Hír TV – Gepárdmentés 2021. július 27-én a Hír TV Paletta című műsor vendége voltam, és Szani Rolanddal beszélgethettem egyesületünk programjairól, tevékenységéről. Szóba került könyvgyűjtő akciónk és a dél-afrikai Cheetah Experience gepárdmenhely támogatása is. A beszélgetés itt tekinthető meg: A beszélgetés során a következő projektjeinkről tettem említést. (A műsor rövidsége miatt, nem tudtam minden részletre kitérni. ) Az egyik jótékonysági eseményünk a "Books for a better future", azaz Könyvek egy jobb jövőért néven indult. Célja, hogy a kenyai Lorubae Általános Iskola diákjai számára egy kisebb könyvtárnyi angol nyelvű könyvet gyűjtsön össze. A kenyai gyerekek brit mintára bentlakásos iskolarendszerben tanulnak, azaz a gyerekek java része – így a szamburui Lorubae iskolában is – heteket, hónapokat töltenek anélkül, hogy hazamennének szüleikhez. Szeretnénk, ha az összegyűjtött könyvekkel segíthetnénk a gyermekkorukat színessé és gazdagabbá tenni egy-egy olvasási élménnyel, történettel.
Hír TV – Stronger together 2021. november 22-én a Hír TV Paletta című műsor vendége voltam France Mutombo, az Afrikáért Alapítvány elnökével, és Gyürky Enikővel, Szani Rolanddal beszélgethettünk arról a nagyszerű hírről, hogy megnyílt a Kongói Demokratikus Köztársaság Magyarországi Konzuli Képviselete, és France lett a tiszteletbeli konzul. Nagyszerűen mutatja mindez, hogy kitartó munkával, micsoda fejlődés és változás mehet végbe egy-egy szervezet munkájának hála. Fontosnak tartottuk, hogy beszéljünk arról, mekkora jelentősége van annak, ha összefogunk. A beszélgetés itt tekinthető meg:
Hír TV Paletta / 2011. augusztus 15. 2011: AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ÉVE A világ fogászati turizmusában második, míg Európát nézve az első helyen áll Magyarország. A válság ellenére 28%-os emelkedést hozott az országnak. A fogászati iparág több mint 12. 000 embert foglalkoztat közvetlenül. M1 Tudástár / 2010. december 28. Hír TV Paletta / 2010. november 23. ECHO TV / 2010. JÚNIUS 20. Hír TV Rájátszás / 2010. június 14. Hír TV Paletta / 2010. április 14. Hír TV Paletta / 2010. február 2. IMPLANTCENTER AZ ÍR RTE TELEVÍZIÓ ADÁSÁBAN Évről évre egyre több külföldi beteg érkezik fővárosunkba fogbeültetésekre és egyéb fogászati beavatkozásokra. A brit Lindsey Barnett Angliából érkezett fogászati klinikánkra, hogy kimagasló színvonalú fogászati ellátásban részesüljön a brit árak harmadáért. MIT TEHETÜNK ROSSZ SZÁJSZAG ESETÉN, MILYEN PRAKTIKÁK SEGÍTHETNEK? Dr. Kámán Attila a TV2 2009. június 23-i adásában. FOGÁSZATI TURIZMUS FELLENDÍTÉSE A TURIZMUS ZRT. -VEL ÖSSZEFOGVA A hazai fogturizmus érdekében összefogott Budapest 5 legnagyobb fogászati rendelője.
Paletta - Mezei Kitty a legkedveltebb szinkronhang (2021-02-03) - HÍR TV - YouTube
Mindkét eposz megbékéléssel végződik. Az Iliászban Akhilleusz (személyes okokból) édesapjára gondol a fia holttestéért könyörgő Priamosz láttán, érzelmei miatt hagy föl a további bosszúval. Az Odüsszeiában Odüsszeusz pedig vak dühe helyett józan eszére hallgat, emberségi okok tartják vissza. Igaz, hogy ő nagyobb vérengzést rendezett a kérők között, mint Akhilleusz a trójaiaknál, de Hektor vétke eltörpül Antinoosz és társai vétke mellett. Az Iliász és az Odüsszeia kétségkívül az ókori görög irodalom két legfényesebben tündöklő gyöngyszeme. A homéroszi világlátás – Iliász, Odüsszeia - Magyar tételek. Segítségükkel könnyebben megérthetjük a múlt nagy alakjait, tetteik és cselekedeteik miértjét. A két mű közötti sok hasonlóság és ellentét az ókor lassú változását mutatják be nekünk, melyekből megérthetünk bizonyos örök értékű igazságokat, amelyeket nem tud megváltoztatni sem isten, sem ember.
