Talán ez a sikerének a titka, ezért szeretik nemcsak magyar, de francia, olasz és német olvasói is. Így járt el hetedik és nyolcadik kötetében is, midőn a krimit vegyítette a realista igényű, az adott kort és annak társadalmi folyamatait ábrázolni hivatott klasszikus történelmi regénnyel. Persze, tiszta műfajú regény nincsen, hacsak nem valamiféle zsánerműről van szó, és a történelmi regénybe oltott detektívtörténetnek is vannak előzményei (gondoljunk csak Böszörményi Gyula Ambrózy báró-folyamára, vagy a német Volker Kutscher Gereon Rath-történeteire, amelyből a kitűnő Babylon Berlin televíziós sorozat készült), a Fábián Marcell-történetek ( Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja, 2017, Fábián Marcell és a táncoló halál, 2019) azonban nem ezeket a mintákat követik. Hász Róbert nem a krimit "szépirodalmiasítja", sokkal inkább a szépirodalmat "krimisíti". "A detektívtörténet az egyik legváltozatosabb, legrugalmasabb elbeszéléstípus" – írja Bánki Éva ( A bűn nyelvét megtanulni. Tanulmányok a kemény krimiről.
Budapest, Napkút, 2014. 5. o. ), majd rámutat a történelmi regény, a lovagregény és a krimi párhuzamaira is. A krimi cselekménye a séma szerint egy lineáris, egyszerű eseménysort követel meg: "bűncselekmény – fokozatos felderítés – tettes néven nevezése" (Bánki Éva, uo. 6. ). Ebben azonban nem nehéz észrevennünk az igényt a hősre. Ne feledjük, hogy a detektívtörténetben tulajdonképpen igazságot szolgáltatnak, nem nehéz hát belátnunk, hogy a krimi megköveteli a hőst (voltaképpen egy lovagot), az igazságosztó figuráját: a detektívet! Hogy ez a nyomozó maga is sematikus figura lesz, mint számos esetben, vagy olyan hús-vér, esendő, tépelődő alak, amilyen Raymond Chandler Marlowe-ja, vagy éppen a föntebb említett Gereon Rath, az már az adott krimi komplexitásától, dimenzióitól, azaz végső soron az író tehetségétől és érzékenységétől függ. Nos, Hász Róbert címszereplője távolról sem sematikus. Fábián Marcell vérbeli, ízig-vérig szépirodalmi hős – mindazzal, ami ezzel jár, ideértve azt is, hogy a szó romantikus értelmében alig-alig hősies.
Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Moderátor: Tóth Endre Beszélgetőtárs: Balog Alexandra és Dénes-Worowski Marcell Érdekli, hogy milyen gondolatok kavarognak egy művész fejében a hangverseny után? Kíváncsi arra, hogy az előadó miféle szempontok alapján válogatta össze aznapi műsorát? Szívesen meghallgatná, hogy milyen személyes élmények fűzik a fellépőket a Zeneakadémiához? A programfüzet elolvasása után is maradtak Önben kérdések, amelyekre csak a művész adhatna választ? Kérdéseinek megválaszolásában a Zeneakadémia Koncertközpont Kóda című sorozata (szerkesztő: Tóth Endre) kíván segítséget nyújtani. A koncertek után tíz perccel kezdődő kötetlen, félórás beszélgetések alkalmával a hangversenyen közreműködő előadók, illetve zeneszerzők mesélnek az elhangzott darabokról, saját magukról és a Zeneakadémiához fűződő viszonyukról.
