Ha egy természetes személy saját jövedelemadó-bevallását önellenőrzéssel helyesbíti, a megállapított önellenőrzési pótlékot kerekítés nélkül, forintban kell bevallani és megfizetni. A téves összegben bevallott önellenőrzési pótlékot az adózó önellenőrzéssel helyesbítheti. Ha a tévedést a NAV észleli, akkor határidő kitűzésével felszólíthatja az adózót a pótlékösszeg helyesbítésére, vagy a végrehajtott javításról az adózót tájékoztatja. Az önellenőrzési pótlék kivételes méltányosságból kérelemre mérsékelhető, ha megállapítható, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az önellenőrzési pótlék kiszámítását a oldalon a "Szolgáltatások/Kalkulátorok/Pótlékszámítás" útvonalon elérhető kalkulátor segíti. Mikor nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani? Ha a helyesbítés az adó visszatérítése iránti igénnyel jár, ha az adózó a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt nyújt be önellenőrzést, ha a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó- és járulékbevallást a magánszemély hibás nyilatkozata miatt helyesbíti önellenőrzéssel, ha az adózó a bevallását a benyújtásra előírt határidőt megelőzően helyesbíti önellenőrzéssel.
Azonban a társaság az eredeti bevallás alapján is túlfizetésben volt, és az önellenőrzés alapján megállapított fizetési kötelezettség szerint is marad a túlfizetés. Viszont jelen pillanatban a társasági adónemben a folyószámlája 0, és ezt a különbözetet be kell fizetni, plusz az önellenőrzési pótlékot. Kérdésem: az önellenőrzési pótlék számítása ebben az esetben a maximális 5 000 forint, vagy az általános szabályok szerint kell megállapítani? Válaszát előre is köszönöm. 2015. 27. Könyvelői felelősség Számviteli szolgáltatóként könyvelési hibából eredően az ügyfelem önellenőrzési pótlék, illetve mulasztási bírság megfizetésére kötelezett. Könyvelő cégem elszámolhatja-e költségként az önellenőrzési pótlék és mulasztási bírság utólagos megfizetését az ügyfél felé történő megtérítését? Esetleg kártérítés címén? Milyen dokumentáció szükséges hozzá? 2015. 02. 02. Osztalék utáni adót kiváltó adó önellenőrzése A bt. 2014. évtől áttért a katára. 2013 év végén, a 1343 sz. eva-bevallásában nem vallotta be az osztalék utáni adót kiváltó adót.
Késedelmi pótlék kiszámítása: Késedelmi pótlék számításának kezdő dátuma: Open the calendar popup. Késedelmi pótlék számításának befejező dátuma: Késedelmi pótlék számításának alapja (Ft): Önellenőrzési pótlék kiszámítása: Önellenőrzési pótlék számításának kezdő dátuma: Önellenőrzési pótlék számításának befejező dátuma: Önellenőrzési pótlék számításának alapja (Ft): Ismételt önellenőrzés: Fejlesztette a Komunáldata Számítástechnikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. (2010. )
Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg (például alanyi adómentességet választott). Ez azonban nem vonatkozik az olyan speciális esetekre, amelyekre külön törvényi rendelkezés van (például: korkedvezményes nyugdíj). A bevallás adóhivatali javítását lehet kezdeményezni az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, ha a bevallásban adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő hiba van. XL-IDŐ online munkaidő nyilvántartó rendszer Mik az önellenőrzés következményei? Az adózó az önellenőrzés után olyan helyzetbe kerül, mintha eredetileg is helyes bevallást adott volna be. Ez azt jelenti, hogy a NAV az önellenőrzéssel helyesbített bevallást vizsgálja, és ehhez viszonyítva állapítja meg az esetleges adókülönbözetet. Ismételt önellenőrzésnél a változást az előzőek szerint korrigált összeghez viszonyítva kell megállapítani. Az adózó a hibák miatti szankciók alól mentesül, ha azokat önként javítja önellenőrzéssel.
a vezetés: minden vezető pozíciójú munkatárs esetében tüntessük fel a beosztását, feladatkörét, végzettségét, szakmai tapasztalatát és korábbi vezetői gyakorlatát; az alkalmazottak: tüntessük fel a beosztását, feladatkörét, releváns munkatapasztalatait. motiválás: anyagi és nem anyagi motivációs eszközök. A kockázatelemzés során vizsgáljuk: a versenytársak várható reakcióját; a külső tényezőket, minden olyan eseményt, amelynek lehetséges bekövetkezésére mi semmilyen hatással nem vagyunk; belső tényezőket, melyek azok a hibalehetőségek, amik a vállalkozásunkat érintő, általunk vagy az alkalmazottaink által befolyásolható eseményekből, döntésekből erednek. A szükséges tőke nagysága: az üzleti terv egy korábbi részében felsorolt berendezések ára és az első 3 hónap működési költségei (például az üzlethelyiség bérleti díja, rezsije, az alkalmazottak bére, induló készletek ára stb. ). Nyitómérleg: az induláshoz szükséges befektetett és forgóeszközöket a nyitómérlegben soroljuk fel, illetve összegezzük.
