A méregtelenítést, művesekezelést ma már jól felszerelt nefrológiai centrumokban végzik. A rendszeres művesekezelésben részesülők diétája lényegesen megváltozik. A dialízis előtti időszak diétájának egyik lényeges része a fehérjemegszorítás volt. A dialízis alatt az élettani szükségletnél is több fehérjét kell fogyasztani! A gyökeresen megváltozott diéta oka, hogy a művesekezeléssel a szervezet fehérje-összetevőket, aminosavakat is veszít. Ha ezek pótlásáról nem gondoskodunk, fehérjehiányos állapot következik be. A beteg lefogy, gyenge lesz, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képessége csökken. Az aminosavpótlás legegyszerűbb módja a fehérjefogyasztás. A táplálék fehérjetartalma függ a kezelés fajtájától és a kezelések számától. Vese beteg diétája a dios. Heti háromszori hemodialízis esetén 1, 2-1, 4 g testtömeg kg/nap fehérje bevitele válik szükségessé. Ez a fehérjebevitel 70 kg testtömegű beteg esetében 80-90 g napi fehérjebevitelt jelent. Ez a dialízist megelőző fehérjeszegény étrendhez viszonyítva még egyszer annyi fehérjefogyasztást tesz lehetővé.
De mindenkor az orvos utasításai a mérvadók. Ha az állapot javul a pihenésre és diétára, akkor lehet enni fokozatosan állati fehérjét is fogyasztani. Általában először a könnyebb tej és tojás fehérjét, csak kevés húsfehérjét. Ha a vérnyomás engedi, akkor lehet felülsózni mértékkel, de ha a vérnyomás megugrana akkor viszont, só nélkül szabad csak étkezni. Az idült vesegyulladás étrendje. Veseköves betegek diétája. (krónikus glomerulophritis) Ennél nem jó a teljes só és fehérje megvonás. Csak akkor kell szigorúbban venni a fehérje megvonást, ha a maradéknitrogén szintje emelkedett. A sózást pedig inkább felülsózással. A napi folyadék mennyiséget a már leírtak szerint 24 órés leadás és bevitel arányában határozhatjuk meg. Az idült és súlyos vesegyulladásnál is célszerű az egy-egy napos gyümölcs és cukros napi diéta. Amennyiben a veseműködés nagyon romlik, mert nem elégséges a folyadék kiválasztás, leadás, de koncentrálni se hígítani nem képes már, akkor az étrendet meg kell változtatni. A túlzottan sószegény szervezet kiszáradhat.
Veseköves betegek diétája A vesekövek a vizeletben oldott anyagokból keletkeznek, egy részük anyagcseretermék, más részük a táplálékok természetes alkotórésze. Bizonyos alkati tényezők és betegségek megkönnyítik a kőképződést, kedvező feltételeket teremtenek a vizelet valamelyik alkotóelemének kikristályosodására. Erre a kristályra, kőmagra a vesemedencében azután még egyéb kőképző anyagok is rárakódnak, s végül kialakul a kő a homokszemnagyságtól akár az egész vesemedencét kitöltő méretűig. Vese beteg diétája a las. A kövek különböző összetételűek lehetnek, pontos kémiai összetételük ismerete fontos lehet, mert segít felderíteni a kőképződés szempontjából veszélyes vizelet alkotórészt. Ismerve a táplálkozás szerepét a kövek keletkezésében, már olyan esetekben is érdemes megelőző diétát alkalmazni, amikor még csak gyanítjuk a kőképződést, illetve korábban már volt kő a vesemedencében vagy a húgyutakban. Valamennyi kő esetében érvényes általános diétás szabályok Bőséges folyadékfogyasztásra van szükség (napi 2 – 3 liter), ezáltal a vizelet felhígul, gátoljuk a kőképződéshez szükséges bekoncentrálódást, másrészt pedig a bőségesebb vizelet mennyiség kimossa a homokszem nagyságú köveket a húgyutakból.
