Return to the Blue Lagoon / Visszatérés a kék lagúnába (1991) - Kritikus Tömeg A sztori szerint a 19. században két gyerek unokatestvér, Richard és Emmeline, valamint egy szakács ( Leo McKern) túlélnek egy hajótörést a Csendes-óceán déli részén, és csónakjukkal szerencsésen eljutnak egy buja trópusi szigetre. A mogorva Paddy a szárazföldön gondjaiba veszi a gyerekeket, és lefekteti a "törvényeket", melyek szerint tilos a sziget másik végébe menniük, ahol bennszülött áldozati helyre és emberi maradványokra bukkant. Visszatérés a kék lagúnába története ppt. Néhány évvel később azonban egy részeg este után a férfi váratlanul meghal, így Richard és Emmeline magukra maradnak. A társadalom általi irányítástól messze, szabad érzelmi és fizikai változások mentén jutnak lassan tinédzserkorba, és egymásra utalva persze szerelembe is esnek. Önmaguk fedezik fel szexualitásukat, az első menstruációt és a maszturbálást, majd a közös nemi kapcsolatot. Emmeline teherbe esik, majd 9 hónappal később egészséges kisfiúnak ad életet (Paddy-nek nevezik el).
Return to the Blue Lagoon / Visszatérés a kék lagúnába (1991) - Kritikus Tömeg FilmVilág Főoldal - Győri Szalon Visszatérés a kék lagúnába · Film · Snitt KyKy 2015. október 26., 08:32 Rengetegszer láttam ezt is, és az első részét is, és minden alkalommal elgondolkodtam ennek a történetnek a lehetetlenségén… Ami nem baj mondjuk, de na, sokszor azért zavarnak a logikátlan dolgok. Ennek ellenére viszont aranyos és kedves film ez, szerintem zseniális szereplőkkel (Milla Jovovich-ot itt láttam először, és ha őszinte akarok lenni, akkor nagyjából a filmjei közül itt a legszebb is), érdekes történettel, még akkor is, ha néha kiakaszt. Szeretem a hangulatát, szeretem az óceánt benne, mert csodálatos, és kb. Térjen vissza a kék lagúnához - frwiki.wiki. soha nem fogok eljutni oda, egyszóval jó film. Christopher Atkins és Brooke Shields az 1980-as években és a 2000-es évek végén A kék lagúna cselekménye a tengeren és nagyobbrészt egy szigeten játszódik – a jeleneteket három helyszínen vették fel: Jamaica szigetén, Nanuya Levun (a Fidzsi-szigetekhez tartozó, magántulajdonban lévő sziget), illetve Vanuatun, ahol a Champagne-öböl volt maga a kék lagúna.
A helyenként érintetlen természetre jó példa, hogy meglepetésre kiderült, a Nanuya Levun forgatott jelenetekben látható iguánák a biológusok számára eddig ismeretlen fajok. Erre John Gibbons, a University of the South Pacific herpetológusa (kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozó tudós) jött rá, miután megnézte a filmet. Gyorsan a helyszínre is utazott, majd elnevezte őket tarajos leguánoknak (Fiji crested iguana – Brachylophus vitiensis). Visszateres a kék lagúnába története . Külön "technikai" problémát jelentett a forgatás során Christopher Atkins "magassága", aki valójában alacsonyabb volt Brooke Shields-nél. Mivel ez a meggyökeresedett férfi-nő relációt teljesen felrúgta volna, ezért számos jelenetben Brooke-nak kifejezetten a számára ásott kis árkokban kellett mozognia, hogy ezt a magasságkülönbséget megszüntessék. Íz, szín, hang, tapintás – mindez együtt a béke és a szabadság, bár félő, hogy a "halk élet" hangjaira már nincs fülünk. Hőseink nem tolonganak, nem elfogultak és nem pártatlanok, chipek, printerek varázslata nem kábítja, újbarbár információláz nem bizsergeti őket.
