(Főkert) átvilágítása során kiderült, hogy a budapesti zöldterületek, parkok, játszóterek fenntartásáért és felelős vállalat közszolgáltatási feladatainak nagy részét alvállalkozóknak szervezi ki, akik aztán további alvállalkozókat vonnak be, akik részben a Főkert munkavállalóit foglalkoztatják hétvégenként. Ezen a bonyolult láncolaton persze a főváros kivételével minden szereplő nyert, ráadásul a Főkert egyik alvállalkozója a saját leánycége, a Főkert Mérnökiroda Kft. volt. Ennek nyilvánosságra kerülése után a Főkert vezérigazgatói pozíciójára pályázatot írt ki a főváros, és a korábbi vezetőnek, Szabó Józsefnek mennie kellett. Használt szolárium és kondigép a raktárba A Főkert átvilágítása során azonban újabb érdekes történetek kerültek elő. Az Átlátszó birtokába került átvilágítási jelentés szerint 2018 októberében Kolpaszky Tamásné, aki akkor a Főkert, és annak leánycége, a Főkert Mérnökiroda Kft. gazdasági igazgatója is volt, bruttó 533. 400 forintért vett egy használt szoláriumot, masszázságyat, kondigépet és tévét, amiket aztán egy raktárban tároltak.
Úgy látja, "forrás függvénye", hogy a tervekből mi tud megvalósulni, számos projekt már fut, több közel van, de van olyan is, ami később kerül sorra. "Minden útfejlesztés, egyéb, más térkialakítási rendszerek, tetőkertek, városi közparkok, zöld folyosók kialakítása a legfontosabb kérdések közé tartozik. 180 ezer növényt ültettünk el az elmúlt időszakban, és rengeteg új, városi koncepcióba illeszkedő környezetvédelmi munka is folyt, mint például a csapadékáteresztő burkolatok létesítése. Olyan ökojátszótereket is építettünk, ahol környezettudatos anyagokat használtunk. A közvilágítási rendszerek egy része napenergiával működik, abban bízom, hogy a partnerek között kumuláló szerepet tudok betölteni" - húzta alá Szabó József. Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
"Összességében a lefolytatott belső vizsgálat eredményeként nem került feltárásra olyan körülmény, amely az eszközök megvásárlását – figyelemmel a teljes beszerzés körülményeire és azt követően az eszközök kihasználatlanságára – indokolta volna. " Egészségbiztosítás a volt vezér feleségének A Főkert átvilágítása során borult ki a szekrényből az a csontváz is, hogy a leváltott vezérigazgató feleségének még mindig fizet(ett) a Főkert egészségbiztosítást. A Főkert ugyanis 2018. július 1-jén szerződést kötött a Medicoverrel, melynek célja csoportos egészségbiztosítási szolgáltatás volt a cég egyes vezetői pozíciót betöltő munkavállalói részére. Fél évvel később a szerződést úgy módosították, hogy a biztosított munkavállalók bevonhattak egy családtagot is. A szerződést és a módosítást is Szabó József, a Főkert akkori vezetője írta alá, aki aztán 2019. április 1-től bevonta a céges egészségbiztosításba a feleségét is. A Főkert összesen bruttó 243. 540 forint biztosítási díjat fizetett ki a Medicovernek Szabó felesége miatt.
Szabó viszont igen, aki, ha pályázik és nyer, továbbra is vezetheti a Főkertet – tudatta a főpolgármester sajtóreferense. Kovács Anna szerint a fővárosi cégeknél átvilágítások folynak, így a Főkertnél is, és a felügyelőbizottság talált olyan vitatható gyakorlatot, amely miatt a főváros "nem maradéktalanul elégedett" Szabó tevékenységével.
A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása több szempontból is előny lehet a vállalkozás számára - hívja fel a figyelmet legújabb egypercesében az Írisz Office könyvelő- és adótanácsadó iroda. Kép:Fotolia Mint írják, foglalkoztatásuk által a cégek a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket csökkenthetik, szociális hozzájárulási adó kedvezményt vehetnek igénybe, illetve pályázat alapján bértámogatási lehetőséget biztosítanak. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának további előnye, hogy az őket foglalkoztató vállalkozás csökkentheti a társasági adóalapját a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az érvényes minimálbér (2020-ban: 161. 000 Ft) összegével, feltéve, hogy az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt. Ki tekinthető megváltozott munkaképességű személynek?
Munkáltatói oldalról sok a félreértés, hogy mikortól nevezünk valakit megváltozott munkaképességű munkavállalónak. A megváltozott munkaképességű személyek köre A köznapi értelemben gyakran szinonimaként használják az egészségkárosodással élő, a fogyatékos, megváltozott vagy csökkent munkaképességű, rokkant szavakat, holott ezek eltérő fogalmak, eltérő tartalommal, továbbá az egyes kategóriákba tartozás alapján eltérő jogok illetik, és más-más kötelezettségek terhelik az egészségkárosodással élő személyeket. Károsodás A károsodás a biológiai működés zavara, amely időszakos vagy állandó élettani vagy anatómiai veszteségként, rendellenességként jelenik meg (magas vérnyomás, törött testrész). Fogyatékosság A fogyatékosság az emberi funkciók (szenzoros, motoros, mentális funkciók, mint a járás, látás, beszéd, kommunikáció) részleges vagy teljes, átmeneti vagy végleges zavara. Fogyatékos személy tehát az, aki érzékszervi, mozgásszervi vagy értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg kommunikációja számottevően korlátozott.