Troy, átfogó képet adva a trójai háborúról. Az Iliad főszereplője Achilles, a nagy harcos, míg a többi főszereplő Helen, Hector, Priam és Paris lesz. Odüsszea Szintén Homérosznak tulajdonítják, az Odüsszea egy görög eposzvers, amelyet az Iliász folytatásaként írtak. Úgy gondolják, hogy Kr. 8. század vége felé, valahol Ióniában alkották, az Odüsszea tíz évvel a trójai háború vége után áll, és Odüsszeusz görög hősre összpontosít, aki még mindig nem tért haza a háborúból. Az Odüsszea nyomon követi a háború utáni tízéves hazautazását, valamint felesége, Penelope és fia, Telemachus sorsát, akiknek olyan nemkívánatos kérők csoportjával kell megküzdeniük, akik egymással versengenek Penelope kezéért, azt gondolva, hogy Odüsszeusz meghalt a háború alatt. Iliász és odusszeia . A görög költői dialektusban írt Odüsszeia daktil hexaméterrel van megírva, és egy nemlineáris cselekményt tartalmaz, amely arra összpontosít, hogy a harcos férfiak cselekedetei mellett a nők és jobbágyok által hozott döntések hogyan befolyásolták az események fordulatát.
(Iliász) férfiúról szólj nékem Múzsa ki sok fele bolygott, s hosszan hánykódott (Odüsszeia) Seregszemle (küzdő felek felsorolása) Állandó jelzős: Iliász: "fényes Akhilleusz", "hókaru Héra"// Odüsszeia: "leleményes Odüsszeusz" Anticipáció (előreutalás) Iliász: Akhilleusz jóslata Az Iliász tisztán mitologikus világképe: Az Iliász t Kr. e. VIII. Sz-ban jegyezték le, de sokkal régebbi mondákat sző egységes történetté. Ezen mondák és mítoszok hallgatósága, a görögök ősei hittek abban, hogy a világ és az abban megtalálható minden egyes jelenség az istenek akaratára, tetteire vezethető vissza. Így az egyén karrierje, sorsának eseményei is az istenektől függött. Különbség Iliász és Odüsszeia között Hasonlítsa össze a különbséget a hasonló kifejezések között - Élet - 2022. Akik az istenek kegyeltjei vagy leszármazottai voltak, azok értek el eredményeket az életben, hacsak egy másik, haragvó isten meg nem rontotta a sorsukat. Az Iliász történetének indulásakor már tíz éve áll a harc Trója falainál, melynek eseményei is attól függtek, hogy az istenek közül épp ki hajlandó harcolni pártfogoltjával, sőt, már maga a harc is az istenek viszálykodása miatt indult meg.
A hírnévvel és megbecsüléssel rendelkező embereknek példaként kellett szolgálniuk. A többségi és az egyéni céloknak, érdekeknek összhangban kellett lenniük. Emberideál Akhilleusz a Homérosz-kori nemesség harci erényekben, katonai nagyságban megnyilvánuló ideálját megtestesítő hős. Akhilleusz sorsának kimenetele kettős: hírnévvel teli rövid élet vagy hosszú dicstelen élet. Irodalomtanulás » Odüsszeia. A hírnévért való küzdelme azonban nincs mindig összhangban a görög sereg érdekeivel. A szeretet rabnő elkobzása miatti fájdalma a közösség érdekivel szembeforduló dühöt szül. Elfordul a többségtől, ezáltal megbontva az érdekek egyensúlyát. A hosszú élet árán választott hírnév önző érdeket szolgál ki, nem erkölcsi példa többé. Az Iliász világképe túl lép a gyilkos nagyságban megtestesülő emberideálon, a megbékélést csak a legnagyobb ellenség apjának könyörgése teljesíti be. Ez az Akhilleusz már azoknak a költőknek az ideálja, akikben ellentétes érzelmeket ébreszt a vitézi kiválóság, és az erkölcsileg kicsinyes élettartam.
