Meddig tart a sel de mer Meddig tart a siel bleu Mérlegképes Továbbképzés 2020 2020-ban is várjuk hallgatóinkat éves kötelező könyvelői továbbképzéseinkre! 2020 június végétől ismét kontaktórás rendszerben tartunk szakmai előadásokat, kreditpontos továbbképzéseket. Idén is várjuk hallgatóinkat kötelező továbbképzésükre a megszokott helyszíneken! Vállalkozási szakon dolgozó könyvelőknek: 8 kreditpont számviteli témakörben 8 kreditpont nem számviteli (adó) témakörben Adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők számára: 16 kreditpont (a Vállakozási szak 16 kreditpontos képzésen való részvétel esetén) Egyéb kreditpontos előadások: Kövesse figyelemmel egyéb szakmai előadásainkat, amelyekre további kreditpontokat szerezhet Továbbképzés Cégek számára Cégek, nagyobb intézmények dolgozói számára örömmel tartunk mérlegképes könyvelői továbbképzéseket, kihelyezett formában, vagy nyílt képzéseink részeként. Kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot egyedi árajánlatért! Fritz Mária 0620/468-0001 Szakkönyvünk: Aktuális Számviteli és Adózási Kérdések 2020 Idén is kiadjuk nagy sikerű szakkönyvünket, amely egítségével nem csak a továbbképzés válik követhetőbbé, hanem a mindennapi gyakorlatban is rendkívül hasznosan forgatható.
Az ország északi és nyugati része felett többnyire zárt lesz ma a felhőzet, délen és keleten viszont nagyobb szakadozások is előfordulhatnak - írja előrejelzésében a Kiderül, a Startlap meteorológiai oldala. Többfelé lehet eső, zápor, elsősorban az Alföldön pedig zivatarok is kialakulhatnak. A Dunántúlon erős - északnyugati irányú - szél is várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet a felhősebb tájakon 10-15, míg a Dél-Alföldön 16-22 fok között alakul, majd késő estére 8-13 fok közé hűl vissza a levegő. felhős, esős időre számíthatunk ma. Fotó: Getty Images Holnap az ország nagy részén már gomolyfelhős, napos időben bízhatunk. Estig a Tiszántúlon még maradhatnak erősen felhős területek, illetve keleten több helyen kialakulhatnak záporok. Sokfelé megerősödik az északi, északkeleti szél is. A nappali csúcshőmérséklet 14 és 19 fok között valószínű, de a Tiszántúlon hűvösebb is lehet. Pénteken csak kevés gomolyfelhő zavarhatja a napos időt, csapadék pedig nem várható. A hajnali 2-7 fokos minimumok után délutánra 15-19 fokig emelkedik a hőmérséklet.
Kedd délutántól mérséklődik a többfelé erős, néhol viharos erejű szél - tájékoztatott az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn. Veszélyjelzésük szerint jelenleg Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye kivételével az egész országban elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. Többfelé zivatarokra is figyelmeztetnek. Az északnyugati szelet a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén többfelé kísérhetik viharos (általában 60-80 kilométer/órás, a magasabban fekvő tájakon, záporok, zivatarok környezetében és a Balatonnál akár ezt meghaladó) széllökések. Hétfőn napközben a Dunántúlon, illetve az északkeleti országrészben egy-egy zivatar is előfordulhat - jegyezték meg. Éjszaka némiképp veszít erejéből a szél, de kedden ismét lehetnek 70 kilométer/óra körüli széllökések az Észak-Dunántúlon és a középső országrészben. A légmozgás kedd délutántól mérséklődik - írta a meteorológiai szolgálat. Keddre Budapestre, Pest, Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyére adtak ki szintén elsőfokú figyelmeztetést.
Az élet női oldala, személyesen neked! Iratkozz fel a Life-hírlevélre! Sztárok, életmód, horoszkóp és kultúra egy helyen. Feliratkozom
Ezt hívják "gyors divatnak" és a Mango, a HM és a Zara kezdte azt alkalmazni. Más esetekben a helyi munkaerőköltségek emelkedtek meg elviselhetetlen mértékben, vagy az derült ki, a képzettnek feltételezett helyi munkaerő mégsem képzett eléggé. Most már az "offshore outsourcing", vagyis a termelés kitelepítése mellett mind gyakrabban hallani a "relokalizációról", vagyis a visszatelepülésről. Ezen túl egyes országok – különböző okokra hivatkozva – visszatérnek a protekcionizmus felé, aminek jó példája az, hogy Oroszország bojkottálja az EU-ból származó termékeket. Fiatalok lakáshoz jutása: Fontos javaslatok érkeztek az ingatlan-drágulás tompítására. Végső soron tehát úgy látszik, hogy bekövetkezett az, amit Suzanne Berger már megjósolt, és leáll a korábban elpusztíthatatlannak látszó globalizáció motorja. Kérdés csak az, hogy fel fog-e gyorsulni belátható időn belül a globalizáció, vagy éppen ellenkezőleg, egy olyan protekcionista és nacionalista, helyi (vagy akár nagyobb) háborúk által tarkított időszak következik, mint amilyenbe 1914 után zuhant a világ.
Nyilvánvaló, hogy ez nem könnyű feladat, de mindenképpen megéri, hiszen enélkül sem az egyes emberek, sem az ország nem lesz képes a 21. században szükséges tudás és ismeret megszerzéséhez. Természetesen ez csak akkor lehet sikeres, amennyiben megfelelő kormányzati támogatás is segíti ezeket a folyamatokat. Jelenleg hazánkban évente 100-105 ezren felvételiznek felsőoktatási intézménybe, azonban azok 55 százalékának nincs meg a középfokú nyelvvizsgája, ezek a fiatalok tehát a 2020-as tanévtől kezdve be se kerülhetnének a felsőoktatásba. mennyiben nem teszünk határozott lépéseket, 2020 után a felvételező fiatalok száma akár 50 ezer fővel is visszaeshet, ami a felvételezők számának csökkenése következtében több magyarországi felsőoktatási intézmény számára komoly gondokat okozhat. Különösképpen azok a felsőoktatási intézmények veszíthetik el a jelentkezőik jelentős részét, amely intézmények olyan, kisebb vidéki településekről várták a jelentkezőiket, ahol az idegen nyelvi oktatás színvonala alacsonyabb.
A járulékok csökkentése önmagában helyes lépés, de a kieső bevételeket pótolni kell. A által felkért közgazdász szakértők szerint van megoldás, csak szakítani kellene a múlttal. A hazai alacsony bérekről, a megélhetés nehézségeiről, az alacsony bérek miatti elvándorlásról naponta beszélünk. Az is mindennapi téma, hogy a magas bérköltség – elsősorban a magas bérjárulék miatt – akadályozza a foglalkoztatást, rontja a versenyképességet, nehezíti a bérek emelését. Ennek a következménye egyebek között a képzett munkaerő kivándorlása, valamint a vállalkozások adóelkerülő magatartása is. A bérjárulékok csökkentését a kormány el is kezdte: 2017-ben a munkáltatók által fizetett járulék – hivatalos nevén: szociális hozzájárulási adó – 27%-ról 22%-ra mérséklődött, amit 2018-ban további 2, 5 százalékpontos csökkenés követ. Az is tudható, hogy 2019-től a szociális hozzájárulási adó mértéke összesen négy alkalommal további 2 százalékponttal csökken, amennyiben az éves reálkereset 6 százalékkal nő. Amennyire örülhetünk a bérterhek csökkenésének, annyira aggódhatunk is: a járulékok ugyanis a nyugdíjak és az egészségügyi ellátások fedezetéül szolgálnak.