A harminc év egy oktatási intézmény esetében általában nem nagy idő. Ha azonban az első magyar magánfőiskola tudhat maga mögött 30 eredményes évet, akkor már lehet sikerről beszélni. Együttműködési kultúránknak köszönhetően - akadémiai rendezettség, csapatmunka, vállalkozói szellem, sokszínűség, és a folyamatos innováció keveréke - az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola hívogató hely diákok és tanítani kívánó szakemberek számára egyaránt! Az általunk kínált tudományos tapasztalat a világ több mint 100 országából érkező hallgatóinknak nemcsak alap- vagy posztgraduális diplomát, hanem egyéb készségeket és kapcsolati lehetőségeket kínál, amelyek akár egész életen át tartó előnyöket jelentenek. 1991-ben nyitottuk meg kapuinkat olyan fiatalok előtt, akik angol nyelven üzleti tanulmányokat kívántak folytatni. Az iskola alapítói hosszú távra terveztek, így a Kelenföldi pályaudvar szomszédságában lévő irodaház néhány termében – lényegében "albérletben" – folyó tevékenységet 1996-ban Buda egyik legszebb kerületébe, a II.
A Parkon kívül is fizetős a parkolás! Rennweg 9, Vienna 1030, Austria ÚJ ÉRDEKLŐDŐKNEK: E-mail: Telefon: +43 681 815 845 88 IBS HALLGATÓKNAK: E-mail: Hivatalos közösségi oldalaink: Instagram, Facebook, YouTube, LinkedIn, TikTok Kampusz látogatás, csak előre megbeszélt módon lehetséges, kérjük, írjon a e-mail címre. Hol található Bécsben az IBS? Online Felvételi Konzultáció Szeretnél további információkat az IBS felvételi folyamatáról? Foglalj időpontot egy 20 perces online felvételi konzultációra és tudj meg többet a jelentkezésről! Nyitvatartási idő Az IBS szervezeti egységeinek nyitvatartási ideje. A nyitvatartási idő változhat vizsgaidőszak - valamint tavaszi és nyári szünetekben, természetesen ezekről a változásokról minden diákot értesítünk. Nemzetközi partnereink Jelentkezz most!
Ezen kijelentésnek megfelelően, az IBS dolgozóinak és hallgatóinak minden lehetséges forrás rendelkezésére áll, hogy létrejöhessen egy olyan kutatói kultúra mely összhangban áll az intézmény küldetésével és céljaival. Nemzetközi képviselők Nagyon fontos számunkra, hogy a világ minden tájáról érkezzenek hallgatóink, ezzel is bővítve az IBS multinacionális környezetét. Jelentkezz Most! Kapcsolat
2014-ben átköltözött az új budapesti campusára, a Graphisoft Parkba, míg az IBS Színpad maradt ( Tárogató Úti Színpad). 2015-ben az IBS-be olvadt az Általános Vállalkozási Főiskola: új, magyar alapképzési és mesterképzési szakokat hirdettek meg. Az intézményben induló szakok [ szerkesztés] Az IBS nyolc BSc, hat MSc szakot és két PhD szakot kínál, végzősei a University of Buckingham diplomáját szerzik meg. Az IBS-ben az oktatás nyelve az angol, bár a BSc szakok első, közös éve magyar nyelven is teljesíthető. Azok számára, akiknek angol nyelvtudása még nem éri el a tanulmányok angol nyelven történő folytatásához szükséges szintet, az intézmény egyéves intenzív angol nyelvi programot kínál.
Herta Müller a jegyzetek felhasználásával, egyedül írta meg a regényt, amely óriási visszhangot váltott ki hazájában és külföldön. A könyv hozzájárul annak az évtizedekig elhallgatott traumának a feldolgozásához, amelyet a német polgári lakosság élt át a második világháború után. Hirdetés
A kényszermunkát, amely valójában igen kemény fizikai munkát jelentett: romeltakarítást, építkezést, bányászatot, a magyarok málenykij robotnak nevezték. A táborokban az internáltak akár öt évet is tölthettek, közel egyharmaduk odaveszett, és az itthon maradottak évekig nem kaptak információt róluk. A munkatáborokból hazatérve a deportáltaknak hallgatniuk kellett, és semmilyen segítséget nem kaptak a kormánytól. A Lélegzethintá -t Herta Müller eredetileg Oskar Pastior költővel tervezte megírni, akivel elment az egykori kényszermunkatáborok helyszínére Ukrajnába, csakhogy a férfi meghalt, mielőtt megszülethetett volna a közös mű. Így Müller a jegyzetei felhasználásával, egyedül írta meg a regényt. A Lélegzethinta világa egyfelől az anyagok világa: a fekete szén, a sárga homok, az állandóan szálló és magát mindenhova beivó cement, a salaktégla és társaik világa. És az éhség világa. Az éhségangyalé. Olyan fokú éhség, amit mi nem ismerünk, és amelynek leírására alkalmatlanok vagyunk. Ahogy Herta Müller fogalmaz: "Még ma is meg kell mutatnom az éhségnek, hogy megszabadultam tőle.