Az Odüsszeiában a közösség a háttéerbe kerül, a téma: maga a címadó hős. Odüsszeusz személyiségében és sorásban már a később klasszikussá váló görög embersezmény elemit fedezhetjük fel. Szellemi-fizikai kiválóság, tudásvágy, racionalitás, közösségi felelősség, céltudatosság, alkalmazkodóképeség, végső igazságosság, és emberség nyilvánul meg tetteiben. A mű szerkezete különösen arányos és feszes. Az első 12 énekben a múlt felé fordulás dominál, a XIII-XXIV. énekben végig a jelenben vagyunk. A cselekményt isteni határozat indítja el: induljon "már" haza Odüsszeusz illetve induljon apja elébe a fiú, Télemakhosz. Az I-IV. éneket Télemakheiának is nevezik; az ármánykodó "kérők" szorongatásából Télemakhosz Póloszba az agg Nesztórhoz, Spártába Menelaoszhoz megy. E két királyi udvarban sokat megismer az elmúlt 20 év epizódjaiból. Az V-VIII. énekben hazaindul Ogügié szigetéről, de előbb a phaiákok szigetére vetődik. A IX-XII. énekben pedig Odüsszeusz meséli el a hazaút első hárám évén, annak tíz akalandját.
Ezzel szemben az Odüsszeiában Odüsszeuszt a kíváncsiság, a mindent tudni akarás hajtja. Katonai vitézsége mellett kitűnő mesterember (pl. : tutajt ácsol), az ész embere. A nőideálok nagyjából megegyeznek. Mindkét műben több nő által megtestesítet ideál létezik. Az Iliászban Andromakhé (Hektor felesége) és Briszéisz (Akhilleusz rabszolganője), az Odüsszeiában Kalüpszo és Pénelopé. ők együtt valósítják meg az ókori nők ideálját (férfi szemszögből): szépek, hűségesek, alázatosak, családszeretőek. Az istenek szerepe az Iliászban rendkívül nagy. ők döntenek el mindent, az ember kezükben csak játékszer, tőlük függ sorsa (Pl. : A két sereg harcát megelőzően egy párviadalban Menelaosz majdnem legyőzi Pariszt, de Aphrodité megmenti a trójai királyfit). Az Odüsszeiában azonban csak korlátozott szerepük van, az ember már saját maga irányítja a sorsát. Mindkét műben szerepet kap a hétköznapi élet. Az Iliászból kiderül, hogy a görög nemességet egyáltalán nem érdekli a jövő, a múltjukból élnek, csatákat beszélnek el, az elfogott katonákból lett rabszolgák szolgálják ki őket, miközben azon vitatkoznak, hogy kinek az őse volt nagyobb hős.
Odüsszeusz cselt eszel ki. Koldusnak álcázza magát, hogy megtudja, ki hű még hozzá húszévnyi távollét után is. Miután meggyőződik a kérők elvetemültségéről, könyörtelenül legyilkolják a 108 kérőt, Télemakhosz pedig felakasztatja a 12 bűnös szolgálót, s kivégzik a kérőket szolgáló kecskepásztort is. A kegyetlenség megdöbbentő, azonban Odüsszeusz jogos ítéletet hajtott végre, a büntetés arányos volt a bűnnel. A mű végére győz a belátás és a józan ész - isteni közbeavatkozás formájában -, így elkerülhetővé válik a polgárháború és a további vérontás. Odüsszeusz az európai irodalom első pozitív eszményeket megtestesítő hőse, alakjában sűrűsödnek azok a vonások, amelyek a görög rabszolgatartó demokráciában teljesednek majd ki: bár kiváló harcos is, fő erénye a leleményesség, az igazságosság, a minden tudás megismerésének szomjúsága, a kompromisszumokra való képesség, hajlékonyság a jó ügy érdekében, a tapasztalat szülte óvatosság. Végső összecsapása a régi eszményt szinte karikatúraszerűen képviselő kérőkkel egy új típusú emberség győzelmét sejteti meg.