korcs volt anyja vére, Más faj állott a kihúnyt helyére, Gyönge fővel, romlott, szívtelen; A dicső nép, mely tanúlt izzadni, S izzadás közt hősi bért aratni, Névben él csak, többé nincs jelen. Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat, Vérkönnyel ázva nyög feléd! Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad, És marja, rágja kebelét. A méreg ég, és ömlik mély sebére, S ő védtelen küzd, egyedűl, Hatalmas, ó légy gyámja, légy vezére, Vagy itt az óra, s végveszélybe dűl! Zrínyi második éneke vers. Áldást adék, sok magzatot honodnak, Mellén kiket táplál vala; S másokra vársz, hogy érte vívni fognak? Önnépe nem lesz védfala? Szív, lélek el van vesztegetve rátok; Szent harcra nyitva várt az út, s ti védfalat körűle nem vonátok; Ő gyáva fajt szült, s érte sírba jut. De szánjad, ó sors, szenvedő hazámat! Te rendelél áldást neki: S a vad csoport, mely rá dühödve támad, Kiket nevelt, öngyermeki. Taposd el a fajt, rút szennyét nememnek; S míg hamvokon majd átok űl, Ah tartsd meg őt, a hűv anyát, teremnek Tán jobb fiak, s védvén állják körűl.
A költemény párverse a Zrínyi dala, mely 1830-ban keletkezett. A cím, a szövegformálás és a kérdésfelvetés is hasonló. Mindkét vers drámai párbeszéd, pontosabban dialógussá kivetített belső monológ, mely a lélek belső ellentmondásait jeleníti meg. Egyik szöveg sem a közvetlen gondolat-és érzelemkifejezés irányelvét követi. Mindkettőnél van egy álarc: a lírai én Zrínyi költő-hadvezér "bőrébe" bújik bele, aki a cselekvő ember szerepét tölti be. Zrínyi Második Éneke. A Zrínyi dalá ban a bűn etikai jellegű, de nem a testvérharc a lényege, hanem az eszmék nélküli élet: nincsenek nagy szenvedélyek a haza iránt, nincsenek hősök e "gyáva korban", a haza lakói nem hazafiak, a nemzet csak fizikailag él, erkölcsileg halott. A Zrínyi második éneké ben a kép még sötétebb, itt már nincsen kiút, a nemzet fizikai pusztulása is el van döntve. A Zrínyi dala kemény hangú számonkérés és könyörtelen ítélet, felvillan a nemzethalál lehetősége. A szándék az öntudatra ébresztés, a felrázás volt. A Zrínyi második éneke folytatása és módosítása, újragondolása a problémakörnek: az előbbi erőteljes, határozott hang esdeklővé szelídül.
Milyen hangnemben nyilatkoztatja ki ítéletét? Milyen nyelvi eszközök érzékeltetik az ítélet megmásíthatatlan voltát? Milyen tartalmi jegyek alapján nevezhető ez a mű romantikus alkotásnak? Milyen formai jellemzők keltik ugyanezt a hatást? Zrínyi második éneke műfaj. A vers a Zrínyi dalához hasonlóan egy belső párbeszéd. A Zrínyi második éneke címével, szövegformálásával és kérdésfeltevésével is egyaránt a Zrínyi dalára utal. A költőben a nemzeti sors és a nemzeti összeomlás kérdése fogalmazódik meg. Zrínyi a Himnuszhoz hasonlóan a könyörgés beszédhelyzetéből szólal meg, ám a megszólított ebben a versben már nem az áldást és átkot osztó istenség, hanem a világ fölött álló történelemformáló erő, a Sors. Zrínyi a Sorshoz az első és a harmadik versszakban szól és a kérésére a választ az ezeket követő versszakokban, a második és a negyedik versszakban kapunk. A Zrínyi és a Sors párbeszédeként megalkotott szöveg valójában a lírai én két szólamra osztott belső vitájaként olvasható. A párbeszéd két szereplőjének szólama egyre inkább összefonódik.
