Szent László harca a leányrabló kunnal A legenda (latin szó: "olvasandó dolgok") olyan kisepikai műfaj, melynek tárgya valamely vallási szempontból fontos személy élete, tettei stb. Már az ókeresztény irodalom korában születtek költött események Jézusról, Szűz Máriáról (az Ú jszövetség ugyanis semmit nem mond Jézus ifjúkoráról), de a legtöbb legenda témája keresztény vértanúk, szentek élete, s ebben különös jelentőséget kap a csodák, csodaélmények (megmagyarázhatatlan, váratlan események) leírása. E műfaj legfőbb célja a példaadás, az olvasók, hallgatók lelki épülésének szolgálata. – A legenda lehet prózai vagy verses formájú. Az első magyar szentek (Szent István, Szent Imre, Szent Gellért, Szent László) legendái a 11—12. században keletkeztek latin nyelven. Szent László király csodatételei - Szent László legendája és jászó-döbrödi népmonda nyomán - Szent László király uralkodása alatt történt, hogy az oroszok beütöttek Magyarországra, sok falut, sok várost feldúltak, aztán a sok zsákmánnyal hazaindultak.
— Szabadíts meg Uram, hiszen éretted harcoltam! Isten meghallgatta Szent László imáját és csodát tett! Kettérepesztette a hegyet a király mögött. A kunok rettenve fogták vissza a lovaikat, mert hatalmas szakadék tátongott előttük. A király lova patkójának helye még évszázadok múltán is jól látszott ezen a helyen. Szent László füve Hatalmas termetű volt Szent László király, egy fejjel kimagasodott vitézei közül. Harcokban olyan volt, mint a bátor oroszlán, békében meg olyan, mint a kegyes pásztor. Egykor ezt énekelték róla: Üdvöz légy, kegyelmes Szent László király, Magyarországnak édes oltalma, Szent királyok közt drágalátos gyöngy, Csillagok közt fényes csillag. Amikor a pestis, a döghalál pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz fordult, mindenki tőle várta a segítséget. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátorához. Szent László pedig Istenhez könyörgött, tőle várt segedelmet. Isten éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt, és azt mondta: — Vedd íjadat és tegezedet, menj ki sátrad elé, és minden célzás nélkül bocsásd el nyílvessződet.
Ezt a kiáltozást meghallja a tatárok vezére is, és kérdi nagy gúnyosan László királytól: – Hallod-e, király, ugyan miért bőgnek ennyire a katonáid? – Mert veled akarnak megütközni – felelte Szent László király. De mielőtt ütközetre került volna sor, a szent király Istenhez fohászkodott, hogy elepedt katonáit felüdíthesse. Isten most is meghallgatta a könyörgést: íme, Szent László lova patkójának nyomán víz buggyant ki, bőséges forrás fakadt. Ez a forrás a katonákat felüdítette, s azóta is virágzik, vize soha el nem fogy, se ki nem szárad. Ezt a forrást a nép ma is Szent László kút jának nevezi. (Lengyel Dénes: Régi magyar mondák) Legenda: (latin szó: "olvasandó dolgok"); kisepikai műfaj, melynek tárgya valamely vallási szempontból fontos személy, esemény, hely. A műfaj legfőbb célja a példaadás, az olvasók, hallgatók lelki épülésének szolgálata. Prózai vagy verses formájú lehet.
– A bollandisták nagy legendagyüjteménye, az európai hírű Acta Sanctorum, június 27-hez kapcsolja a Szent László-legendát és a hozzáfűzhető tudnivalókat. – Ennek szemmeltartásával készült a magyar szentek legendáinak hazai kiadása a XVIII. században: Acta Sanctorum Ungariae. Nagyszombat, 1743. – Leghasználtabb a Szent László-legenda szövegközlései közül Endlicher István kiadása: Rerum Hungaricarum monumenta Arpadiana. Sanct Gallen, 1849. Irodalom. – Podhradczky József: Szent László királynak és viselt dolgainak históriája. Buda, 1836. – Pauler Gyula: A magyar nemzet története az árpádházi királyok korában. Két kötet. Budapest, 1893. – Erdélyi László: Magyar művelődéstörténet. II. kötet. Kolozsvár, 1919. – Holik Flóris: Szent László-mondáink és Compostellai Szent Jakab. Katolikus Szemle. 1923. évf. – Berze Nagy János: A Szent László pénzéről szóló monda népmesei kapcsolatai. Népélet. 1925. – Karácsonyi János: Szent László király élete. Budapest, 1926. – Horváth Cyrill: Szent László-legendáink eredetéről.
