Az értékcsökkenési leírás, vagy a költségelszámolás azon időponttól érvényesíthető, amikor ezen eszközök a magánszemély tulajdonába kerülnek, azaz teljesedésbe megy az ügylet. A bevételnek a költségeket meghaladó része minősül jövedelemnek, melyből levonható az előző év(ek)ről áthozott és elhatárolt veszteség a jövedelem 50 százalékáig. Az ily módon megállapított összeget kell vállalkozói adóalapnak tekinteni, mely után az adó mértéke 9 százalék. A kisvállalkozói adókedvezmény azzal a korlátozással érvényesíthető, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több a vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál. Az adóelőleg összegét a vállalkozói adóalap és a költségek között elszámolt vállalkozói kivét összege után kell megállapítani. Ezen összevonandó jövedelemmel szemben további költség elszámolására nincs mód. A vállalkozói kivét után 15 százalék személyi jövedelemadó előleget kell fizetni. Az szja-törvény 49. § (4) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó esetében a negyedévenként fizetendő adóelőleg összegének megállapításánál a költségek között is elszámolt vállalkozói kivét összege csökkenthető a családi kedvezmény és az első házasok kedvezményével, ha ezt magánszemélyként nem érvényesítette.
Leírás Az egyéni vállalkozó az Szja tv. rendelkezései alapján a jövedelmét kétféle módszer szerint állapíthatja meg. Az első módszer a költségek tételes elszámolása alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a második pedig az átalányadózás. Mindkét esetben adóalapnak a vállalkozói tevékenységből származó jövedelem tekinthető. Az említett két adómegállapítási mód abban különbözik egymástól, hogy míg az első esetben a ténylegesen felmerült, számlával igazolt költségek számolhatók el a bevétellel szemben, addig átalányadózás esetén legfeljebb az Szja tv-ben meghatározott mértékű költség érvényesíthető, tételes költségelszámolásra tehát ez esetben nincs lehetőség. A sorozat ötödik részében az alábbi témákról olvashattok részletesen: Jellemzően előforduló bevételek Bevételt csökkentő kedvezmények Kisvállalkozói kedvezmény Mit érdemes tudni a fejlesztési tartalékról?
A vállalkozói kivét a négy gyermekes anyákat megillető kedvezmény, első házasokat megillető kedvezmény, családi kedvezmény és – a biztosított egyéni vállalkozó esetében – családi járulékkedvezmény érvényesítésének alapjául szolgál. Ebből következően érdemes áttekinteni, hogy szükség van-e még vállalkozói kivétre, amennyiben azt más arra jogosult még nem érvényesítette, vagy nem tudta érvényesíteni és nincs más összevonás alá eső jövedelme a magánszemélynek. Szükség lehet a vállalkozói kivétre akkor is, ha az egyéni vállalkozónak például önkéntes pénztári vagy nyugdíjbiztosítási befizetése van, illetve, ha a NYESZ_R számlára fizetett be. Ebben az esetben a befizetett összegre tekintettel csak az összevonandó jövedelmek után ténylegesen fizetendő adóból lehet rendelkezni az Ez a helyzet akkor is, ha adózót személyi kedvezmény illeti meg. A személyi kedvezmény is az összevonandó jövedelmek adójából érvényesíthető. A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak figyelnie érdemes azt is, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme elérte-e a jövedelem-minimumot (elvárt adóalapot).
§-a (1) bekezdésének a)–c)pontja tartalmaz – attól függően különbözik, hogy a külföldi telephely államával van-e Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. 2010. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevételéből átalányban megállapított jövedelem – "felbruttósítva" – része az összevont adóalapnak (Krtv. 11. §), ezzel egyidejűleg az Szja-törvény 55. §-a hatályon kívül kerül (Krtv. §-ának 13. pontja). Az új szabályozással összefüggésben rendelkezni szükséges arról is, hogy a külföldön telephellyel rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozónak milyen módon kell eljárnia a külföldön megfizetett adó beszámításakor, ha olyan államban fizetett személyi jövedelemadót, amely állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről (Krtv. 14. §-a, továbbá a Törvényjavaslat 131. §-ának 1. pontja és 7. §-a). Szatmári László cikke a továbbiakban részletesen fogalakozik az ősszel kihirdetett módosításokkal is. Forrás: ADÓ szaklap 2009/14.
szám
jó állapotú antikvár könyv Beszállítói készleten A termék megvásárlásával kapható: 399 pont Eredeti ár: 4 299 Ft Online ár: 4 084 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 408 pont 4 399 Ft 4 179 Ft Törzsvásárlóként: 417 pont 4 799 Ft 4 559 Ft Törzsvásárlóként: 455 pont 5 299 Ft 5 034 Ft Törzsvásárlóként: 503 pont 3 899 Ft 3 704 Ft Törzsvásárlóként: 370 pont 3 499 Ft 3 324 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
A korábbi szerkezet 220 VOLT-os léptető motorral léptette a toronyóra mutatóit, mind a 4 óralapon, egy központi egységgel. (A lecserélt régi differenciál-óramű és a legrégebbi szerkezet, a mutató-osztómű) Az óraszerkezet azért szorult felújításra (cserére), mert a korábbi léptető beépítésekor nem lettek kicserélve a mutató-osztóművek, így a fogaskerék-rendszer kopása miatt nehezen járt, néhány perc eltéréssel működött a toronyóra. (Az északi toronyóra kívülről és belülről) A toronyóra felújításakor az óramutatók is kicserélésre kerültek (színterezett alumínium lemezből), illetve a 4 darab mutató-osztómű cseréje vált még szükségessé. Az új differenciál-óramű már egybe van építve a léptetőmotorral és a vezérlő elektronikával – tudtam meg Farkas Titusztól. (Az óratoronyban. A 2. képen: Egy pillanatra egymás mellett az új és a régi óramutatók) Az új toronyórával kapcsolatos érdekesség, hogy pontosságát a Frankfurtban található DCF77 atomórához állítja, mely által leadott jelet antenna segítségével fogja az óra vezérlő elektronikája.
Az arborétum történelmébe Felder atya Historia Domusa plébániatörténetéből kaphatunk betekintést. Arról számol be, hogy Esterházy püspök idején már szökőkút állt a kastély előtt, a réten pedig egy halastó terült el. Hetyey püspök a 19. század végén újabb hat katasztrális hold megvásárlásával kibővítette, majd alácsöveztette a területet, hogy minden pontját egyenletesen öntözni lehessen, és ennek érdekében egy ciszterna is létesült. Különleges növények és fák telepítésével arborétumot alakíttatott ki az akkori püspöki főkertész, Hrban Ferenc vezetésével. A kastély elé egy Zsolnay-szökőkutat állított, és ő telepítette a számos fenyőfajtát is a kertbe. Később Zichy püspök hozta létre a vadasparkot, ahol őzeket, majd 1913-tól dámvadakat tartott. Ekkortájt készülhetett el a tekepálya és a szabadtéri úszómedence is. A kastély csak idegenvezetővel, az arborétum területe viszont szabadon látogatható a nyári időszakban. Ezzel ellentétben a téli időszakban előzetes bejelentkezés szükséges, ha valaki az arborétumot választja úti célként.