Ez nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is érvényes összefüggés. A végleges valorizációs táblázatot a 2022. Nettó jövedelem 2017 order no 41. márciusában e tárgyban kiadandó kormányrendelet határozza meg. A kormányrendelet közzétételéről természetesen azonnal beszámolok majd. Ha még nem tette volna meg, IDE KATTINTVA föliratkozhat a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő minden fontos fejleményről!
Több területen stagnált vagy romlott a szegénységben élő gyermekek és családok helyzete – derül ki egy ma megjelenő tanulmánykötetből. Többéves javulás után megint romlani kezdett a legszegényebb családok és azokban élő gyerekek helyzete – derül ki a Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE) ma megjelenő tanulmánykötetéből. A felméréskészítői a 2014-2017 közötti években vizsgálták a gyerekek körülményeit, otthoni és intézményi ellátásuk minőségét, valamint esélyeiket. A most nyilvánosságra kerülő könyv ötödik a sorban azóta, hogy a parlament 2007 májusában elfogadta a 2007-2032 közötti időszakra érvényes "Legyen jobb a gyermekeknek" elnevezésű hosszútávú stratégiát. Az akkori akadémiai munkacsoportot és programirodát a 2010-es kormányváltás után felszámolták, ám a munkában résztvevő szociológusok létrehozták a civil szervezetet, hogy ha szűkebb lehetőségek között is, de folytathassák a megkezdett programot. Mennyi vagyona van a magyaroknak? – Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről. A gyerekek helyzetére vonatkozó központi felmérések megszűntek, s a meglévő adatokhoz is egyre nehezebb hozzáférni – mutat rá az előszóban a Bass László- Darvas Ágnes szerkesztőpáros a tanulmánykötet összeállításának nehézségeire.
Hetek óta napirenden van a minimálbér emelése, a tervek szerint 2022-től kétszázezer forint lenne az összege, ez az idei 167 400 forintos összeghez képest több mint 19 százalékos emelkedést jelentene. Az utóbbi években folyamatosan nőtt a minimálbér összege. 2017-ben még csak 127 500 forint volt, ez emelkedett 138 000, majd 149 000 forintra, hogy 2020-ban elérje a 161 000, idén pedig a már említett 167 400 forintot. Nettó jövedelem 2014 edition. Ha valóban kétszázezer forint lesz a minimálbér 2022-ben, az 57 százalékkal haladná meg a 2017-es szintet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bérstatisztikái alapján egyértelmű a minimálbér-emelés hatása az átlagbérekre: a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagbér a 2017-es 193 000 forint után az idei első félévben már közel 285 000 forintot tett ki. Nagyobb hitelben gondolkodhatunk A bérek alakulása kulcsfontosságú a lakáshitelezésben, ugyanis ez jelenti a fedezetet a törlesztésre. A Magyar Nemzeti Bank adósságfékszabályai közül a jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm) az igazolt kereset arányában állapítja meg, hogy a jövedelem mekkora része fordítható törlesztésre.
Azt, hogy a gazdaság erőre kapása, a bérek emelkedése hajtja a hitelfelvételi kedvet, jól mutatja, hogy az elmúlt hónapokban dőlnek a korábbi csúcsok a lakáshitel piacon. Szakadék a hitelplafonban az országon belül Ugyanakkor – ahogy arra a szakértői rámutatnak – amíg a bankok az ország minden részében lényegében azonos kamatok és teljes hiteldíjmutatókkal (THM) adják a lakáshiteleket, addig a bérek esetében hatalmasak a különbségek. A KSH adatai szerint például Budapesten az első félévben a kedvezmények nélküli nettó fizetés havonta meghaladta a 351 ezer forintot. A lakáshitel-kalkulátora szerint október közepén egy 20 éves futamidejű, 10 millió forintos – kiszámítható, biztonságos, a jövőbeni kamatemelkedéstől védő – végig fix kamatozású lakáshitelek közül a legolcsóbbak 4, 7 százalékos teljes hiteldíjmutatóval voltak elérhetőek. Utóbbiaknál a havi törlesztés kevesebb mint 65 ezer forint, ami a fővárosi átlagos nettó fizetés 18, 5 százalékát teszi ki. Nettó jövedelem 2017. Az országos fizetési rangsorban második helyen álló Győr-Moson-Sopron megyében az átlag nettó az idei első félévben 303 ezer forint volt, ennek már több mint ötödét vinné el egy 10 milliós lakáshitel törlesztése.