( 2015) Miért szeretem Erdélyt, a Székelyföldet? Rengeteg a természeti csoda, gyönyörű helyek sokasága vár itt felfedezésre. A magas hegyek, hegycsúcsok látványa, Csíkszereda felé tartva ahogy átkelünk a Madarasi Hargitán mindig magával ragad. Olyan természeti képződmények, mint Európa egyetlen természetes vulkáni tava a Szent Anna‐tó, a Gyilkos‐tó a jellegzetes vízből kiálló fák, bokrok ágaival vagy a Békás‐szoros minden Székelyföldre utazó bakancslistáján szerepel, hozzáteszem, jogosan. Erdély jelképeivé váltak mára már. Az Ezeréves határ – Térj haza, vándor!. A magyar történelem megismerése utáni vágy minket első alkalommal az Ezer éves határhoz vitt Gyimesbükkre. Ahogy végighaladunk a Gyimeseken, egyre inkább fojtogat az érzés, itt nem is olyan rég még komoly harcok dúltak, és a Magyar Királyság egykori határához érkezve nagyon mélyet sóhajtunk. Az egykori határ egyes kövei és a vasúti őrház még ma is látható, sőt utóbbi a Rákóczi vár romjai tövében szépen rendbehozott épületében egy kiállítás vár. A pünkösdi zarándoklat másnapján a magyarok ezrei jönnek el ide emlékezni.
Pályázati dokumentáció és projektmenedzsment: Szerző: Giber Mihály és Simon Zoltán A Regéci Vár és környéke - építéstörténet, és a középkori ember mindennapi életének kellékei az elmúlt években lezajlott feltárások tükrében A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. 1661−1690. Az Erdélyi Fejedelemség I. Apafi Mihály korában - Történettudományi Intézet. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a "Regéc" név szláv eredetű, jelentése "szarv", és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak). A vár létezésére sokkal biztosabb adatnak tűnik Aba Amadé nádor által 1307-ben Regécen kiadott oklevél, melyet az ország északkeleti részét uraló nagyúr az akkor már álló várban állíthatott ki.
Erdély Erdély dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Közlekedés | Helyi ételek | Székelyek | Látnivalók | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg Segesvár - R. Gyuri fotója Erdély dióhéjban Erdély Románia legnagyobb régiója. Erdély lakosságának kb. a 20 százaléka tekinthető magyarnak. Az erdélyi magyarok közel 40 százaléka Székelyföldön él. Bonyolítja a magyar népesség adatainak meghatározását, hogy a magyar anyanyelvűség vagy az etnikai hovatartozás szerint történik-e a számlálását. Erdély területe: 100 290 km², azaz nagyobb, mint a jelenkori Magyarország (93 030 km²) d. e. Rákóczi vár erdély műhely. fotója Tetszett & Nem tetszett Jön! Vélemények Tetszett: A gyönyörű táj, főleg Székelyföldön. A székelyföldi magyar emberek kedvessége. Idegenvezetőnk, Borbély-Kiss László tudása, lénye A vacsora- és táncest Borzonton, a szekerezés A Békás-szoros és a Gyilkos-tó A templomok sokszínűsége Segesvár középkori belvárosa Kalotaszeg Kevésbé tetszett: A nagyobb városok, főleg Nagyvárad és Kolozsvár kissé csalódás (ez a 36 fok meleg miatt is lehet) A nagyon zsúfolt program miatt mindenre csak kevés idő jutott, ebédidő sem nagyon maradt napközben.
Elérkeztünk a mai utunk legérdekesebb és legelgondolkodtatóbb állomásához, a Gyimesi Kontumác-hoz. De mi fán termő dolog ez a németül Contumaz Stationen nevű valami? Időszámításunk szerint 541-542 óta tudjuk, hogy kelet felől járványok érkeznek Európába. Az emberekre legjobban veszélyes járvány pedig a fekete himlő, fekete halál azaz egyszerű nevén a pestis volt. A pestis járvány utolsó nagy hulláma Erdélyben 1717-1719 közöttre datálható. Ebbe körülbelül a lakosság 40%-a halt bele. Elképzelhetetlenül nagy szám! Rákóczi vár erdély legnagyobb települései lakónépesség. Ekkor születik meg a döntés a bécsi udvarban, hogy a Habsburg Birodalom 1900 km hosszú határvonalán egészségügy vesztegzárakat építenek. A Gyimesi vesztegzár 1730-1740 között épült. De mit is jelentett a vesztegzár a gyakorlatban? Mindenki, aki át akarta lépni a birodalom határait, kötelező módon karanténba kellett vonuljon, hogy kiderüljön róla, hogy egészséges-e. Normál esetben 21 napig kellett itt vesztegelni, pestis-gyanús körülmények esetén 28 napig, és pestises időkben 42 napig.