A másik talppont amit a másik bloggba rajzoltam az idegi végződés stimuláló pont.
Megnevezés mg/100g banán 0, 7 – 6 burgonya 10 cékla 120 fehér kenyér 5 fejeskáposzta fekete ribiszke 19 füge kakópor 600- 900 kávépor (oldható) 15 mangold 11 narancs 24 paradicsom paraj 450- 800 petrezselyem 160 – 190 rebarbara 260 – 620 sárgabarack 14 sárgarépa 60 sóska 360 szamóca 16 szárazbab 30 szilva teafű 375 – 1450 teafőzet 4 – 13 vöröshagyma 23 zellergumó 620 zellerlevél 50 zöldborsó 30
Természetesen ezt a folyadékmennyiséget a nap folyamán elosztva kell meginni, figyelembe véve esetlegesen előforduló egyéb alapbetegségeket is (szívelégtelenség, magas vérnyomás! ). Milyen folyadékot ajánlatos fogyasztani? Feltételezzük, hogy a kemény, lúgos víz rendszeres ivása fokozza a kőképződést, ezért egyik veseköves betegnek sem javasoljuk az ásványvizet. Legjobb valamilyen gyógynövényből (hársfa, kamilla, bodza stb. Vesebetegek diétáskönyve | A Betegtájékoztatásért Kft.. ) készített híg, cukrozatlan tea. Nem javasoljuk a tömény valódi tea, valamint a sok cukrot és szénsavat tartalmazó üdítőitalok rendszeres fogyasztását sem. Víz és ásványi anyagok pótlására alkalmasak a gyümölcsök, valódi gyümölcslevek is. Az A- és B6-vitamin hiány fokozza a kőképződést, ezért A- és B6 vitaminban gazdag legyen az étrendje. A-vitamint elsősorban tojás, tejtermékek, máj, margarin tartalmaznak nagyobb mennyiségben, de a szervezetben is keletkezik előanyagából, a karotinból, melyben főleg a sárgás és a zöld színű zöldségfélék és gyümölcsök gazdagok. B6-vitamin forrás a máj, halhús, sajt lehet, de tabletta formájában a gyógyszertárakban szabadon vásárolható (napi 2-3×1 adása bőségesen elegendő).
Soproni Tamás elmondása szerint egy járókelő súlyosan megsérült. A beomlott fal alatti lakásban viszont nem tartózkodott senki. A 168 óra legalább három sérültről tud, egyiküket azonnal elvittek a mentők, egy másik embert a helyszínen elláttak, és úgy tűnik, viszonylag jól van, a harmadik emberről viszont semmit sem tudni.
A magastető a legelterjedtebb tetőfajta, ezen belül is többféle tetőt különböztetünk meg. Vannak sátortetők, nyeregtetők és kontyolt, avagy kontytetők. Legyen szó bármelyik típusról, a tető utolsó eleme bizony a cserép (vagy egyéb héjazat). A cserép védi meg az épületet a környezeti hatásoktól, esőtől, hótól, és így tovább. Egy tető szerkezetnek bírnia kell a terhelést, nemcsak a héjazatot, de adott esetben a nagy mennyiségű havat is, ellen kell állnia a szélviharoknak és minden időjárási viszontagságnak. Ebből is látszik, hogy a tető fontos szerepet tölt be, és bár egy jó minőségű tető sokba kerül, hosszú évtizedes biztonságot nyújt. Cserépfajták – beton vagy kerámia? Sokféle szín, méret és forma, kialakítás közül választhatunk, ha cserepet keresünk házunk tetejére. Alapvetően két típust különböztetünk meg, vannak betonból és kerámiából készült cserepek. Az árak tekintetében a beton olcsóbb, lévén, ennek előállítása egyszerűbb. 90 fokos hőmérséklet szükséges hozzá, szemben a kerámia cserép égetéséhez szükséges 1000 fokkal.