Korának egyik legnagyobb hadvezére, a Lovagkirálynak is hívott I. (Szent) László király személyében olyan uralkodót tisztelhetünk, aki sokat tett annak érdekében, hogy Szent István munkáját befejezve megszilárdítsa a Magyar Királyságot és államiságot. Ennek is köszönhető, hogy nem egészen száz évvel a halála után szentté avatták. A lövészkatonák védőszentjeként is ismert királyról számos legenda, monda is fennmaradt. Szent László napján nézzünk most ezek közül néhányat. "Boldog László király kiragyogva kimagaslott Magyarország királyainak fényes nemzetségéből. Kétségtelen édesatyja a nevezetes első Béla, a hírneves András király öccseura; alkotóereje szorgalmából azon években, midőn uralkodott, az állam, sőt az egész Pannónia annyira rendezetten s meggyarapodva virágzott, hogy boldog István király ideje óta törvények, szabadság és bőség tekintetében soha még ily csodálatosan nem csillogott. Minden korábbi állapotánál gazdagabban Magyarország azidétt kezdte szabadságának fejét a bőség telt szaruival az egekig emelni, s gazdagságában, rangban és dicsőségben szinte valamennyi vidéket legyőzni" – olvassuk Szent László 1192 után keletkezett legendájában.
Ennek a tájnak egyik érdekessége az u. n. Szent László pénze. Ezt a jelenséget a Magyargyerőmonostorhoz vezető út mentén is megtalálhatjuk, de az egész régióban igen gyakran felbukkan a talaj felszínén. Nem másról van szó, mint kisebb-nagyobb érme alakú kövecskékről. Kedves legenda fűződik ezeknek az érméknek a kialakulásához, miszerint amit az lenni szokott hajdanán, menekültek a kunok, hegyen-völgyön át a László király csapatai elől, s talán kiszaladtak volna a világból, ha a kunok vezérének ördöngös gondolata nem támad. Egyszerre csak, mit gondolt, mit nem a kun vezér, szórni kezdte tarsolyából a zsákmányolt csengő aranyat, s ezüstöt, s intett a vitézeinek is, hogy csak hányják el azok is, ami pénzük van, majd meglátják, mi nagy haszna lesz ennek. Az ármányos vezér jól számított, mert a magyarok egyszeriben abbahagyták az üldözést, s mohón kezdték a szétszórt pénzt szedegetni. - Hagyjátok! Hagyjátok! – csendült végig a magyarok sorain László hangja. – Ráértek erre később is! Utánam!
Legkedveltebb mozzanata a cserhalmi, más néven kerlési ütközet. A Képes Krónika szerint "Szt László herceg meglátott egy pogányt, aki a lova hátán egy szép magyar lányt hurcolt magával. Azt gondolta tehát Szt László herceg, hogy ez a váradi püspök leánya, és ámbár nehéz sebben volt, mégis nagyhamar üldözőbe vette lova hátán, melyet Szögnek nevezett. Midőn azután lándzsavégre megközelítette, semmire sem ment vele, mert az ő lova már nem iramodott gyorsabban, amannak lova sem maradt vissza semennyit sem. Így mintegy kartávolság volt a lándzsa hegye és a kun háta mögött. Rákiáltott tehát Szt László herceg a leányra és mondá: szép húgom, fogd meg a kunt övénél, és vesd magad a földre! Az meg is tette. Mikor a földön hevert, Szt László herceg közelről át akarta szúrni lándzsájával. A lány ekkor nagyon kérte, ne ölje meg, hanem bocsássa el... A szent herceg ezután sokáig vívott a férfiúval, majd elvágta inát és megölte... Nagy volt az örvendezés Magyarország-szerte... " - A Képes Krónika ebből az eseményből a legdrámaibb jelenetet örökítette meg: ~ és a kun birkózását.
