A M3 autópálya immár elérte a Régiót, továbbépítése jelenleg is folyik. A regionális repülőterek a gazdaság élénkítésében kulcsszerepet játszhatnak. A debreceni regionális nemzetközi repülőtér és a nyíregyházi, a szolnoki, valamint a kunmadarasi repülőterek jövőbeli fejlesztése erősítheti a Régió vonzerejét. A Régió fontos határátkelőhely, a magyarországi határforgalom kb. 12%-a itt bonyolódik le. Magyarországon csak az Észak-Alföldi Régiónak van Ukrajnával közös határvonala. A Régió az országos GDP előállításából 9, 6%-kal részesedik (KSH, 2001). A Régió természetföldrajzi képét az Alföld határozza meg. Észak-Alföldi Régió. Az agrárium jó adottságokkal bír. A mezőgazdaság kb. 11%-kal járul hozzá a régiós GDP értékéhez, amely kétszerese az országos átlagnak. A mezőgazdaságnak régi hagyományai vannak: az Észak-Alföld Magyarországon belül jelentős élelmiszer-feldolgozóipari alap-, illetve nyersanyagtermelő bázis és jó minőségű, a térséghez köthető agrártermékekkel rendelkezik. A Régióban a nagyobb beruházási dinamika 1997-től indult meg, s üteme azóta nem marad el a nemzeti folyamatokétól, így a Régió korábbi időszakból felhalmozódott lemaradása nem növekszik tovább.
A külföldi befektetők közül az amerikai, az osztrák, az olasz és a német befektetői csoportok jutottak meghatározó részesedéshez. A Régió gazdaságának fontos pillére a kisszámú, de nagy alaptőkével és komoly volumenű termeléssel jellemezhető részvénytársasági kör. A külföldi tőkebeáramlás hozzájárult a munkanélküliségi helyzet további romlásának megakadályozásához, az exportképesség fokozásához, a technológiai megújuláshoz, a termelékenység növekedéséhez, a beruházások felfutásához, azaz végeredményben a Régió - különösen néhány kis- és középváros - gazdaságának stabilizálódásához. Észak alföldi régió társadalma. A külföldi érdekeltségű vállalkozások (2001-ben 1232 darab) kb. 40%-a kizárólagos külföldi tulajdonban van, további közel 30%-uk pedig többségi külföldi tulajdonú (a külföldiek átlagos részaránya a jegyzett tőkéből 74-78%). A külföldi tőke ágazati megoszlásában dominál az ipar, ezen belül elsősorban a feldolgozóipar. Viszonylag jelentős vonzást mutat a kereskedelem, a közlekedés és távközlés, az agrárszektor és a termelő szolgáltatások, valamint az építőipar és a turizmus.
A világon egyedülálló hortobágyi táj tökéletes simaságú pusztaság, Európa legnagyobb kiterjedésű épen maradt legelője. A táj sajátos, időtlen nyugalmat áraszt, a helybeliek úgy mondják, a puszta senkit nem hagy közömbösen: akit megérint a varázsa, menthetetlenül beleszeret, aki nem hallja meg a végtelen rónaság néma muzsikáját, az sohasem fogja szívébe zárni. Az Észak-alföldi régió ezerszínű arcát mutatja a látogatónak, aki felfedezni indul ezt a tájat. Sok-sok természeti, építészeti, kulturális gyöngyszem, csak erre a vidékre jellemző kincsek: a nap égette alföldi pusztaságok, a szépséges erdős, ligetes területek s a titkokat suttogó folyók éppúgy rabul ejtenek, mint az észak-alföldi fürdők felüdülést nyújtó gyógyvize, a régmúltat idéző, meghitt hangulatú szatmár-beregi templomok vagy a....... Észak alföldi region. a büszke alföldi épületek. Felfedezésre csábítanak a népi hagyományok szülte jellegzetes kézművesremekek, a folklór táplálta dallamok, kóstolásra kínálkoznak az itteni sajátos ízek. A természet csodái nemcsak gyönyörködésre késztetnek, de túrázni, sportolni is hívnak: a folyók úszásra, vízi sportokra ösztönöznek, a rónák és a szatmári területek kitűnő terepet adnak a lovagláshoz, de gyalogosan vagy két keréken is boldogság felfedezni ezt a tájat.