Ha valóban 200 ezer forint lesz a minimálbér 2022-ben, akkor az 57 százalékkal haladná meg a 2017-es szintet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bérstatisztikái alapján egyértelmű a minimálbér emelés hatása az átlagbérekre: a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagbér a 2017-es 193 ezer forint után az idei első félévben már közel 285 ezer forintot tett ki. Nagyobb hitelben gondolkodhatunk A bérek alakulása kulcsfontosságú a lakáshitelezésben, ugyanis ez jelenti a fedezetet a törlesztésre. A Magyar Nemzeti Bank adósságfék szabályai közül a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) az igazolt kereset arányában állapítja meg, hogy a jövedelem mekkora része fordítható törlesztésre. Ez 500 ezer forint alatti fizetés esetén maximum a jövedelem 50 százaléka lehet. Index - Gazdaság - Kétszer több hitelt kaphat egy budapesti, mint egy szabolcsi. Mindez azt jelenti, hogy míg öt évvel ezelőtt az adós maximum 96 500 forintos havi törlesztést tudott vállalni, addig a mai átlagbért kereső már 142 ezer forintos törlesztőrészletig hitelezhető. Ebbe már egy 20 milliós 20 évre 5 százalékos kamat mellett felvett hitel is beleférhet, míg 5 éve hasonló kondíciók mellett csak 14 milliós hitel vállalására nyílt lehetősége egy átlagbérrel rendelkező polgárnak.
Ókori olimpiai játékok Az első ókori olimpiai játékokat i. e. 776-ban tartották a görögországi Olümpiában. Az olimpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körbe, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek. Az egyik szerint Zeusz nevéhez fűződik az olimpiai játékok megalapítása, mert itt birkózott meg apjával, Kronosszal, az isteni trónért. Az ókori olümpiai játékok népszerűsége folyamatosan emelkedett, az i. 5. és 6. században érte el tetőpontját. A játékokban a vallásnak jelentős szerepe volt, áldozatokat mutattak be és ünnepségeket celebráltak Zeusz tiszteletére. A versenyek győzteseit nagy tisztelet övezte és versekkel, szobrokkal magasztalták őket. Az ókori játékokon csak férfiak vehettek részt a versenyszámokban, és valamennyi sportoló meztelenül versenyzett az olimpián. Olajfaágból, babérből, és vadzellerből font koszorúval megkoronázták a győzteseket. Az olajág a remény és a béke jelképe volt. A győztes jogot kapott arra, hogy felállíttassa Olümpiában a szobrát, ami rendkívül nagy megtiszteltetésnek számított.
Franciaországban akkoriban még nem tartottak testnevelés órákat és sportfoglalkozásokat az iskolában és Coubertin úgy gondolta, hogy a sportolás kedvező irányba fejleszti az akaratot és a szellemet is, és hozzájárul a népek közötti megértés elmélyítéséhez, a béke előmozdításához. I. György görög király támogatása és Georgiosz Averoff üzletember adománya tette lehetővé a stadion felépítését. 14 országból 241 férfi versenyző küzdött az aranyéremért. Nők ekkor még nem indulhattak a versenyeken. Újkori olimpiai játékok A diszkoszvetés már az első újkori olimpián is versenyszám volt Athénban, ezzel tisztelegtek az ókori versenyzők előtt. A maratoni futás már szerepelt az 1896-os athéni játékokon és a versenyzők valóban Marathonból indultak és az athéni stadionba futottak be. A görögök hatalmas örömére, a görög Szpiridon Luisz nyerte meg a számot. 100 méteres síkfutás rajtja az első újkori olimpián Már az első újkori olimpián is érmet kaptak a győztesek, igaz, még nem aranyból. 1904-ben, St. Louis városában megrendezett játékokon vezették be a jelenleg is alkalmazott hármas díjazást, az arany-, ezüst-, és a bronzérmet.