Herta Müller ( Niczkyfalva, 1953. augusztus 17. –) irodalmi Nobel-díjas bánsági születésű sváb származású német írónő. Élete [ szerkesztés] Édesapja a második világháború alatt a Waffen-SS kötelékében szolgált. Édesanyját a német kisebbség tagjaként a háború után a Szovjetunióba deportálták, ahol öt évet töltött. Herta Müller a Temesvári Egyetemen szerzett német - román szakos diplomát 1977-ben. Diákévei alatt tagja volt az Aktionsgruppe Banat nevű ellenzéki beállítottságú, német fiatalokat tömörítő irodalmi csoportnak. Tanulmányai befejezése után 1979-ig egy gépgyárban dolgozott fordítóként. Innen elbocsátották, amikor megtagadta, hogy rendőrségi besúgó legyen és ezt követően a Securitate zaklatásainak volt kitéve. Első kötete, az elbeszéléseket tartalmazó Niederungen (1982), Romániában csak cenzúrázott változatban jelenhetett meg. A rövidítetlen változat két évvel később jelent meg Németországban; ugyanebben az évben adták ki Romániában a Drückender Tango című kötetét. Mindkét kötetben egy kis romániai német falu korrupcióval, intoleranciával és elnyomással telített világát írja le.
Minek ez nekem 248 Egy világos pillanat 257 A könnyelműség, mint a széna 259 A lágerboldogságról 263 Élünk. Csak egyszer élünk 267 Járok én még az elegáns flaszteren 273 Mélységesek, mint a csönd 283 Az érinthetetlen 284 Gyereked van Bécsben 290 A bot 299 Diktandófüzetek 302 Még mindig én vagyok a zongora 305 A kincsekről 315 Utószó 321 Beszéd és hallgatás - Herta Müller rózsája 323
A Lélegzethinta így klasszikus lágerregénnyé íródik. Valószínűleg éppen ez a nagyszabású, egyetemesített írói vállalása, a sok évtizednyi hallgatásból fakadó szorongó kitörés okozta, hogy a korábbi művekhez képest más mércét rótt ki a szerzőre az irodalmi élet. Az írónő persze van annyira sebzett és szuverén, hogy egyenlő távol maradjon díjazóitól és bírálóitól. Ám vajon tud-e ez a határszéli sváb, szász és cipszer dialektus és az egyetemes lágerélmény úgy ötvöződni, hogy az olvasó újra átélje a szorongást? Tud-e olyat, amit a korábbi lágerregények még nem mondtak el az ilyen emberi szenvedésről? Herta Müller "munkája" hangsúlyozottan tesz eleget az elvárásoknak; szándékos irodalmi és politikai gesztus. Szerzője évekig dolgozott dokumentumokból, beszélt elhurcoltakkal. Oskar Pastiorral, szebeni költőbarátjával és egykori internálttal közösen látogattak el 2004-ben több ukrajnai kényszermunkatáborba, a gorlovkai meddőhányót, a regény feltételezett helyszínét is ekkor keresték fel. Müller Pastior halála után egyedül írta meg a könyvet, felhasználva közös jegyzeteiket, ami négy füzetet tett ki.
Ezek nagyjából a lágerélet mindennapi részleteit tartalmazták. Száraz tényeket. Olyasmit, mint személyes holmik, ruhadarabok, munkaszerszámok, lapát; borotválkozás, éhezés, testi szerelem, öngyilkosságok; a tábori bolondok, a kápó, a földikutyák, a bánya sötétje; varrt képeslapok, cement, mész, néhány rubel, krumplihéj; házasságtörések, csecsemők, szénné égett bárányok, megfulladt emberek, vagonok bűze, közös vécézések, lelövetés. Ezekből találja fel a szerző a "lélegzethintát", az "éhségangyalt", a "meszesasszonyokat", a "bádogcsókot". Vagy Leo homoszexuális partnereinek fedőnevét: a fecskét, a fenyőt, a fület, a cérnát, nyulat és gyöngyöt. Éppen ezeken a tárgyakon (szavakon) és a hozzájuk kapcsolódó, finoman szerkesztett történeteken (epizódokon) keresztül nő parabolává a regényben a köznapi tapasztalat. A mindennapi szó szűrőjén át merül fel a történelmi távlat és a hamis morál: az ártatlanok büntetése. Leo rendre nem ismeri fel vagy nem akarja felismerni ezeket a helyzeteket. A naiv részletek felől közelít (legyen az egy zsebkendő, cső, levarrt fénykép vagy krumpli héja), nem ideologizál, és sosem von le messzemenő következtetést.