Az állam célja ezzel a szabállyal az, hogy ha valaki ingatlanokat ad és vesz, akkor az állam is részesüljön a realizált nyereségből. 2022-ben az szja mértéke 15 százalék, vagyis a kiszámított adóalap után ennyi adót kell az állam felé megfizetni, ha az előbb felsorolt feltételek teljesülnek. Ha eladáskor a lakás vagy a családi ház már legalább 5 éve az eladó tulajdonában van, akkor őt nem terheli adófizetési kötelezettség. Már nem tesz érdemiben különbséget a lakás céljára szolgáló ingatlanok és a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok között a törvényi szabályozás. Ingatlan adásvételkor sokan keverik egymással a különböző fogalmakat, így többen nem tudják, hogy a vagyonszerzési illeték a vevő által fizetendő. Adózás örökölt vagy ajándékba kapott ingatlan eladása után. Persze ha az eladó később az eladott ingatlan árából másik ingatlant vásárolt, akkor máris fontossá válik számára ez az említett fogalom. Ha valaki CSOK igénybevételével vásárol ingatlant, akkor számára jár az illetékmentesség 2022 -ben. A fizetendő szja alapja a szerzéskori és az eladáskori vételár közötti különbözet.
2020. 01. 19:00 Mennyi adót/illetéket kell fizetnie annak az ingatlan vásárlónak, aki egy másik ingatlant értékesített és abból vásárolja meg a lakást, házat? Mi az illeték számításának alapja és mekkora annak a mértéke lakástulajdonok cseréje esetén? Mik az un. cserepótló ingatlan vásárlás szabályai 2020-ban (is)? Hány éven belül eladott lakás vételárát számíthatjuk be egy új ingatlan vásárlásakor az illeték-alap csökkentésének érdekében? Eladod a lakásod? Így kell utána adózni. Illeték fizetés lakástulajdonok cseréje esetén Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja lakástulajdonok cseréjekor az elcserélt lakástulajdonok – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete. A lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat jogával a forgalmi érték csökkenthető. Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét lehet figyelembe venni.
Az ingatlan eladás utáni adózás két dologtól függ: az adókulcstól illetve az adóalaptól. Nem elég tehát azt megnézni, hogy mennyi éppen az aktuális SZJA, hanem az adóalap változását is követni kell: az utóbbi években pedig egyre inkább az adóalap mutatott csökkenő tendenciát. Az ingatlanadó nem ugyanaz, mint az építményadó Az ingatlanadó nem összekeverendő az építményadóval. Az építményadó egy olyan típusú adó, amit a helyi önkormányzatnak fizetünk meg, függetlenül attól, hogy az adó tárgya lakás vagy nem lakás céljára szolgáló épület, vagy annak egy része. Az építményadót az fizeti, aki a naptári év első napján az adott ingatlan tulajdonosa, vagy vagyoni értékű joggal, például haszonélvezeti joggal rendelkezik az ingatlanra. Több tulajdonos esetén a tulajdonosi hányadok arányában kell befizetni az adót. Az adó megfizetése két részletben történik: március 15-ig, illetve szeptember 15-ig. Fontos, hogy az ingatlan értékesítése után ugyanúgy az előző tulajdonosnak kell befizetnie az adót az adott évre.
Az ingatlan eladás utáni adózással foglalkozunk a Hogyan adózz ingatlan eladása után 2019-ben? című cikkben is. Összefoglalva Mikor rászánod magad a házad vagy lakásod értékesítésére, akkor a piaci viszonyok és árak mellett azt is vizsgáld meg, hogy mikor vásároltad az ingatlanodat! Lehet, hogy ha vársz fél- vagy egy évet, akkor az eladáshoz kapcsolható költségeidet is csökkennek! Örökölt ingatlan eladásával kapcsolatban van néhány speciális tudnivaló, amiről az Örökölt ingatlan eladása című cikkben írtunk. Hasonlóan fontos lehet Az ingatlan eladása után fizetendő adó című cikkünk a témához kapcsolódóan.
Levéltári és könyvrestaurátori tábor Véget ért a július 4–8. között Gyergyószentmiklóson tartott levéltári és könyvrestaurátori gyermektábor. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár által szervezett tábor gyűjteménylátogatással kezdődött a Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárban, ahol a gyergyói kerület egyházközségeinek levéltári és muzeális könyvtári anyaga értékeivel ismerkedhettek. Megtudhatták, hogy milyen típusú dokumentumok maradtak fenn a környékbeli plébániákon, a kisdiákok 18. századi anyakönyveket, 19. századi tervrajzokat, 17. századi fejedelemi oklevelet, 18–19. századi viaszpecséttel és csipkézett papírfelzettel ellátott szárazpecséttel hitelesített, császári és püspöki okleveleket láthattak. Levéltári és könyvrestaurátori tábort tartottak Gyergyószentmiklóson | RomKat.ro. A 9–12 év közötti tanulók változatos foglalkozásokon vehettek részt, amelyek általában egy levéltár és könyvtár tartalmának genezise köré épültek: hogyan születik egy levél és egy könyv? Milyen anyagokból? Milyen eljárásokkal? Ha megsérül az idők során, hogyan javítják ki? Ugyanis, ha tudjuk, hogyan keletkezik egy dokumentum, vagy hogyan varrnak össze és kötnek be egy könyvet, ismerjük a lépéseket, az eljárások sorrendjét, akkor a visszaállításra is képesek lehetünk, ugyanis egy restaurálás folyamatában is ugyanaz történik, csak fordított sorrendben, a késztermékből, alkotásból az összetevő elemek irányába haladunk.