Enyhet adó tippek: összegyűjtöttük a legfontosabb és leghasznosabb tudnivalókat a hőség kapcsán. A héten 36 fokra is kúszhat a hőmérő higanyszála, ezért elrendelték a hőségriadót. Dr. Vass Ilona bőrgyógyász lapunknak azt mondta, kánikulában érdemes szellős ruhákat viselni. A gyermekekre is vékony ruhákat adjunk, és védjük a fejüket kalappal, vászonsapkával, kendővel, napernyővel, ernyővel, valamint olyan napszemüveget hordjunk, ami megvéd a káros UV-sugárzástól. Égési sérülések – Medicover Egészségközpont – Életünk az egészség. Nem feltétlen a világos színű ruhanemű véd, a szakember azt javasolja, ha az UV-fény elleni védelem a cél, sűrűbb szövésű, sötétebb ruhát hordjunk. (Igaz, az viszont fokozza az izzadást, ami szintén táptalaja lehet a bőrirritációnak. ) A legfontosabb ilyenkor a bőrünk védelme, hiszen az UV-B hatására leégés, akár másodfokú égési sérülés is kialakulhat, ami akár felül is fertőződhet. Ha kisgyermek korban esik át valaki háromnál többször nap okozta égési sérülésen, az a későbbiekben nagyobb valószínűséggel kaphat bőrrákot – mondta dr. Vass.
Kivétel ez alól, ha tűzgyújtási tilalmat rendeltek el. Kerti, illetve szabadtéri sütögetések alatt, ha feltámad a szél, azonnal meg kell szüntetni a tevékenységet, hisz a zsarátnokot a szél akár 9 km-re is elviheti, és ez további tüzeket idézhet elő. Erdei sütögetések során ügyeljünk a megfelelő oltóanyag/eszköz készenlétben tartására. Mielőtt elhagynánk a területet, győződjünk meg róla, hogy valóban nincs további izzás /parázslás. Javasoljuk a gyermekek bevonását ebbe a folyamatba, minden esetben mondjuk el ezeket a tanácsokat nekik, hogy a későbbiekben ők is így cselekedjenek majd. Másodfokú égési sérülést is okozhat a napozás | 24.hu. Ez a cikk is érdekelheti Önt! Mire figyeljünk a kerti partin? - Égési sérülések megelőzése A napégésről se feledkezzünk meg! A vakáció idején több a szabadidős program, hiszen a jó idő mindenkit kicsalogat a négy fal közül. A tűző napon azonban égési veszélyekkel kell számolnunk. Napégés esetében elsősorban első fokú, ritkább esetben másodfokú égési sérüléseket szenvedhetünk. Ne tartózkodjuk a napon 11:00 – 14.
Saláta A most érő zöldségek széles választékot kínálnak, így étrendünk igazán változatos lehet: levesként, salátaként, mártásként, enyhén párolt vagy óvatosan grillezett (nem odaégetett) zöldségköret vagy akár préselt lé formájában is az étrendbe iktathatjuk a különböző fajtákat. A gyümölcsökkel szinte ugyanígy járhatunk el. Msodfokú égési sérülés . A zöldségekben, gyümölcsökben bővelkedő étrend így nemcsak vitaminokkal, ásványi anyagokkal, rosttal, de számottevő mennyiségű vízzel is ellátja testünket. A dietetikus szerint fontos figyelni a nyári meleg miatt az ételek szavatossági idejére is, hiszen a hőség miatt a nagyobb víztartalmú, mikrobiológiailag kockázatosabb (vagyis könnyen ételfertőzést okozó) ételek, mint például a tojásos, gombás, majonézes, tejes, joghurtos, tejfölös, halas ételek könnyebben megromlanak. Ezeket mindig frissen készítsük, lehetőleg csak annyit, amennyit azonnal elfogyasztunk. Ha mégis marad belőle, a következő fogyasztás előtt alaposan forraljuk fel. Mindezek mellett pedig a legfontosabb: igyunk minél többet!
