Küldetésünknek tekintjük, hogy megteremtsük lakóink számára az önálló, aktív, biztonságos és teljes élet lehetőségét. Csatlakozzon a Rege Residence-hez! Nincsenek képek? :-( Frissítettük adatvédelmi szabályzatunkat. Oldalunk sütiket használ. Részletek...
Idősotthonok Pest megye Budapest 2. kerület Idősotthonok II. kerület Budapest 2. kerületi idősotthonok listája. Az idősek otthona olyan szociális intézmény, ahol idős emberek ellátását (beleértve az egészségügyi ellátáshoz szükséges feladatokat), ápolását, gondozását végzik. A következő nyugdíjfizetés időpontja július 12. (kedd). Aki bankszámlára kérte az utalást, annak július 12-én kerül az összeg a bankszámlájára, aki postai úton kapja, annak a szokásos naptári napon viszi a postás. A 2022-es nyugdíjfolyósítási napokat ide kattintva tekintheti meg. Hiányzik innen valamelyik 2. kerületben működő idősotthon? Nyugdíjas otthon budapest. Ha tud ilyen helyet, vagy egyéb hibát talált, akkor kérjük, jelezze az oldal tetején található beküldőlinken.
Folyamatosak a pozitív visszajelzések a lakók, dolgozók, óvodások, óvodapedagógusok és szülők részéről egyaránt. Az otthonokban lakók számára lehetővé tesszük az élethosszig tartó tanulás, információszerzés élményét is. A Zsigmond Király Egyetem professzorainak, szakembereinek előadásában működő Senior Akadémiát a lakókon kívül az önkormányzatokkal való jó együttműködés példájaként az otthonokon kívül élő nyugdíjasok is látogatják. Bakancslista programunk a lakók egyéni vágyainak megvalósításáról szól külső partnerek bevonásával. Nincs szebb pillanat, mint amikor egy-egy lakó dédelgetett álma válik valóra: utazás Erdélyben, lovasfogat-hajtás, sakk nagymesterrel közös játék, s még sorolhatnánk. Itt jó élni! "Ne féljen! Idősotthonok - Budapest 2. kerület. Jöjjön! " Hegedűs Gézáné, Róza néni, csepeli lakónk Legyen a mi Otthonunk az Ön otthona!
A cégbíróság ilyenkor hivatalból jár el, vagy kérelemre. A cégbíróság hivatalból jár el, ha az eljárás lefolytatására okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást, vagy az eljárást más bíróság kezdeményezi. A cég cégjegyzékében bejegyzett személy kérelmére törvényességi felügyeleti eljárást kell lefolytatni, ha a kérelmező igazolja, hogy a cég vezető tisztségviselőjétől írásban kérte a céggel fennálló jogviszonya megszűnésének a cégbírósághoz történő bejelentését, ennek azonban a cég vezető tisztségviselője hatvan napon belül nem tett eleget. A felhívás elküldését igazoló iratot a kérelemhez csatolni kell. Ha az ugyanezen okból a kézbesítési megbízott fordul a cégbírósághoz, igazolnia kell azt is, hogy a külföldi személyt tájékoztatta a megbízatásról történt lemondásáról, és írásban felhívta, hogy gondoskodjon másik kézbesítési megbízottról, azonban a külföldi személy az értesítést követő hatvan napon belül nem jelölt ki új kézbesítési megbízottat, vagy a külföldi személy részére a lemondást tartalmazó okirat nem volt kézbesíthető.
A kérelmező részt kívánt venni az eljárásban, ezért az első körülmény nem állapítható meg. Amennyiben a kérelemre indult eljárásban a cégbíróság a kérelmező jogi érdekeltségének hiányát megállapítja, a kérelem elutasításának van helye. Ettől eltérő jogkérdés a Kúria szerint, hogy a cégbíróság a kérelem alapján, tehát a hivatalos eljárása során tudomására jutott tények, körülmények ismeretében indokoltnak tartja-e hivatalból a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. A hivatalbóli eljárás a cégbíróság mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, annak elmaradását sem az nem sérelmezheti, aki az eljárásban nem kíván részt venni, sem az, aki jogi érdeke vagy más feltétel hiányában nem vehetett részt az eljárásban, és az sem, akinek a kérelmét jogi érdeke hiányában a bíróság jogerősen elutasította. A hivatalbóli eljárást a kérelmező nem kényszerítheti ki. Mindezek alapján a Kúria ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30. 231/2018. ) a Kúriai Döntések 2019/7.