Forma: dialogikus (párbeszédes). A két beszélő Zrínyi és a Sors. A két szólam egybekapcsolódik ugyan, de a két beszélő szinte elbeszél egymás mellett, mivel a költő-hazafi csak a veszély, a Sors csak a törvény szintjéről szemlélődik. Az egyik gyors cselekvést követelne, a másik a történelem önmozgásának elvét állítja ezzel szembe. A páratlan versszakok (1. és a 3. strófa) a költő, azaz Zrínyi, a páros versszakok (2. és a 4. Zrínyi második éneke elemzés. strófa) a Sors szólama. Minden versszak utolsó két sora szentenciózus: tömör kérést vagy megfellebbezhetetlen ítéletet mond ki. Zrínyivel teljes mértékben azonosul Kölcsey, az ő nevében szólítja meg a Sorsot. A vers az ő lelkében lejátszódó drámai küzdelem kivetítése, tehát a lírai én két szólamra osztott belső vitája. Ezt bizonyíthatja, hogy a 3. strófában a két szólam egyre inkább összefonódik. Például Zrínyi, aki a vitában a magyarokat védi, a 3. versszakban indulatosan kér pusztulást a magyarokra, a könyörtelen Sors pedig, aki a magyarságot halálra ítélte, a 4. versszakban elégikus hangon beszél a haza őrcsillagzatjáról, mely " Szelíd sugárit nem nyugtatja / Az ősz apák sírhalminál ".
Motívumok: sírás és sírásra képtelenség, a fájdalom kifejeződése, boldogság hiánya, vágy és kérés. A vers 4 mondatból áll. Retorikai elemek: k-i kérdés, felkiáltás, hasonlatok, jelzők Indulatszó: "Ó" "Ah" A költő romantikus eszközökkel fejezi ki a fájdalmat. /ismétlés, fokozás, szóhasználat/ II. Költői korszakában 1823-1832 A közösségi versek időszaka. Himnusz A múlton való töprengés folytatása a Huszt című epigrammájában (1831) már biztatóbb külső körülmények közepette. Itt már megnevezi a teendőket: "Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül! " Zrínyi dala A költemény tárgya a jelen és a múlt szembeállítása. A páratlan strófákban a kérdések, a páros strófákban a válaszok hangzanak el. => párbeszéd formájúvá teszi a verset. A vándor egy messzeföldről ide érkezett idegen, aki a magyarságot csak régi nagyságának, dicső hőstetteinek híréről ismeri. Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke (elemzés) – Jegyzetek. A vándor keresi a régiek legendás honszeretetét, a szép hazát, az önfeláldozó hősök harcainak színtereit. A válaszok kiábrándítóak, elutasítóak, leverők.
Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat, Vérkönnyel ázva nyög feléd! Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad, És marja, rágja kebelét. A méreg ég, és ömlik mély sebére, S ő védtelen küzd egyedűl, Hatalmas, ó légy gyámja, légy vezére, Vagy itt az óra, s végveszélybe dűl! Áldást adék, sok magzatot honodnak, Mellén kiket táplál vala; S másokra vársz, hogy érte vívni fognak? Önnépe nem lesz védfala? Szív, lélek el van vesztegetve rátok; Szent harcra nyitva várt az út, S ti védfalat körűle nem vonátok; Ő gyáva fajt szült, s érte sírba jut. De szánjad, ó sors, szenvedő hazámat! Zrínyi második éneke – Wikiforrás. Te rendelél áldást neki: S a vad csoport, mely rá dühödve támad, Kiket nevelt, öngyermeki. Taposd el a fajt, rút szennyét nememnek; S míg hamvokon majd átok űl, Ah tartsd meg őt, a hűv anyát, teremnek Tán jobb fiak, s védvén állják körűl. Törvényem él. Hazád őrcsillagzatja Szülötti bűnein leszáll; Szelíd sugárit többé nem nyugtatja Az ősz apák sírhalminál. És más hon áll a négy folyam partjára, Más szózat és más keblü nép; S szebb arcot ölt e föld kies határa, Hogy kedvre gyúl, ki bájkörébe lép.
