torontóban, Chicagóban vetítették. A Maria Callas-sztori ban a kor rendezősztárjai, politikusok, közéleti személyiségek sora - többek között Omar Sharif, Brigitte Bardot, Luchino Visconti, Fanny Ardant, Jacqueline Kennedy, Jean Cocteau, Grace Kelly, II. Erzsébet királynő - is feltűnik és megszólal az archív felvételeken. Tetőtéri ablak műanyag Lofty elektromos kerékpár Sziget étel árak Cukorrépa eladó pest megye
Ezen kívül lehetőség van arra is, hogy World Press Photo anyagát szakvezetéssel kössük egybe, sőt ez a diákcsoportok számára teljesen díjmentes is. A tárlatvezetés igénybe vételéhez mindössze egy előzetes regisztrációra van szükség.
Lotz Károly Justitia diadala című freskója után most Than Mór és Lotz falkép-programjának allegorikus alakjai vezetnek a kiállítás helyszínére, a József-nádor termekbe. A Nemzeti Múzeum gyűjteményei, eddigi kiállítási programja több tekintetben is erősíti a World Press Photo üzenetét. Az intézmény fotóarchívuma, a Történeti Fényképtár egyike a legjelentősebbeknek az országban. A múzeum már a 19. század közepe óta gyűjti a magyar és egyetemes történelem, életmód, kultúra vizuális dokumentumait. Az első, 1858-ban a múzeumnak ajándékozott fénykép egy album volt Rosti Pál Közép- és Dél-Amerikában készített különleges felvételeivel. A Történeti Fényképtár azóta is folyamatosan gazdagodik a világ és hazánk kapcsolatait, eseményeit, korváltásait/változásait megörökítő fényképek sorával, amelyeket rendszeresen mutatnak be budapesti és nemzetközi vándorkiállításaink. Ugyancsak újdonság a World Press Photo közönsége számára, hogy idén a digitális média alkotásainak köszönhetően bővül a látogatói élmény.
A World Press Photo (WPP) kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeumban 151 sajtófotót láthat idén a közönség. A kiállítás felvételeit nemzetközi zsűri válogatta 130 ország 4315 fotóriporterének 74 470 fotójából, a tavalyi év témái között nagy hangsúlyt kapott a koronavírus-járvány, amely az összes kategóriában megjelent - mondta Révész Tamás, a kiállítás szervezője. Kiemelte: az elmúlt évben, miközben az emberiség globális együttműködéssel igyekezett leküzdeni a járványt, a fotóriporterek a pandémia mellett regionális konfliktusokról, szociális problémákról, természeti szépségekről, környezetvédelemről és sporteseményekről is tudósítottak. A válogatásban az Örményország és Azerbajdzsán közötti konfliktusról vagy a bejrúti robbanásokról is láthatók képek. A kiállítás kísérőprogramja, a Digital Storytelling pedig dokumentarista filmjeivel fontos ismereteket ad át a közönségnek - tette hozzá. Horgas Judit, a Liget folyóirat szerkesztője elmondta: magyar költők, írók és esszéírók 21 alkotást készítettek a mostani WPP pályázat alkotásaihoz.
Miközben az emberiség globális együttműködéssel igyekszik leküzdeni a járványt, fotóriporterek más, regionális konfliktusokról, szociális problémákról, természeti szépségekről, környezetvédelemről és sporteseményekről is tudósítanak e kiállításon. Óriási szükségünk van hiteles képekre és történetekre! Ezek a fotók ablakot nyitnak a világra. Az utazó kiállítást világszerte 120 helyszínen több mint négymillióan tekintik meg. A Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett kiállítás világviszonylatban is az egyik leglátogatottabb volt, a járványt megelőző években több mint negyvenötezer látogatóval. Műsor: Nyitány Kezdés: Péntek 7:00 Műsorvezető: Szerémi Nóra Borítókép: Finnbar O'Reilly