Az állományvédelmi alapismeretek és alapeljárások elsajátítása (szerves-szervetlen anyagok megkülönböztetése, a háztartási gépek használata a konzerválási-restaurálási beavatkozásokban a restaurátor műhely alapeszközeiként) mellett több gyakorlati célú, praktikus képességre tehettek szert (újrahasznosítás, élelmiszeralapú ragasztóanyagok előállítása). A tábor a fiatalok kreatív, szociális és kognitív készségeinek együttes fejlesztésében véleményünk szerint, fontos szerepet játszott. A tábori egység vezérmottója a következő volt: "aki már tudja, megmutatja és segít annak, aki még nem tudja". A foglalkozásoknak a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-plébánia biztosított helyiségeket (kültéri és belső helyszínt). Só liszt gyurma készítése 2. A szakmai ténykedéseket Pál Péter könyvrestaurátor–levéltáros, Benedek Árpád könyvrestaurátor és Bernád Rita-Magdolna levéltárigazgató tartotta. A benevezett iskolások Gyergyószentmiklósról, Szárhegyről, Tekerőpatakról és Csomafalváról jártak be a nappali táborba. Szemle a gyermekek beszámolóiból: "A legjobb tábor.
Jékely Zoltán: A három pillangó Volt egyszer három pillangó: egy sárga, egy piros meg egy fehér. Vígan játszadoztak a verőfényes mezőn, virágról virágra szálldostak, táncoltak, repdestek jókedvükben. De hirtelen beborult az ég, közeledett a vihar. – Repüljünk haza – mondta a sárga pillangó, s ijedten pergette szárnyát. – Minél gyorsabban – mondta a piros is, a fehér is, s elindultak gyors szárnyalással. Éppen jókor értek haza, mert a zápor már megeredt, s egyre vizesebb lett a szárnyuk. De a ház ajtaját nem tudták kinyitni, s az eső mind jobban s jobban szakadt. – Menjünk a sárga tulipánhoz – mondta a sárga pillangó -, az majd bebocsát. KÉK Sziget - 2022. 07. hónap. S a szakadó esőben elvergődtek a tulipánhoz, és könyörögni kezdtek neki: – Kis Tuli, nyisd ki a kelyhed, hadd húzódjunk meg az eső elől. De a tulipán így felelt: – A sárgának meg a pirosnak szívesen kinyitom, de a fehérnek nem. Erre a sárga meg a piros pillangó összenézett, majd így felelt a szívtelen tulipánnak: – Ha fehér testvérkénket nem bocsátod be, mi is kint maradunk!
A táblák könyvtesthez való illesztését lúdtollal vagy fapálcikával és tintával feliratozott, korhűre kivágott címkék ragasztása követte. Mivel egy levéltárnak, könyvtárnak biztonságban kell lennie, így a zár mellé kulcs is jár, ehhez bőrből kulcstartókat is készítettek. A megadott sablon alapján körbevágták a bőrt, szívópapírból merevítőt is vágtak hozzá, belehelyezték a fémkarikát, majd az előrehevített typariumokkal kellő óvatossággal díszítették a bőrfelületet. Só liszt gyurma készítése 6. A bőrdíszítő szerszámok a csíksomlyói ferencesek egykori könyvkötő műhelyének 17. századi szerszámkészletéről előállított hasonmások. Ezáltal a diákok közelebb kerülhettek az erdélyi szerzetesrendek szerteágazó, kultúrateremtő tevékenységének megismeréséhez is. A középkori, függőpecséttel hitelesített oklevelek helyben, közösen főzött, ételfestékkel pirosra színezett, só-liszt alapú gyurma segítségével jöttek létre, amiket sodrott pamutzsinórra illesztettek. A pennával (lúdtollal) és stylusszal (nád- vagy fapálcika) történő írást fekete tintával végezték és egy kikészített gótikus ábécéminta segítségével gyakorolhatták pergamenutánzatú, krémsárga árnyalatú kartonlapokon.
A kiváltságleveleknek egy másik típusát is elkészítették, amelyet rányomott viaszpecséttel "autentifikáltak". A vörös pecsétviaszt viaszkanálban gyertyaláng fölött olvasztották meg és háromféle réz pecsétnyomóval rögzíthették az oklevélhez: az egyik a berecki plébánia 1840-ben öntött pecsétnyomójának a rekonstrukciója (Szent Miklós védőszent ábrázolásával), a másik a gyulafehérvári székeskáptalan 18. századi typariumának a hasonmása (Szent Mihály arkangyallal a pecsétképen), míg a harmadik egy életfát megjelenítő, kisebb méretű, szakboltokból beszerzett typarium. Szünidei programok a szegedi Somogyi-könyvtárban. A különböző korszakok változó íráshordozóinak és íróeszközeinek érzékeltetése és megtapasztalása érdekében régi, használaton kívüli írógépeket is kipróbálhattak, amelyekkel levelet gépeltek szüleiknek, barátaiknak. A másolatok készítéséhez indigópapírt is használhattak. A pedagógiai foglalkozásokhoz használt írógépek között van 1936-ban gyártott Diplomat Simplex márkájú, 1960-ban Svájcban gyártott Gabriele Triumph darab és egy szintén svájci előállítású, 1963-as Hermes Media 3 típus is.