Bizonyára örülsz annak a szerencsés fejleménynek, hogy immár választhatsz, hogy közép-, vagy emelt szintű vizsgát teszel az érettségi tárgyakból, így történelemből is. A tételek feldolgozásához további segítséget nyújtanak a hozzájuk kapcsolódó kötelező évszámok, személyek, fogalmak rövid meghatározásai. Eredményes felkészülést! Kedves Tanár Kolléga! 2018 Történelem Érettségi Tételek Kidolgozva: Történelem Tételek Kidolgozása Hogyan? (Lent). Segítséget szeretne adni a középszintű érettségitől tartó, vagy éppenséggel már a tananyag előtt járó diákjai számára, hogyan is kellene feldolgozni, felépíteni a követelményrendszer témaköreit? Eredményes felkészülést! Kedves Tanár Kolléga! Segítséget szeretne adni a középszintű érettségitől tartó, vagy éppenséggel már a tananyag előtt járó diákjai számára, hogyan is kellene feldolgozni, felépíteni a követelményrendszer témaköreit? Ez a tételtár ezt a feladatot vállalta magára és teljesítette túl azzal, hogy a mintatételek nemcsak továbbgondolható kérdésfelvetéseket, érdekes megközelítéseket tartalmaznak, hanem a felkészülést és a számonkérést is megkönnyítő adattárat.
18:52 Hasznos számodra ez a válasz? 5/6 A kérdező kommentje: Köszi a válaszokat. :) Egyébként egy osztálytársam sem dolgozta még ki, mivel a tanárunk viszonylag későn adta le a témákat, de még utána is sokáig folyton azt mondogatta hogy még ne álljunk neki. 6/6 anonim válasza: 52% 4(-6-8) év alatt nem jöttél rá, hogy hogyan tanulsz könnyebben? Akkor mivel foglalkoztál eddig?... 13. 14:23 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Paraméterek Szerző Demeter Áron – Gedeon Zsuzsanna – Greinstetter Balázs – Tuza Veronika – Ughy Márton Cím Kidolgozott érettségi tételek történelemből Alcím Középszint Kiadó Műszaki Könyvkiadó Kiadás éve 2006 Terjedelem 192 oldal Formátum B/5, ragasztókötött ISBN 963 16 4092 2 Ár: 990 Ft Kedvezmény: 10% Ez a kiadvány a középszintű érettségire való felkészülésben kíván mankóként szolgálni azzal, hogy a követelményrendszer minden egyes témaköréhez egy-egy tételt dolgoz ki lényegre törően és alaposan. Leírás Kedves Középiskolás Diák! Bizonyára örülsz annak a szerencsés fejleménynek, hogy immár választhatsz, hogy közép-, vagy emelt szintű vizsgát teszel az érettségi tárgyakból, így történelemből is.
Amennyiben a leütés után nem jelentkezel a 21. napon negatív értékeléssel újra hirdetem a terméket! Személyes átvétel Újpest-Központhoz közeli Virág utcai lakcímemen hétköznap 17, 30 és 20 óra között. Illetve előre egyeztetett időpontban XIII. kerületi lévő munkahelyemen 8 óra és 16 óra között, pénteken 14 óráig. Jelenlegi ára: 880 Ft Az aukció vége: 2020-06-27 12:30. Demeter Áron – Gedeon Zsuzsanna – Greinstetter Balázs – Tuza Veronika – Ughy Márton Kidolgozott érettségi tételek történelemből – Középszint Kiadás: Műszaki, Budapest, 2006 ISBN: 9631640922 Oldalak száma: 192 Rövid leírás Segítség a középszintű érettségire való felkészüléshez. Kedves Középiskolás Diák! Bizonyára örülsz annak a szerencsés fejleménynek, hogy immár választhatsz, hogy közép-, vagy emelt szintű vizsgát teszel az érettségi tárgyakból, így történelemből is. Ez a kiadvány a középszintű érettségire való felkészülésben kíván mankóként szolgálni számodra azzal, hogy a követelményrendszer minden egyes témaköréhez egy-egy tételt dolgoz ki lényegre törően és alaposan.