közlekedés, hasonló üzletek, létesítmények a közelben stb. ) szükséges alkalmazottak és berendezések: azok a munkakörök és berendezési tárgyak, amelyek a vállalkozás elindításához és kezdeti üzemeltetéséhez szükségesek; egy éves működés eredményeként elérendő célok: határozzuk meg számadatokkal és szövegesen is, emellett ügyeljünk arra, hogy az egyes célkitűzések, elképzelések ne kerüljenek ellentmondásba egymással. hosszú távú, 1-4 éves időtartamra szóló célok: ekkorra már az induló vállalkozások többsége is nyereséget termel, így itt szerepelhetnek nagyobb léptékű tervek is. Marketingterv Mivel gyakran a marketingstratégián múlik a vállalkozás sikeressége, ez a fejezet az üzleti terv egyik nagyon fontos része, ami alapos és körültekintő kidolgozást igényel. Részei: piackutatás, melyhez felhasználhatjuk a korábban elkészített piacelemzéseket, és tovább is finomíthatjuk adatainkat, megállapításainkat; marketingstratégia, mely a korábban már meghatározott célcsoportra és piaci résre épül.
Vállalkozás indítás – Az üzleti terv részei Üzleti tervet készíteni minden vállalkozó számára létfontosságú, akár új vállalkozás elindítását tervezi, akár meglévő vállalkozását szeretné bővíteni. Az üzleti tervnek hármas célja van: tervezés: a jövőre vonatkozó tervek kidolgozása, értékelés: az üzleti tervben megfogalmazott célok megvalósulásának értékelése pénzszerzés: a hitelezők, befektetők számára készített terv A kis- és középvállalkozások üzleti terveit általában 1 évre előre szokás részletesen elkészíteni. Nagy vonalakban érdemes szólni az 2. -4. évről is, ám már elég évekre bontva és kevésbé részletesen kidolgozni a tervet. A jó üzleti terv felépítése Tartalom Összefoglalás Piacelemzés Az üzleti elképzelés leírása Üzleti célok Marketing terv Szervezeti terv Működési terv Személyzeti terv Kockázatelemzés Pénzügyi terv Mellékletek Mint a neve is mutatja, az a célja, hogy tömören és lényegre törően összefoglalja az egész terv lényegét. A befektetők, a hitelezők és a külső értékelők először – sőt, gyakran kizárólag – ezt olvassák el, ezért önmagában is érthetőnek kell lennie.
Üzleti tervet leginkább vállalkozás indítása előtt célszerű készíteni, de már működő cég esetében is hasznos. Pályázat benyújtása esetén, vagy hitelfelvétel igénylésénél kötelezően csatolandó dokumentum. Az üzleti terv részei is kötelező elemek. Elkészítését jobb profira bízni, mert az igénylés sikere múlhat rajta. Általában javítási lehetőség már nem lesz, ezért inkább ne kockáztass. Azonban készíthetsz ilyen tervezetet magadnak is, mely nem ennyire formális, de mégis pontos képet ad vállalkozásod lehetőségeiről. Üzleti terv részei Szeretnék bemutatni számodra milyen részeket dolgozz ki magadnak. Mivel a hivatalos üzleti tervek kötöttek és elkészítése profit igényel, így inkább koncentráljunk a saját részre elkészíthető tervezetre, mely részek azok, amelyekre jó ha válaszolsz. Üzleti terv részei: Cél meghatározása A célok meghatározása igen fontos, hisz ettől függ milyen lépéseket teszel meg a siker érdekében. Vedd külön a rövidtávú, középtávú, és hosszú távú terveid. Rövid távú célokhoz írhatod azokat a dolgokat, amelyek elősegítik a vállalkozás bevételének növekedését, későbbi fejlődési lehetőségeket.
értékesítés, ahol részletezzük az értékesítés jellegét, helyét, a szolgáltatás és kiszolgálás módját; árképzés, a korábban meghatározott termék és a potenciális vevőkör alapján reklámstratégia, a használni kívánt kommunikációs és hirdetési eszközök. Kisvállalkozások esetében a szervezet felépítése legtöbbször nem túl bonyolult, mégis érdemes szervezeti tervet készíteni, mert a későbbiekben számos fontos döntés és kérdéses helyzet megoldását nyújthatja. A szervezeti tervben alapvetően a vállalkozásban dolgozók alá-fölérendeltségi viszonyait írja le. Jól kidolgozott és pontos működési tervre a kezdő vállalkozóknak van a legnagyobb szüksége, hogy a gyakorlatlanságból eredő hibákat meg tudják előzni. Vegyünk sorra minden olyan teendőt, ami a napi, heti, havi üzletmenet zökkenőmentes működéséhez szükséges, majd rendeljünk mindegyikhez időpontot, illetve rendszerességet és egy felelőst. Az üzleti tervben meghatározott célcsoporttól és a megtervezett stratégiától függően tervezzük meg, hogy milyen alkalmazottakra lesz szükségünk, hiszen üzletünk hangulata leginkább az ő hozzáállásuktól, személyiségüktől függ majd.
Gazdasági téren mind nagyobb szerepet kapnak pl. az együttműködéssel, az etikával, a fordulattal, ill. a változással kapcsolatos értékek és követelmények. A politika síkjain többek között a környezet, az előrelátás, a kisebbség tényezőinek figyelembevétele kerül előtérbe. Az oktatás és nevelés terén ugyancsak új – tartalmi vonatkozású – társadalmi igények jelentkeznek, pl. a több szakterületet közösen érintő összefüggések figyelembevétele alapján. Újszerű fogyasztói-termelői partnerkapcsolatok alakulnak ki a piacok szerkezeti átalakulásával egyidejűleg.