Ady Endre szerelmi költészete "BOSSZÚ-HÍMMEL LESBEN" Javasolt feldolgozási idő: 1 óra 45 perc 1. feladat Olvasd el Szerb Antal Ady Endréről szóló írását, majd válaszolj a kérdésekre! Szerb Antal: Ady Endre Talán semmiben sem volt Ady Magyarországon annyira újító és annyira európai, mint ahogy a szerelmet felfogta. Jöttéig a szerelem magyar költő számára még mindig a biedermeier hagyományok Petőfi által szentesített idillikus érzése volt. A szőke, kékszemű "kislány" meg nem kísértett tisztaságának kultusza, a reménytelen és az enyelgő szerelem rekvizitumaival 1 felszerelve. Csak Vajda János, akit Ady ősének vallott, ismerte a másik szerelmet. Nyugaton a kékszemű, szőke kislány már csak az alsóbb irodalomban élt és él tovább, talán örökké. Az egykori lírai hősnő ma az amerikai filmek örök-ártatlan angyala. De a magasabb irodalomban éppen Ady korában nagy reakció állt be a szőke kislányok hegemóniája ellen. Ibsen, Hauptmann, Gorkij és főképp Strindberg egy más, ellentétes nőtípust állított be a változó irodalmi érdeklődés középpontjába: a démoni, veszedelmes, kiismerhetetlen nőt.
Elbocsátó, szép üzenet A Nyugatban megjelent "Elbocsátó, szép üzenet" című versével Ady Endre végleg szakít Lédával. Ady ebben kíméletlenül leírja, hogy szerelme már rég nem igaz, sőt az egész szerelmet és Lédát is letagadja. Léda utolsó levele Adyhoz Léda utolsó levelében megkérte Adyt, hogy még utoljára találkozzanak, de Ady Endre erre már nem is válaszolt. Ezen a napon találkoztak először 3 év levelezés után. Csinszka a csucsai birtokra hívta Adyt. A találkozásból egyből szerelem lett. Árvaszéki engedéllyel Budapesten megtartották az esküvőt, ugyanis Boncza Berta apja nem egyezett bele az esküvőbe. Majd Csucsára költöztek, a kastély mellett álló kis házba. Csinszka odaadással ápolta férjét, aki cserébe szerelmi lírájának legszebb, gyengéd melegséget sugárzó darabjait írta hozzá. Ady ekkor 37 éves volt, míg Csinszka csak 20. Őrizem a szemed A vers az idősödő férfi szerelmi vallomása, amelyben már nem a szenvedély kap helyet, hanem az egymásra találás vigasza. Az egymást fogó kéz és az egymásba néző szemek már a görcsös egymásba kapaszkodást, a másikra való rászorulást, és a biztonságérzetet jelentik.
Ady Endre Szerelmi költészete A Léda-szerelem – Ady 1903-ban ismerkedik meg Nagyváradon Dióssy Ödönné Brüll Adéllal. – Adynál idősebb férjes asszony volt. – Kapcsolatukat az állandó konfliktus és az azt követő egymásra találás jellemezte ("megszépítő messzeség") – Egyenrangú társa volt Adynak. – A Léda szerelme szenvedélyesen érzéki, viaskodó jellegű, nagy mámorok és keserűségek jellemzik, mivel túl sokat vártak egymástól – Kapcsolatuk és költészete pont az ellentéte a harmonikus Csinszka szerelemnek – Kapcsolatuk 1912-ben ért véget. Léda hatása Adyra és költészetére – Segített rátalálni Ady igazi költői hangjára, felhívta figyelmét a modern művészetekre – szerelmi költészetének ihletője – Jellemző a szecessziós stílus (a hiábavalóság érzete, halálhangulat) a Léda-versekre.