Fontos kitétel, hogy nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető. A törvényességi felügyelet ezen felül semmilyen esetben nem terjedhet ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. Hivatalból jár el a cégbíróság, ha az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást, vagy az eljárást más bíróság kezdeményezi. Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását az ügyész, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv, vagy a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara kérelmezi, de kérelmezőként eljárhat az is, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik. Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének, ha a cég felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll; ezekben az esetekben a cégbíróság a kérelmet elutasítja.
Ezen eljárás célja, hogy a cégbíróság a cég törvényes működését kikényszerítse. Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő, vagy a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő. Ezen kívül, ha a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak, vagy a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat, illetve ha törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi. Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető. A törvényességi felügyelet nem terjed ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
A fentiek szerinti szankciók közül a cégbíróság választ, és azokat akár együttesen vagy külön-külön alkalmazhatja. Pénzbírság akár egymás után többször is kiszabható. Amennyiben a cég az első felhívás ellenére nem állítja helyre a törvényes működést, a cégbíróság az eljárás megindításától számított 90 napon belül köteles valamilyen szankciót alkalmazni. A 90 napos határidő számításánál nem lehet figyelembe venni azt az időt, ami a felhívást tartalmazó végzés kiadásától a végzésben meghatározott (főszabályként 30 napos) határidő lejártáig tart. Az egyes törvényességi felügyeleti intézkedések között 6 hónapnál hosszabb idő nem telhet el. Ha az alkalmazott szankció eredményes, és a törvényes működés helyreáll, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti. Szintén megszűnik az eljárás, ha ez kérelemre indult, és a kérelmező utóbb visszavonja a kérelmet. Előfordulhat azonban az is, hogy ennek ellenére az eljárás megindításának feltételei fennállnak, ezért a cégbíróság hivatalból újabb eljárást indít.
Fontos, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot a benyújtáskor tartalmaznia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg, de a kérelmét bármikor visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást meg kell szüntetni, az eljárás során felmerült költségeket pedig a Pp. általános szabályai szerint a kérelmező viseli. A kérelmet a Törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelem nevű ÁNYK-űrlapon kell előterjeszteni egy példányban papíralapon vagy – elektronikus kapcsolattartásra kötelezett kérelmező, például cég esetében – elektronikus úton a szervezet székhelye (ennek hiányában az utolsó bejegyzett székhelye) szerint illetékes törvényszéken. A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni.
A határozat megsemmisítésével egyidejűleg a cégbíróság nem mindig kötelezi új határozat hozatalára céget, hiszen például előfordul, hogy van másik, törvényesen megválasztott vezető tisztségviselője a társaságnak. 4. A legfőbb szerv összehívása Amennyiben a cég törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag helyreállítható, a cégbíróság összehívhatja a cég legfőbb szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására – a cég költségére – megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki. A legfőbb szerv összehívását a cégbíróság maga rendszerint csak akkor teszi meg, ha egyéb szankciók alkalmazásával a törvényes működést nem tudja biztosítani. Vannak azonban olyan körülmények is, amikor a bíróság nem mérlegelhet. Például amikor a korlátolt felelősségű társaságnak nem marad ügyvezetője, a tag, illetve hitelező kérésére a cégbíróságnak a taggyűlést össze kell hívnia. Ilyenkor a cégbíróság határozza meg a legfőbb szerv ülésének időpontját, annak napirendjét, összhangban a létesítő okirat erre vonatkozó rendelkezéseivel.