Jelen korunkban, amikor a globális felmelegedés egyre nagyobb méreteket ölt, az ivóvízkészleteink is korlátozottak, s egyre inkább kiapadóban vannak, az esővíznek óriási jelentősége van. Gyűjteni, óvni, megbecsülni, újrahasznosítani kell, hogy amit csak lehet – mint például a kerti locsolás, az autómosás vagy egyéb háztartási célokra való felhasználás – azt az esővíz újrahasznosításával, s ne pedig az ivóvízkészletünk terhére tegyünk meg. Esővízgyűjtés - Ezermester 2005/6. Esővíz szikkasztás - a csapadékvíz legkorszerűbb elvezetése Jelen korunkban, amikor a globális felmelegedés egyre nagyobb méreteket ölt, az ivóvízkészleteink is korlátozottak, s egyre inkább kiapadóban vannak, az esővíznek óriási jelentősége van. Gyűjteni, óvni, megbecsülni, újrahasznosítani kell, hogy amit csak lehet – mint például a kerti locsolás, az autómosás vagy egyéb háztartási célokra való felhasználás – azt az esővíz újrahasznosításával, s ne pedig az ivóvízkészletünk terhére tegyünk meg. Ennek pedig alapvetősége a szakszerű esővíz elvezetés, amellyel nemcsak védjük környezetünket, de minden csepp csapadékvíz a megfelelő helyre is kerül, a lehető leginnovatívabb módon.
Melyek az esővíz elvezetésének szabályai? Érdemes utánanézni a pontos szabályozásnak, amelyet könnyedén megtehetünk. A csapadékvíz elvezetést az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20. ) számú kormányrendelet (OTÉK) szabályozza, mely előírások alkalmazása kötelező jellegű. A rendelet előírja, hogy a telkek, területek csapadékvíz elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz ne tegyen semmilyen kárt – azaz ne mossa ki a földet, ne áztassa el a területeket, s ne okozzon korróziót sem - a terepen, az építményekben, továbbá a szomszédos telken és építményekben, valamint a közterületen. Ugyancsak jelentős szempont a szabályozásban, hogy az esővíz elvezetési rendszer úgy legyen kiépítve, hogy az esővíz az épületek, területek rendeltetésszerű használatát ne akadályozza. Az esővíz elvezetésének részletes szabályait az OTÉK 47. Kormányablak - Feladatkörök - Szomszédos ingatlanok tulajdonosai között a települések belterületén a vizek természetes áramlása, lefolyása önkényes megváltoztatása folytán felmerült vita eldöntése iránti kérelem. §-a foglalja magában – mielőtt tehát nekilátnánk saját esővíz elvezető rendszerünk kiépítéséhez, a fentieket figyelembevéve tájékozódjunk.
Az esővíz összegyűjtése és hasznosítása nem új "találmány", ám manapság még fontosabb, mint régebben volt. Ahol ugyanis lehetőség van az összegyűjtésére, szinte bűn nem felhasználni az ég "ajándékát". Első sorban mert az esővíz ingyen van, és másodlagos célokra tökéletesen megfelel. Használatával takarékoskodni lehet a vezetékes vízzel, hiszen nem mindenhez szükséges a tisztított vezetékes vizet használni. Olcsó és kifizetődő! Ha van összegyűjtött esővíz, szükségtelen ivóvízzel locsolni a növényeket, a WC-t öblíteni, vagy ruhát mosni. Mindezekhez tökéletesen megfelel az esővíz is! Természetesen ez csak családi házaknál, vagy hétvégi telkeken valósítható meg, ám az itt lakóknak ez igazán kifizetődő lehetőség, amivel jelentősen csökkenthető a vezetékes víz díja. Ám ehhez a csapadékvizet össze kell gyűjteni, és különféle tartályokban tárolni addig, amíg felhasználására nem lesz szükség. Ezt egyébként sok háztulajdonos meg is teszi, ám nem biztos, hogy kellő szakszerűséggel. Az esővíz gyűjtése ugyanis elég összetett feladat, viszont a csapadékvíz újra használatával esetenként 35-60% vezetékes vizet lehet megtakarítani.
Ugyanakkor nagyobb létesítmények és épületegyüttesek számára nagy méretű szikkasztó-komplexum is építhető belőle, hiszen a modulok a kívánt kapacitás elérésének céljából egymásra és egymás mellé rakhatók, összekapcsolhatók, s így a megfelelő szintig bővíthetők. Az így kialakított rendszerekhez nagy teljesítményű szűrőberendezések is csatlakoztathatók, amelyek a hosszútávú és üzembiztos működést biztosítják. Mindegyik szikkasztó rendszerről tehát elmondható, hogy komplex, variálható, szűrőberendezésekkel kombinálható. Telepítése rendkívül egyszerű, tisztítható, áttekinthető, igény szerint bővíthető, több szinten egymásra építhető – mindezeknek köszönhetően tehát rendkívül gazdaságos megoldás. A hatékony és szakszerű esővíz szikkasztás, valamint a csapadékvíz elvezetés fontossága abban áll, hogy megóvja környezetünket, lakóhelyünket, valamint, hogy segítsen hosszú távon megőrizni épületeink állagát. Melyik szikkasztó rendszer telepítése éri meg a legjobban? A legjobban akkor járunk, hogyha tehetjük, választunk az előre összeállított szikkasztó csomagok valamelyikéből, hiszen ezek már a piacon elérhetőek.