A hármas ritmus második tételét, az antitézist, a Magunk szerelme- és a Ki látott engem-kötet képviseli. Ady Lédát az Elbocsátó szép üzenettel (kegyetlenebb verset még Heine sem írt) kikapcsolta életéből, és felfedező útra indult. Megábrázolója lett a szerelem nélküli szerelemnek, a hazudott és felfújt érzés belső gyötrelmeinek, és annak a kicsi, de fájdalmasan igaz érzésnek, ami ott van a hazudott szerelmek alján is. Ki tudja a testet a lélektől elválasztani? – kis senkikhez, kis női csukákhoz írt verseiben a mélység, a humánum sokszor még nagyobb, mint a Léda-zsoltárokban. Mert Lédája nincs mindenkinek, de a kis senkik dicséretével Ady az egész kor szerelmi mondanivalóját fejezi ki. A harmadik korszak az utolsó, és a posztumusz-kötetben meghozza a szintézist, a bölcsek késő derűjét, a rezignációt. A Csinszkához írt versek meghittek, bensőségesek, éjszaki-fényes boldogsággal áradók. Amint kibékült a halállal, kibékült a szerelemmel is. Most már nem végzet-küldötte harc a szerelem, hanem megbékélés, összebúvás a megindult világban, csöndes hazaérkezés.
Szerelem és halál megint oly közeli rokonok, mint Vörösmartynál. Másik feltűnő nagy különbség, hogy Ady szakított a magyar költészet hagyományos szemérmességével. Előtte magyar költő nemigen írt a szerelem testi oldaláról és a vágyakról, melyek nem elégszenek meg az enyelgéssel. Ez a tartózkodás a magyar líra egyik legerősebb tradíciója, és mélyen összeforrt a magyar idealizmus természetével. Káros következménye az volt, hogy a nyomtatott szerelmi líra mellett mindig volt egy másik, kéziratban terjedő, pornografikus líra, a Vásárhelyi daloskönyv óta, és ez a hivatalos líránál sokkal olvasottabb volt. Utolsó képviselője, Réthy László, túlélte népszerűségben az Ady-kor viharait is. Ady fejlődésének hármas ritmusát szerelmi lírájában is meg lehet találni. Első korszakában a Léda-zsoltárok a végzetes, nagy szerelem változatait hozzák. Nincs pszichológiai regény, mely teljesebben feljegyezné ezeket a változatokat, mint Ady lírája. Az egymást gyötrés boldogsága, a meddőség kínjai, az időnkénti közöny és a közönyösség fájdalma, az elvágyódás és az el nem menekülhetés, a szerelem elmúlásától való rettegés, az öregedés átka, a szerelem goethés visszaemlékezése születés-előtti dolgokra… halálvágy a szerelemben, csók az ájulásig, gyötrő önismerés: "híven sohase szerettem", és az örök kielégületlenség Hágár-oltára – mind-mind a modern szerelem egész haláltánca benne van ezekben a versekben.
Fizetésemelést követelnek a közszolgák Érdemi tárgyalásokat és fizetésemelést követelt a Belügyminisztérium előtt demonstráló Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. ORIGO CÍMKÉK - Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. Virgácsot küldtek az Orbán-kormánynak A hivatásunkból szívatás lett – ez csak egyike annak a számos jelmondatnak, amely elhangzott szombat délután a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének tüntetésén. A József nádor téren összegyűlt körülbelül kétszáz ember magasabb bérekért és jobb munkakörülményekért demonstrált, többen Mikulásnak öltöztek. Tele van a puttonyuk az állammal A Miniszterelnökségen bevezetett tízórás foglalkoztatás csak a jéghegy csúcsa, a közszférában évek óta zajló létszámcsökkentés maga után vonja, hogy a megmaradt apparátuson teríti szét a munkát az állam - mondta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Hat éve nem volt béremelés, kétszázezer ember havi 75.
Szerintük ugyanakkor ezzel a gondok nem oldódnak meg, átfogó megoldást sürgetnek. – Örülünk a 11 milliárd forintnak, de garanciát szeretnénk kapni arra, hogy a béremelést a munkavállalók meg is kapják – jelentette ki lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke. Lapunk a napokban írta meg, hogy 11 milliárd forintot... Jövő csütörtöktől megint sztrájkba lépnek az önkormányzati hivatalokban "... Október 10-re országos közszolgálati sztrájkot hirdet két szakszervezet- HR Portál. A januári után újra munkabeszüntetéssel tiltakoznak a bérhelyzetük javítása érdekében az önkormányzati dolgozók. Azonban most egy nappal hosszabb lesz a sztrájk időszaka: február 15-től február 19-ig tart a demonstráció. Vagyis jövő csütörtöktől a kezdeményezéshez csatlakozó hivatalokban csak a legsürgősebb ügyeket intézik majd. Ugyanez lesz a helyzet pénteken, illetve a rákövetkező hét első napján is. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) előkészítésével zajló demonstráció az ötödik lesz a sorban.