Július 23-án kezdetét vette a 2021-es tokiói olimpia, ami bár ez alkalommal zárt kapus rendezvény lesz, kétségkívül így is a világ legjelentősebb sporteseménye idén. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy összegyűjtünk néhány érdekes információt ennek a jeles eseménynek a kapcsán. Valószínűleg senki számára nem újdonság, hogy olimpiát már egészen az ókor óta rendeznek. Azonban amíg a modern kori olimpiákról kifejezetten sokat lehet hallani és tudni, addig az elődjükről már sokkal kevesebbet. Az olimpiai játékok és a vallás Sosem volt titok, hogy az ókori görög olimpiai játékok és a vallás szoros kapcsolatban álltak egymással, az viszont nem teljesen egyértelmű, hogy milyen módon. A legelterjedtebb, és mindenki által jól ismert változat, hogy az olimpiát Zeusz, a főisten tiszteletére rendezték. Az ókori görög olimpiai játékok és a vallás szoros kapcsolatban álltak egymással. Fotó / Behance Másik lehetséges magyarázat viszont, hogy ezek valójában úgynevezett temetési játékok voltak, amiket az elesett harcosok tiszteletére rendeztek.
Néhány játékon érdekes számok is indultak, pl. fegyveres futás, trombitások és kikiáltók versenye, stb. A papnőket leszámítva a nézőtéren is csak férfiak lehettek. A római idők véget vetettek a sikertörténetnek, ahogy megnövekedett a katonai és politikai befolyása a rómaiaknak. Itália vallása és teljes kultúrája eltér a görögökétől, mely a középső és alsó társadalmi rétegekben nem okozott ugyan jelentős változást, de az arisztokraták körében és az államvezetésben igen, akiknek a politikai befolyása meghatározó volt. A poliszokban a vagyonosak is támogatták a pánhellén játékokat, mert a sport és a művészet egyaránt a legnemesebb időtöltéseknek számított. Ezzel szemben a rómaiaknál a hatalmas lakomák és a gladiátorviadalok voltak inkább közkedveltek. Ebből persze még nem következett, hogy vége szakad az olimpiai játéksorozatnak, hiszen a római katonák is részt vettek a versenyeken. A Kr. u. első században is még megtűrték a császárok, sőt, pl. Őrült Néró császár maga is részt vett a versenyeken, ahol fogataival és versmondásával első helyezett lett (bár ezt úgy érte el, hogy megtiltotta másoknak a nevezést).
Olimpiai érem Az olimpiai lángot 1963 óta viszik fáklyás váltófutással a versenyek színhelyére. Görögországban, Olümpia romjainál gyújtják meg, majd onnan viszik a játékok helyszínére. A váltó utolsó futója fáklyájával meggyújtja a stadionban az olimpiai lángot, ami végig ég a játékok ideje alatt és csak a záróünnepség alkalmával oltják ki. Nagy megtiszteltetés, ha valakit kiválasztanak arra, hogy ő fusson be a stadionba az olimpiai lánggal. A láng többnyire gyalogszerrel vándorol, de vitték már kerékpáron, vonaton, lovon, sílécen és repülőgépen is. Rio olimpiai fáklyája A nyitóünnepségen az olimpiai himnusz dallamára emelkedik magasba a zászló. A himnusz elhangzása után felröppentik a világbékét jelképező hófehér galambokat. A himnuszt az 1896-os játékokra komponálták. Az ünnepség csúcspontja, az 1928-ban bevezetett olimpiai láng meggyújtása. Ezzel a feladattal a rendező város egy kimagasló személyiséget, egy sikeres sportolót bíz meg. A záró ünnepségeken nem külön, nemzetek szerint vonulnak be a sportolók, mint a megnyitón, hanem elvegyülve a többiekkel.
Később gyarapodott a versenyszámok mennyisége, aminek következtében egyre növekvő népszerűségnek örvendett az esemény. A győztesek fejére olajfaág koszorú került, egész életükre ingyen ellátták étellel-itallal őket, hősnek járó tiszteletet kaptak, szobrot emeltek nekik és egyre több görög hitte, hogy ezeket az embereket majd az isteneik kegyeikbe fogadják. A többi helyezettel nem foglalkoztak. A játékok idején szüneteltek a harcok. Az első néhány évtized után újabb futószámok jelentek meg, először Kr. 708-ban pedig a pentathlon, melyet sokáig a legnagyobb becsben tartottak, győztese a legsokoldalúbb sportolónak számított (részegységei: stadionfutás, diszkoszvetés, távolugrás, gerelyhajítás, birkózás). Később birkózás és ökölvívás versenyszámokban, ill. a Kr. 6. században lovasversenyeken (négyesfogatok és lovaglás) is lehetett indulni. A legdurvább sport, a pankráció is ebben az időszakban jelent meg, melyek általában az egyik fél halálig tartottak. A nevezési szabályok némileg változtak, mikor az ifjaknak is lehetőséget adtak a bizonyítása (de csak a kevésbé veszélyes sportágakban).