Ma olyan leckét kapsz, amit sose' fogsz elfelejteni" – hangzott el 2015-ben Csuja Imre szájából a már-már legendás mondat a még ma is töretlen népszerűségnek örvendő "Tartsd életben! " című kisfilmünkben, és valóban így is történt. Mit tegyünk égési sérülés esetén?. A Valami Amerika szereplőinek segítségével több mint 2 millió emberhez juttattuk el egyszerű, ám annál fontosabb üzenetünket, miszerint csak a mellkas nyomásával, levegőbefújás nélkül... Tovább Kihívás indul! Idén 3. Tovább
A Bethesda Gyermekkórház Égéssérült Gyermekeket Gyógyító Országos Központjának munkatársai adnak tanácsokat. Hogyan előzze meg a baleseteket és mit tegyen baj esetén? Az iskolai szünet beköszöntével a gyermekek többet maradnak felügyelet nélkül. Szakértői tanácsokat gyűjtöttünk össze az égési balesetet megelőző lehetőségekről, hogy a szülők felkészülten tudják kezelni a vakációval járó élethelyzeteket. Mit tegyünk, ha megtörtént az égési sérülés? Az egészen enyhe, felületes égésekre hideg csapvizet kell folyatni legalább 5–10 percen át. A komolyabb felületes sérülések hűtésére a "20-as szabály" vonatkozik: 20 percen belül, legalább 20 percen át, 20 °C-os vízzel. A víz elvezeti a bőrből a hőt, mérsékli a bőr duzzanatát. Nem árt gézzel lazán bekötni a sebet. Másodfokú égési sérülés kezelése. A sebet háztartási zsiradékkal/tejföllel bekenni nem szabad. Főleg a nagyobb égéseket ne jéghideg vízzel hűtsük. Az esetleges kisebb hólyagokat ne nyissuk fel! Ügyeljünk rá, hogy hol gyújtunk tüzet a kiránduláson! Csak a kijelölt tűzrakó helyen szabad tüzet gyújtani kirándulás közben, az arra alkalmas szélcsendes időben.
A bőrgyógyász tapasztalatai alapján elmondható, hogy azok, akik barnaságra vágynak és emiatt sok időt töltenek a napon, hamarabb lesznek ráncosak, és sűrűbben látogatják később a plasztikai sebészetet. UV Unalomig ismételt szabály: 11 és 15 óra között nem szabad védelem nélkül a napon tartózkodni. Érdemes magas faktorszámú fényvédő krémet használni, ami lehetőleg az UV-B és -A sugárzás ellen is véd. Ha vízbe megyünk, használjunk vízálló krémet, és legalább 20 perccel a napfürdőzés előtt kenjük be magunkat – ajánlja a bőrgyógyász. Fotó: Neményi Márton Mint megírtuk, a nagy hőségben nem lehet elégszer hangsúlyozni a folyadék folyamatos fogyasztását. Nyáron, különösen kánikula idején nemcsak a bőrünk fényvédelme érdemel kiemelt törődést, de az étrendünk összetételén is szükséges változtatni, kerüljük a túl zsíros, erősen fűszerezett ételeket, így a magyarosabb fogások helyett könnyen emészthető, zöldségalapú, zsírszegény konyhatechnológiával készült ételeket válasszunk inkább – mondta lapunknak Schmidt Judit dietetikus.
00 óra között, és soha ne feledkezzünk meg a naptej használatáról! Próbáljunk meg napvédett, árnyékos helyet keresni ebben az időszakban. Ezt olvasta már? Hogyan védjük meg gyermekeinket a nap káros sugaraitól? Mit tegyünk, ha mégis bekövetkezik a napégés? Fontos, hogy mérsékelt napégés során, ha nem képződnek hólyagok, a hideg vizes zuhany vagy borogatás hoz gyors enyhülést hoz. Használjunk napozás utáni balzsamot! Ha hólyagosodás jelenik meg (másodfokú égés), a hólyagokat ne szúrjuk ki, mert így nagyobb a fertőzés veszélye! A napozás hatására víz párolog a testünkből, igyunk az átlagosnál nagyobb mennyiségű folyadékot! Égési sérülést villamos áram is okozhat A jó idővel a kerti munkák is előtérbe kerülnek. De a szorgos kertészkedés közben számos baleseti tényezőre kell ügyelnünk. Egyik potenciális veszélyforrás lehet például fűnyírás közben az áramütés veszélye. Nagyon fontos, hogy ha gyermekünk is besegít a fűnyírásba – amit csak 12 év feletti gyermek tehet –, mindig hívjuk fel a figyelmét arra, hogy a fűnyíró vezetékére még véletlenül se tolja rá a gépet, hiszen súlyos áramütést kaphat, amely akár halálos kimenetelű is lehet.