Három év után szinte semmit sem tudtunk meg. Mi volt Dawn célja? Mi volt a másik idegen faj célja? Meg úgy általában, mire volt jó ez az egész? A Búra alatt az elmúlt két év során átalakult egy rejtélyekkel teli drámából egy gagyi megszállós sci-fivé, amiben szinte csak a karakterek maradtak ugyanazok, és valószínűleg csak Barbie, Jim, Julia és a többiek miatt maradtak a nézők a képernyő előtt. Aki sajnálta is a sorozat korai, befejezésének csúfolt végét, az valószínűleg a cikk olvasására már el is felejtette, hogy volt valaha egy városka, amit egy semmiből megjelenő hatalmas búra elzárt a külvilágtól. Egyetlen vigasz azért maradt számunka, mégpedig az eredeti regény. Így hát ha másért nem is érte meg végignézni ezt a sorozatot, arra jó volt, hogy kedvet kapjak Stephen King művéhez, amiben újraélhetjük Chester's Mill legnehezebb időszakának történetét, és egy igazi lezárást kapjunk a sztori végén. A Búra alatt harmadik évada bizonyos módon még az előző szezont is alulmúlta. Bár az évad úgy indult, hogy most végre valami mást fogunk látni, a következő héten a sorozat "biztosított" minket arról, hogy nem kell megijedni, nem lesz itt semmi változás, főleg nem javulás.
Összefoglaló Chester's Mill békés kisváros. Ezt legfeljebb Dale Barbara, iraki veterán, most gyorséttermi szakács vonná kétségbe, aki összetűzésbe keveredett a városka legnagyobb hatalmú emberének a fiával és a barátaival. Szerencséje volt, mert a rendőrfőnök nem a befolyásos apának hitt, hanem neki. De Barbie tanult a történtekből: úgy dönt, továbbáll. Olyan sok a hasonló kisváros, és közepesen sült hamburgert készítő szakácsra mindenhol szükség van. Számításába egyetlen hiba csúszik – a Búra, amely váratlanul, a derült égből ereszkedik alá, és elvágja Chester's Millt a külvilágtól. És ahogy az emberek lassan felfogják, hogy a láthatatlan, de nagyon is valóságos akadály ott van és ott marad, kiderül, hogy Chester's Mill nem is olyan békés hely. Stephen King felejthetetlen figurákat teremt ebben a regényében is. A város három tanácsosa, a helyi újság szerkesztő-tulajdonosa, két lelkész – egy férfi és egy nő –, a városi kórház személyzete, a rendőrség állománya mind fontos szerepet játszanak, ki jót, ki rosszat.
Persze ott van maga a Búra, így a misztikum és a sci-fi elemek nem tűnnek el teljesen a történetből, de az egész természetfeletti aspektus csak egy kis részét képezi a történetnek, és annak konklúziójának. Így tehát Chester's Mill és lakói nem igazán hasonlítanak egymásra a két változatban. Drog, erőszak és fasizmus. King regényének ezek szintén szerves részét képezik, nem véletlenül. A történet egészen rövid idő alatt zajlik, de ezek a napok éppen elegendőek ahhoz, hogy a város polgáraiból előhozzák legrosszabbik énjüket. Míg a város tanácsosai és rangosabb polgárai – élükön Nagy Jimmel – megpróbálják kezelni a helyzetet (egyesek saját malmukra hajtani a vizet), a frissen hatalomhoz jutó és attól megrészegült ifjonc rendőrök a Mechanikus narancs drúgjait megszégyenítendő ámokfutásba kezdenek, kiélvezve, hogy felettesüket nem igazán érdekli, mit is tesznek, amíg nem avatkoznak bele a nagyok dolgába. A felfordulásban kialakult rendőrállamszerűség létrejöttének okai pedig további betekintést engednek a céloktól mentes és gyökértelen ifjúság életszemléletébe.
A két kötetes regény mérete ellenére igazán fordulatos, izgalmas és bármilyen hihetetlen, kellően pörgős is ahhoz, hogy sose unjunk rá. Akik pedig kíváncsiak lettek volna arra, mi történik a sorozat negyedik, soha el nem készült évadában, netalán még szerették is a szériát, azoknak szintén vigaszt nyújthat a regény.