"A Valaki jár a fák hegyén című vers a közelmúlt egyik legsúlyosabb alkotása. Azzá teszi hibátlan kompozíciója, természetes szépsége, belső arányrendje, nyelvi tisztasága és emberi mélysége... a születés és a halál, a lét és nemlét, a megmaradás és megsemmisülés oppozíciója teremt szavakkal nehezen kibeszélhető, drámai feszültséget. Csak kétféle emberi magatartás tarthat számot az értelmes jelzőre: amelyik ismeri Istent, és teljes szívvel keresi őt, illetve amelyik nem ismeri, ám teljes szívvel keresi őt. Azt a valakit, aki "jár a fák hegyén", akitől az életet kapjuk, s akinek aztán visszaadjuk, hiszen ő "úr minden porszem felett. " (Ködöböcz Gábor: Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2002. 187-188. p. ) Valaki jár a fák hegyén valaki jár a fák hegyén ki gyújtja s oltja csillagod csak az nem fél kit a remény már végképp magára hagyott én félek még reménykedem ez a megtartó irgalom a gondviselő félelem kísért eddigi utamon valaki jár a fák hegyén vajon amikor zuhanok meggyújt-e akkor még az én tüzemnél egy új csillagot vagy engem is egyetlenegy sötétlő maggá összenyom s nem villantja föl lelkemet egy megszülető csillagon valaki jár a fák hegyén mondják úr minden porszemen mondják hogy maga a remény mondják maga a félelem 1994
valaki jár a fák hegyén ki gyújtja s oltja csillagod csak az nem fél kit a remény már végképp magára hagyott én félek még reménykedem ez a megtartó irgalom a gondviselő félelem kísért eddigi utamon vajon amikor zuhanok meggyújt-e akkor még az én tüzemnél egy új csillagot vagy engem is egyetlenegy sötétlő maggá összenyom s nem villantja föl lelkemet egy megszülető csillagon mondják úr minden porszemen mondják hogy maga a remény mondják maga a félelem
valaki jár a fák hegyén ki gyújtja s oltja csillagod csak az nem fél kit a remény már végképp magára hagyott én félek még reménykedem ez a megtartó irgalom a gondviselő félelem kísért eddigi utamon Egész pályaművét meghatározó, emblematikus versében Kányádi Sándor költőnk arról a megrendülésről vall, ami a teremtett világ, a Mindenség beláthatatlan csodája és benne az ember mint érző és gondolkodó univerzum találkozásából fakad. A Lét szemlélése önmagunk létezésének nagy kérdései közé vezet. Hasonló találkozásban született gondolatait osztja meg az alábbiakban két útitárs: Szabó György: Turista, természetfotós, környezetvédő, hobbikertész, netán zarándok, lelki béke után vágyódó misztikus, inspirációt kereső művész… Annyi féle kapcsolatunk lehet a természettel! Nekem is vannak tapasztalataim a fentiekből. Egy-egy csipetnyi mindegyikből. De ha egy szóban szeretném összefoglalni, mégis mást említenék, serdülőkorom legnagyobb kalandját, a cserkészetet.,, Aki egyszer cserkész lett, az is marad élete végéig…" – szólt az akkor patetikusnak hangzó jelmondat, ami mára személyes tapasztalattá vált.
Kányádi Sándor. Valaki jár a fák hegyén. Kányádi Sándor egyberostált versei. Budapest, 1999. Magyar Könyvklub (Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. ) 464 p. 2. javított kiadás. Dedikált. "A kötet szerzője, Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – Budapest, 2018. június 20. ) erdélyi magyar költő. A székelyudvarhelyi Református Kollégium, a Római Katolikus Főgimnázium, a fémipari középiskola tanulója, a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskola hallgatója. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar irodalom-szakos tanári diplomát. Költői tehetségét Páskándi Géza fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti "Ifjúmunkás" című lapban. Az "Irodalmi Almanach" segédszerkesztője, az "Utunk", a "Dolgozó Nő" munkatársa, a "Napsugár" c. gyermeklap szerkesztője, a "Confessio" szerkesztőbizottsági tagja, az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke. A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója volt.
Ha negyvenes apukaként visszatekintek saját cserkészéveimre, és előre is, a három tinédzser gyermekemre váró cserkészévekre, bizakodó mosoly ül – ha nem is az arcomra – de ott belül a szívemre. Mert nem csak tudom, át is éltem, élem: kertet adott nekünk az Úr, gyönyörű szépet, hogy lakjunk benne és vigyázzunk rá! Katona Viktor: Egy falusi parókián nőttem fel, sokat játszottam az udvaron a testvéreimmel. Szerettem mezítláb járni földön, füvön, kavicson vagy betonon. Szerettem nyersen sóskát, epret, borsót enni vagy a diófáról friss, zsenge termést szedni, majd iskolába zöld kézzel menni. Szerettem a testvéreimmel a határban csatangolni és játszani. A kerti munkák közül legszívesebben nyári esteken locsoltam a füvet. Tudatos Istenhez való kapcsolódást azonban csak később kezdtem keresni a természetben. Arról, hogyan van jelen Isten számomra a természetben, az SDG-s Tájoló zarándoklat csendszakaszai jutnak eszembe. E félórákban egymástól leszakadozva egy igeverssel, kérdéssel vagy feladattal csendben sétálunk.