"JÁRNA, DE NEM JUT! " – HANGZOTT EL AZ OKÉT ÜLÉSÉN MIÉRT MARAD KI 150 EZER KÖZSZOLGA? Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) 2017. május 9-i, keddi egyeztetésén a Munkavállalói oldal eredetileg azt követelte, hogy "mindazok a közszolgálati alkalmazottak, akiket nem érint 2017-ben központi bérintézkedés, illetve azok, akik a saját ágazatukra, szakmai területükre vonatkozó bérintézkedésekből kimaradtak, és/vagy nem tartoznak életpálya törvény hatálya alá, részesüljenek bérkiegészítésben. A bérkiegészítés három éves időszak alatt érje el az 50 százalékot. Sztrájkot tervez a közalkalmazottak szakszervezete - ProfitLine.hu. A bérkiegészítés egyéni alapbérre legyen megállapítva, 2017 évi mértéke egyezzen meg a bérminimum 2017 évi százalékos növekedési mértékével. " Bővebben: Boros Péterné Kiadó: Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete ------------------------------------------------------------------- Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Boros Péterné azonnal kérte ismertetni ezt a szakszervezetek által nem ismert, nem nyilvános ajánlatot, de Pogácsás Tibor megerősítette; a Kormány még semmiféle ajánlatot nem tett, szerinte Fehérváry Tamás valószínűleg félreértett valamit, és tévedett, amikor a költségkalkulációt ajánlatnak vélte. Boros Péterné erre ismételten megerősítette a már átadott sztrájkkövetelésekbe foglalt számokat és százalékokat, és ismét kérte a Kormány ajánlatát. Schmidt Jenő elnök (TÖOSZ) alternatívákban ragadta meg a helyzetet és álláspontja szerint nem a jelenlegi 38 650, - Ft értékű illetményalapot kell emelni – ez minden érintettre személyesen hatna – hanem inkább a hivatali dolgozókra jutó, ma 4 570 000, – Ft költségvetési fejpénzt (feladatfinanszírozást) kellene növelni. Ennek ma 70%-a a bér és közteher – az arány megtartását ki lehet kötni – a többi az irodarezsi. Az önkormányzati szervezetek többségétől támogatott javaslat szerint a munkáltató önkormányzatoknak jobb mozgásteret adna ez a megoldás.
Az erről szóló levelet pénteken el is juttatták az ügyben illetékes Palkovics László, technológiai és ipari miniszternek. A közszolgálatban dolgozó 618 ezer embernek egyre nagyobb gondot okoznak az áremelkedések, ezért szakszervezeteik az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) összehívását kezdeményezik. Az erről szóló levelet a napokban küldte el az OKÉT munkavállalói oldalának ügyvivője, Fehér József az egyeztetésért felelős Palkovics László technológiai és ipari miniszternek, de válasz még nem érkezett. A globális minimumadót a háború által sújtott világgazdasági időszakban nem szeretné bevezetni a kormány, Varga Mihály kötött mandátummal érkezik az erről szóló csúcstalálkozóra. Az ATV kérdésére álhírnek nevezte Gulyás Gergely azt a napokban megjelent hírt, hogy leépítés következne a kormányhivatalokban a bürokráciacsökkentés jegyében. Forrás: ATV Harmincmilliárd forintot akar megspórolni az Orbán-kormány. Már készül a terv az elbocsátásokra. "A központi költségvetésből finanszírozott szervezeteknél végrehajtandó létszámleépítésekből" 30 milliárd forintot akar megspórolni a kormány – szúrta ki a Népszava a jövő évi büdzsé tervezetében.