Sok megváltozott munkaképességű ügyfél vár arra, hogy el tudjon helyezkedni. Foglalkoztatásuk komoly és sokféle hozzáadott értéket jelenthet a szervezet egészére nézve. A megváltozott munkaképességű munkavállalók a munkaadók véleménye szerint sok esetben: pontosabbak, megbízhatóbbak, szabálykövetőbb hozzáállással bírnak, lojálisabbak, kevesebbet hiányoznak és nagyobb belső motiváció hajtja őket, mint a többi munkavállalót. A megváltozott munkaképességű emberek képesek érdemi, értékteremtő munkát végezni és jó teljesítményt nyújtani egy jól megválasztott munkakörben, valamint a kedvezmények mellett foglalkoztatásuk jóval költséghatékonyabb lehet a munkaadók számára, mint egy nem megváltozott munkaképességű álláskereső személyé. Egy egészségkárosodással élő ember alkalmazása olyan pozitív irányú, szervezeti szintű folyamatokat indíthat el, amelyek már rövidtávon pozitív hatással vannak a szervezet egészére. Ilyen pozitív hatás lehet, hogy: a munkavállalók közötti empátia és egymásra való odafigyelés növekszik, új problémamegoldó képességek jelennek meg a szervezetnél, csökkenhetek a stresszhez és a betegségekhez kapcsolódó költségek, a munkahelyi légkör, a munkamorál, sőt a többi dolgozó cég iránti elköteleződése is javul.
A megváltozott munkaképességű személy munkavállalása feladat ellátási racionalitással bír – a dolgozói létszámnövekedés szervezeti szinten javíthatja a feladatellátást és segítheti a szervezeten belüli munkaerő-hiány megoldását. A célcsoport által elvégzett feladatok sok esetben tehermentesíthetik a meglévő, speciális kompetenciákkal rendelkező munkavállalókat (pl. adminisztrációs feladatok átvállalása), ami hozzájárulhat a vállalat versenyképességéhez. A munkaerő-hiány által okozott munkaerő-felvételi, toborzási nehézségek megoldásában, a munkaerő-szükséglet megfelelő kielégítésében nagy segítséget jelenthet a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ennek oka, hogy megfelelően megválasztott munkakörök esetében egyértelmű megoldást jelenthet a munkaadók számára a rehabilitációs foglalkoztatás, amit a gazdasági racionalitás mellett minden munkaadónak szükséges felismerni. A gazdasági recesszió során a piacról kiszoruló, inaktivitásba menekülő, sérülékeny, halmozottan hátrányos helyzetű célcsoportok munka világába történő tartós visszatérése nélkül a gazdasági versenyhátrányt okozó munkaerő-hiány nem lesz kezelhető a hazai munkaerő-piacon.
kognitív és viselkedésproblémák – a figyelem, emlékezet, gondolkodás, viselkedés szabályozásának képessége sérülhet. dementia- a mentális képességek drasztikus lecsökkenése vagy elvesztése – nem fogunk dementiával küzdő megváltozott munkaképességű munkavállalóval találkozni, mert az orvosilag kimutatható dementia esetén már nem merül fel a munka lehetősége, mivel állandó ápolásra fog szorulni az illető. Az pszichiátriai betegségben szenvedő megváltozott munkaképességű munkavállalók orvosi segítséggel, megfelelő kontrollal sok esetben teljes értékű emberként tudnak funkcionálni, azaz megbízható és jól teljesítő munkaerővel rendelkeznek. A munkavégzés ezekben az esetekben sokszor kifejezetten hasznos lehet, mivel a rendszeres céllal végzett tevékenység nagy segítséget jelenthet az egészséges életritmus fenntartásához és a munka által elért elégedettség és sikerélmény, munkatársak támogatása, befogadó munkahely érzése segítheti a beilleszkedést és az egészséges önképet. Ennek megítéléséhez szakember által elvégzett speciális kiválasztás és a kezelőorvossal történt konzultáció szükséges.
A többség, 56% számára nem változott a fogyatékkal élő emberekkel kapcsolatos elképzelése a velük való együttműködés során. 42%-uk viszont azt mondta, hogy már tudja ezáltal, hogyan lehet velük megfelelően, hatékonyan együttműködni" – magyarázza Dencső Blanka, a piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. Az országosan reprezentatív, 1251 fős mintán alapuló felmérésben részt vevő megváltozott munkaképességű emberek (a teljes minta 11 százaléka) 17 százaléka mozgássérült, 8% hallássérült, 6% látássérült, 3% halmozottan sérült, 2% autista és 1% beszédfogyatékos, míg a többség, 53% valamilyen egyéb egészségkárosodással (pl. mozgásszervi, pszichiátriai, keringési rendszer, légzési rendszer) él. A válaszokból kiderült, hogy Magyarországon minden tizedik potenciális munkavállaló megváltozott munkaképességű, de csak a felük rendelkezik erről hivatalos hatósági bizonyítvánnyal. A megváltozott munkaképességű munkavállalók sikeres elhelyezkedését a munkaerőpiacon számos alapítvány segíti Magyarországon is.