A terület madárvilága rendkívül gazdag, a ritkábban előforduló fajok közül élnek ott héják, fekete gólyák és fekete harkályok is. A megye peremén terül el a világhírű Gúthi erdő, ami főként a világrekord dámbikákról nevezetes, de a vadászokon kívül a természetjáróknak is tartogat érdekességeket. Nyíradonytól mindössze néhány kilométerre fekszik a Gutkeled nemzetség 13. században épült, román stílusú monostorának maradványa. Érdemes felkeresni a Gúthi Erdészet központját is: az igazgatóság egy gyönyörűen felújított 19. századi épületben működik. Erdei túrák, kirándulások Északkelet-Magyarországon. Egy több száz éves, védett kocsányos tölgy, a Hubertus tölgyfa szintén megcsodálható. A gazdag erdészeti és vadászati kultúrával rendelkező Gúthi erdőben erdészeti-vadászati kiállítóhely létrehozását tervezi az erdőgazdaság. A Sóstói és Baktai-erdő Ezzel elhagyjuk Hajdú-Bihart, és folytassuk túránkat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Javaslom, először nézzünk szét a megyeszékhelyen. Nyíregyháza – erdő – Sóstó. Fogalmak, melyek mára összekapcsolódtak.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az alábbi borvidékeket tartja nyilván. Köztük sok ismert és borászatáról híres települést találunk, de vannak olyan boros úti célok is, amelyek még nem annyira felkapottak, érdemes őket felfedezni. Portálunkon a település nevére rákeresve megtalálja a kapcsolódó borpincéket és borászatokat.
szerint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete jogszabály; vezetőjét nem valamelyik miniszter, hanem közvetlenül a miniszterelnök nevezi ki, vagy a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök; sarkalatos törvényben meghat időtartamra, azaz nem határozatlan időre, illetve a megbízatás nem kötődik a kormány megbízatásához sem; a vezető kinevezi helyettesét vagy helyetteseit, ezáltal a vezetői felelősség korlátlanul érvényesülhet; a szerv vezetője évente beszámol az Országgyűlésnek, vagyis felelőssége nem egyszerűen csak a Kormány iránt van. Az alkotmányos szabályozás alapján jelenleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tartozik a hatóságoknak ebbe a körébe. De újabban ilyen hatóságnak minősül a Magyar Energia Hivatal is. Az Alaptörvény szóhasználatában a szabályozás inkább jogszabály-alkotási hatáskört takar, az önállóság pedig az államigazgatási hierarchiához képest nyer értelmet. Vissza a tartalom j egyzékhez
A jogszabályokat – az önkormányzati rendelet kivételével – a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. Önálló szabályozó szerv a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A hierarchia eredetileg merev volt, és a jogalkotó szervek közötti hierarchikus viszonyt is kifejezett. A hatalommegosztás jogállami rendszerében azonban a merev hierarchia már nem érvényesülhet, hiszen az egyes szerveknek az Alaptörvény önálló, a hierarchiától független hatáskört is ad. A hierarchia megsértéséről az Alkotmánybíróság dönt, azonban figyelembe veszi, hogy a magasabb szintű jogszabály nem alkotmányellenes-e. Utóbbi esetben nem az alacsonyabb, hanem a magasabb szintű jogszabályt semmisíti meg. [ forrás? ] A jogalkotásról szóló 2010. ) kimondja, hogy jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, vagy magasabb szinten elhelyezkedő jogszabállyal. Források [ szerkesztés] Magyarország Alaptörvénye (Nemzeti Jogszabálytár) A jogalkotásról szóló 2010. törvény (Nemzeti Jogszabálytár) Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85127611 GND: 4020660-9 BNF: cb120485802 BNE: XX528757 KKT: 00563423 Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Fazekas M. (2017). Közigazgatási jog. Általános rész I. ELTE Eötvös Kiadó. Ferenczi E. (2000). Az önálló szabályozó szerv tevékenysége mint parakodifikációs jelenség. Állam- és Jogtudomány, 41(3-4), 311-326 Jakab A. Magántervezet, szakmai álláspont kialakítása céljából Jakab A. Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei. HVG–ORAC. Kovács A. Gy. (2009). Mitől szabályozó egy hatóság? In Valentiny P., Kiss F. L. ), Verseny és szabályozás 2008. MTA Közgazdaságtudományi Intézet. Lapsánszky A., Patyi A., Takács A. A közigazgatás szervezete és szervezeti joga. Dialóg Campus Kiadó. Lapsánszky A. (2014). A szabályozó hatóságok jogállásának, szervezetének és "szabályozó" feladatainak elméleti alapjai sajátosságai. Új Magyar Közigazgatás, 7(3), 3, 9-10 Lapsánszky A. A szabályozó hatóságok jogállásának, működésének elméleti alapjai, kérdései. In Fazekas M. ), Gazdaság és közigazgatás: Tanulmányok Ficzere Lajos tiszteletére. ELTE Eötvös Kiadó. Temesi I. (2013). In Patyi A., Téglási A.
A jogszabály (egészének) hatályba lépése napját a jogszabály egyik rendelkezése általában maga határozza meg. Egyben a jogszabályok a hatályba lépésük napjával általában hatályon kívül helyezik azokat a jogszabályokat, amelyek ellentétesek lennének vele, így például az ugyanazt a tárgykört szabályozó korábbi jogszabályt. Ritkán előfordul az is, hogy a jogszabály maga mondja ki önmagáról, hogy mikor veszti hatályát, illetve az is, hogy valamely rendelkezésének hatálybalépéséről nem rendelkezik, hanem e rendelkezés hatályba lépéséről későbbi jogszabálynak kell majd rendelkeznie. Amíg valamely jogszabályi rendelkezés ki nem mondja egy jogszabály hatályba lépését, addig a jogszabály - még ha érvényes is - nem alkalmazandó. A fentiekből következik, hogy az érvényesség fogalmára tekintettel a "kötelező érvényű" kifejezés a jogi terminológiában nem létezik, és legfeljebb annyiban van értelme, hogy a "kötelező erejű" kifejezés helyett szokták hibásan alkalmazni. Az "érvénybe lép", "érvényét veszti" stb.