Érettségi pontok - legfeljebb 200 pont Az érettségi pontokat már nem az összes, hanem csak két kötelező vizsgatárgy százalékos eredményei alapján kell kiszámolni. A pontszám egyenlő az érettségin elért százalékos eredménnyel. Ha valaki tehát száz százalékosan teljesít egy tárgyból, azért 100 pont jár. Két tárgy esetén így jön ki a maximum 200 pont. 3. Többletpontok - legfeljebb 100 pont legalább 45 százalékos eredményű emelt szintű érettségi 50 pont középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga 28 pont felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga 40 pont A felvételiző emelt szintű érettségiért 50 többletpontra jogosult (max: 100 pont). Nyelvvizsgá(k)ért legfeljebb 40 többletpontot kaphat akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná. Felvi.hu - Hogyan számolják ki a pontjaimat?. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont. Az intézmények által adható egyéb többletpontok rendszere.
Ehhez a számhoz még hozzáadódnak az érettségin elért eredményeid is. Ezek a következők: Magyar: 90% Matek: 50% Történelem: 80% Német: 80% (Választott tárgy) Földrajz: 90% A százalékokat össze kell adni, majd átlagolni: 90+50+80+80+90= 390 390:5= 78 A két végeredményt össze kell adni, majd megszorozni kettővel: 78+90=168 168x2= 336 Tehát a 400-ból 336 pontot értél el ezzel a számítási módszerrel. 2. ÉRETTSÉGI, FELVÉTELI PONTSZÁMÍTÁS | Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium. Érettségi pontok Az érettségi pontok esetében azt nézik, hogy az adott képzési területen melyik a jelentkező számára a két leginkább kedvező érettségi tárgy. Ezek vizsgaeredményeinek százalékos átlagából számítják ki az érettségi pontot, majd megduplázzák. A felvételid során választhatsz a felvételi tárgyak között. Tegyük fel, hogy a matekod 70%-os lett, a magyarod 90%, a történelmed pedig 80%-os. A felvételi tárgyaid között mindhárom tárgy szerepel, de mivel a két legjobbat kell kiválasztanod, ezért a történelem és a magyar százalékai számítanak. Tehát: magyar 90% = 180 pont történelem 80% = 160 pont Összesítésben: 180+160=340 Így tehát az érettségiért kapható 400 pontból 340-et kapsz.
Aki tovább szeretne tanulni, a következő két módon számíthatja ki a felvételihez pontszámait. 1. Tanulmányi pontok Ennél a módszernél figyelembe veszik a nyelvtan és az irodalom átlagát, (egy jegynek számít a kettő együtt) a matek, a történelem, egy idegen nyelv és egy választott tárgy 11. -es és 12. -es év végi érdemjegyeit. Ez ugye évenként legfeljebb 25 pont lehet, tehát a két évre maximum 50. A végeredményt megkétszerezik, így az érdemjegyekből maximum 100 pont jöhet össze. Ezután ehhez a pontszámhoz hozzáadják az érettségi bizonyítványban szereplő százalékos eredmények egész számra kerekített átlagát. Itt is maximum 100 pont jöhet össze. A végeredményt megduplázzák, így az elérhető maximum ebben az esetben is 400 pont. Lássunk egy példát! A 11. -es évvégi jegyeid a következőek: Magyar: 5 Matek: 5 Történelem: 5 Német: 4 (Választott tárgy) Testnevelés: 5 Erre az évre tehát a pontjaid: 5+5+5+4+5=24 A 12. -es évvégi jegyeid a következőek: Matek: 3 Történelem: 4 Erre az évre tehát a pontjaid: 5+3+4+4+5=21 A tanulmányi eredményed alapján a pontjaid: 21+24= 45 Ezt a számot megkétszerezik: 45x2= 90 Ebből következik, hogy 100-ból 90 pontot értél el.
Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 280 pontot. ( jogszabályi pontszám)